Félni jó? – Így segíthetnek a horrorfilmek a szorongás leküzdésében

Aki ült már végig egy feszült jelenetet ujjaival a karfába kapaszkodva, tudja: a horror egyszerre taszít és vonz. Elsőre ellentmondásnak tűnik, mégis egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a „szándékosan előidézett rémület” segít a valós félelmek kezelésében. A horror nemcsak ijesztget. Biztonságos keretek között adagolja a félelmet, és ezzel edzi az agyunkat: kutatások szerint csökkentheti a szorongást, fejlesztheti a stresszkezelést és erősítheti a megküzdési mechanizmusainkat.

A félelem evolúciós értelemben figyelmeztető jel: a szabály egyszerű volt: harcolj vagy menekülj. Elvileg tehát mindent kerülni kellene, ami veszélyt hordoz. Mégis újra és újra vonzódunk ezekhez a filmekhez és sorozatokhoz.

Ennek magyarázata, hogy a horror egy biztonságos gyakorlótér. Olyan helyzeteket élünk át, amelyek a való életben túl veszélyesek vagy túl sokkolóak lennének, de ebben a környezetben kontrollálhatók. Megállíthatjuk a filmet. Levehetjük a tekintetünket. Kiléphetünk. Ez a kontroll teremti meg azt a keretet, amiben tanulni tudunk belőle.

Ezt olvastad már?

6 védekező mechanizmus, ami rontja a munkahelyi teljesítményedet

Quentin Tarantino visszatér a filmezéshez, de nem úgy, ahogy gondolnád

Háromféle néző, háromféle haszon

Coltan Scrivner pszichológus szerint három jellegzetes „horrorprofil” létezik:

1. Adrenalinvadászok
   A csúcspontért, a feszültségért nézik. Őket az élmény feltölti.
2. Legyőzők
   Nem szeretik a félelmet, de szeretik legyőzni. Számukra a film: bátorságteszt.
3. Megküzdők
   A fikciót keretezésre használják: megnyugtatja őket, hogy a való élet sokkal biztonságosabb. A történet rendet tesz a szorongásban.

A különbség nem csak elmélet: egy 2020-as vizsgálat szerint a horrorrajongók a járvány legterheltebb hónapjaiban jobban viselték a bizonytalanságot, rugalmasabban reagáltak a stresszre.

Az agy edzése: félelem biztonságos dózisban

A magyarázat az agy működésében keresendő. Az idegtudomány úgy tekint a horrorra, mint előrejelzési tréningre. Az agyunk folyamatosan modellezi, mi fog történni; ha a film finoman „megzavarja” ezt a modellt, az agy újra kalibrálja magát.

Mark Miller filozófus és kognitív kutató szerint a horror sajátos módon képes finomhangolni a stresszre adott válaszainkat. Az ilyen élmények hatására nő az érzelmekkel szembeni tűrőképesség, javul a helyzetek felismerésének képessége, és csökken a reflexszerű pánikreakciók előfordulása.

Mintha egy szimulátorban gyakorolnánk. A film közben megállíthatjuk a lejátszást, becsukhatjuk a szemünket, levegőt vehetünk, vagyis szabályozzuk a terhelést. Ez a kontroll adja a tanulás alapbiztonságát.

Terápiás távolság: amikor a borzongás kezeli a problémát

Scrivner szerint a fikciós félelem a pszichológiai eszköztár része lehet. Erre jó példa a MindLight nevű holland videójáték, amelyben EEG-fejpánt méri a gyerekek nyugalmát: minél higgadtabb a játékos, annál fényesebben világít az avatár lámpája, és annál kezelhetőbbé szelídülnek a szörnyek. Klinikai tesztek alapján a MindLight rendszeres használata a kognitív viselkedésterápiáéval összemérhető javulást hozott a szorongás csökkentésében.

Hol érdemes kezdeni?

• Kezdd könyvvel, ott könnyebb szabályozni a képeket.
• Válassz téged érdeklő témát: a horror műfaján belül még számos alműfaj van.
• Fokozatosan emeld a tétet, ne ugorj a legsötétebb történetekre.
• Tarts vészféket: állj meg, ha túl sok.
• Nézd társaságban, mert a közelség csökkenti a fenyegetést.

Ezek egyszerű, mégis hatékony lépések az érzelmi önszabályozás finomításához – és a mindennapi egyensúly megtartásához.

A horror nem puszta rémület. Eszköz, amely segíthet megismerni a saját határainkat, és megtanulni szabályozni a testünk reakcióit. Ha biztonságos keretben, tudatosan használjuk, épp a félelem vihet közelebb a nyugalomhoz.

Források: BBC Future, MindLight klinika

Borítókép: DC Studio, Freepik