35,3 kg műanyag csomagolási hulladék jut fejenként az EU-ban

Kicsivel kevesebb, de még mindig sok csomagolási hulladék keletkezett 2023-ban az Európai Unióban. Az Eurostat friss összefoglalója szerint fejenként 35,3 kilogramm műanyag csomagolás jutott egy uniós polgárra – és ennek még kevesebb mint a felét hasznosítjuk újra. A számok mögött komoly különbségek húzódnak meg: vannak országok, amelyek már közelítik a 60 százalékos újrahasznosítási arányt, míg Magyarország az utolsók között kullog.

Mit mutatnak a 2023-as számok?

Az EU-ban 2023-ban összesen 79,7 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami 177,8 kilogrammot jelent fejenként. Ez 8,7 kilogrammos csökkenés 2022-höz képest, ugyanakkor még mindig 21,2 kilogrammal több a 2013-as szintnél. Az anyagösszetétel sem meglepetés: a hulladék 40,4 százaléka papír és karton, 19,8 százaléka műanyag, 18,8 százaléka üveg, 15,8 százaléka fa, 4,9 százaléka fém, a maradék 0,2 százalék pedig egyéb csomagolás.

Az adatok az Eurostat hivatalos közléséből származnak, amely a főbb mutatókat foglalja össze. A teljes elemzés az Eurostat oldalán olvasható.

Ezt olvastad már?

Az újrahasznosítás mesterei: környezetbarát csomagolóanyagok a fenntarthatóság jegyében

Embereket lövünk az űrbe, az újrahasznosítás mégis túl nagy falat

Műanyag a fókuszban

A műanyag csomagolási hulladék egy év alatt átlagosan 35,3 kilogramm volt fejenként az EU-ban. Ebből 14,8 kilogrammot hasznosítottak újra. A keletkező mennyiség 2022-höz képest 1,0 kilogrammal csökkent, miközben az újrahasznosítás 0,1 kilogrammal nőtt. Ha hosszabb távot nézünk: 2013 és 2023 között fejenként 6,4 kilogrammal nőtt a képződő műanyaghulladék, és 3,8 kilogrammal emelkedett az újrahasznosított mennyiség. A mennyiséget tehát nem sikerült látványosan visszavágni, miközben a feldolgozási kapacitások javultak.

Újrahasznosítás: javul az EU, Magyarország lemaradt

Az EU átlagosan 42,1 százalékra növelte a műanyag csomagolási hulladék újrahasznosítási arányát 2023-ban. Ez előrelépés a 2013-as 38,2 százalékhoz képest, mégis nagy a szórás: Belgium 59,5 százalékkal az élen áll, mögötte Lettország (59,2 százalék) és Szlovákia (54,1 százalék) következik. A mezőny végén Magyarország (23,0 százalék), Franciaország (25,7 százalék) és Ausztria (26,9 százalék) található. A trendekből látszik: a gyűjtési rendszerek, a feldolgozókapacitás és a lakossági részvétel együtt határozzák meg, hogy egy ország hol helyezkedik el a rangsorban.

Mi állhat a különbségek mögött?

Több tényező is magyarázhatja az eltéréseket:

• a szelektív gyűjtés elérhetősége és kényelme,
• a betétdíjas rendszerek lefedettsége és hatékonysága,
• a begyűjtött anyag tisztasága, minősége,
• az ipari válogató- és újrahasznosító kapacitása,
• a csomagolások anyag- és terméktervezése (egynemű vagy összetett, több rétegű anyagok).

Kevesebb csomagolás, több körforgás – mit tehetünk?

Nem véletlen, hogy a hulladékhierarchia első lépcsője a megelőzés. A legkörnyezetbarátabb hulladék az, amely soha nem is keletkezik. Ha sikerül elkerülni a felesleges termékek vagy csomagolások létrejöttét, azzal nemcsak erőforrásokat takarítunk meg, hanem a feldolgozás és ártalmatlanítás terheit is csökkentjük. Épp ezért az egyéni döntések és a vállalati tervezés is sokat számít – a mindennapi tudatosság pedig kulcsszó.

Vásárlóként

• Részesítsd előnyben az újratölthető, tartós megoldásokat (ahol van betétdíj, használd).
• Kerüld a többanyagú (papír–műanyag–fém kombinációjú) csomagolásokat, mert nehezebb újrahasznosítani őket.
• Válassz nagyobb, gazdaságosabb kiszerelést, ha reálisan el is fogy – kevesebb a fajlagos csomagolás.
• Tartsd tisztán a csomagolást, mielőtt a szelektívbe dobod: a szennyezett anyag gyakran kiesik a körből.
• Lapítsd a palackokat, dobozokat – a gyűjtés hatékonysága is számít.

Cégként, márkaként

• Egyszerűsítsd a csomagolóanyagot: az egynemű, jól azonosítható anyagok nagyobb eséllyel kerülnek vissza.
• Könnyíts a csomagoláson, csökkentsd a felesleget – a kevesebb néha több.
• Tervezd úgy a címkét, ragasztót, kupakot, hogy ne rontsa a teljes csomagolás újrahasznosíthatóságát.
• Dolgozz együtt a begyűjtőkkel és feldolgozókkal; a visszajelzésből jobb termék születik.

A lényeg tehát, hogy következetesen olyan döntéseket hozz, amelyek a kevesebb hulladék irányába terelnek.

A 2023-as év óvatos csökkenést hozott az EU csomagolási hulladékában, de a műanyagoknál még mindig magas a szint. Az újrahasznosítás aránya összességében javul, ugyanakkor a tagállamok közti különbségek élesek. Magyarország 23,0 százalékos műanyagcsomagolás-újrahasznosítási mutatója figyelmeztetés: van tennivaló bőven. Valójában a cél világos: kevesebb felesleges csomagolás, jobb visszagyűjtés, tisztább anyaghasználat, stabil ipari kapacitás. Ha ez a négy együtt mozog, az EU-ban is több lesz a körforgásba valóban visszatérő műanyag.

Forrás: Eurostat

Borítókép: Sigmund, Unsplash

Megjegyzés: Az országonkénti bontások és idősorok az Eurostat nyilvános adatbázisában érhetők el (env_waspac). A fenti cikk a főbb üzeneteket és arányokat emeli ki.