Stresszkontroll – Így kerüld el, hogy a stressz döntsön helyetted!

stressz - stresszkontroll

Stressz! Ezerszer hallottuk már ezt a kifejezést. Mindennapi életünk részévé vált ez a szó. “Akkora volt a stressz ma a munkahelyen. Ne stresszelj! Na, az stresszes lenne. Magas a stressz-szintem.” Annyira megszoktuk a használatát, hogy fel sem tűnik, hogy nem is ismerjük pontosan ezt a kifejezést. Pedig, ha ismernénk mélyebben e fogalmat, akkor a stressz kezelése is jóval eredményesebb lenne.

A tudatos életvitel kiépítése során elsődleges tényező életünk tipikus stresszfaktorainak a feltárása és kezelésük kidolgozása, azaz a stresszkontroll. Magyarul tudatosítanunk kell mindent, ami rendre kimozdít, “kikészít minket” és ki kell találni, hogy mit tehetünk ellene.

A legtöbb esetben nem a probléma okozza az igazi nehézséget, hanem a stressz, amivel reagálunk rá.

Ami persze ellehetetleníti a megoldást is. Amilyen kiterjedt a stressz kutatása, és összetett mindaz a kutatási eredmény, amely eddig a magyar Selye János kutatásainak első tudományos publikálása óta megjelent, általában olyan egyszerű a gyakorlati megoldás.

Sajnos ezek az egyszerű módszerek viszont nem terjedtek el. Holott a stressz nem csak saját életünket nehezíti meg, hanem az egyes emberek stressz-szintje összeadódva, társadalmi, emberiség szintű problémákat eredményez. Gyakorlatilag az egész világot jobbá lehetne tenni a stressz kezelésének módszereivel. Valamiért ez mégsem történt meg eddig. Az első cikk feladata, hogy tisztábban lássuk a stressz fogalmát. A második rész pedig az egyszerű, mégis rendkívül hatásos gyakorlati módszereket írja majd le.

Mi a stressz?

[box] A stressz egész pontosan a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, azaz alkalmazkodásra kényszeríti. Azaz történik valami, ami szokatlan és erre nekünk reagálnunk kell. Itt két lehetőség adódik, ami máris megmutatja, hogy a stressz nem feltétlenül rossz. Ha van esélyünk arra, hogy megoldjuk, akár még élvezzük is a megoldáshoz vezető utat, kihívásnak éljük meg, sőt, eredményt érjük el, akkor ezt az állapotot eustressz-nek nevezzük. Ez a jó stressz. Ez lelkesít, energiával tölt fel. Ha úgy érezzük, hogy a probléma nagyobb nálunk, ránk nehezedik, kellemetlen, megoldhatatlannak tűnik, az a distressz, vagy rossz stressz. Ez lehúz, elkedvetlenít, szorongást, szomorúságot vagy haragot kelt. Sajnos ez utóbbi terjedt el a stressz fogalmaként tévesen.[/box]

A stressz kezdeti fázisában pusztán egy vészjelző: jelzi, hogy figyeljünk fokozottabban, mert lehet, hogy gond lesz. Testileg-lelkileg feszültebb állapotba kerülünk, készen arra, hogy tegyünk valamit.

A második fázisban ellenállást fejtünk ki a helyzettel szemben. Ha megoldjuk a problémát, akkor általa erősödünk és növekszik stressztűrő képességünk. Ha azonban tartósan nem tudunk megbirkózni a vészhelyzetekkel, a problémákkal, akkor szervezetünk kimerül. Olyan ez, mint egy versenyen a fokozott teljesítmény, vagy nehéz gazdasági helyzetben egy gyár megnövelt termelése. Egy ideig nagyszerű eredményt hozhat, de nem lehet örökké versenyezni vagy maximális teljesítményen dolgozni. Így kimerülünk.

Mit tehetünk? Amit már nagyon régen feltártak és alapozhatunk rá, egyúttal pedig igen fontos kulcsot ad a kezünkbe, az a stressz folyamatának leírása:

1.Megjelenik a stresszor – “Úgy néz ki, gond van.”
2.Értékeljük a helyzetet – azaz minősíted, hogy ez most tényleg gond-e, hogy mennyire fontos is ez a probléma és érzelmileg mennyire jelentős
3.Megküzdési folyamat – testileg-lelkileg megpróbáljuk kontrollálni a helyzetet és leküzdeni a problémát
4.Hatás – amit végül is előidézett bennünk a helyzet, akár egészségügyi szinten, akár, pszichésen. (Ez tehát lehet pozitív vagy negatív is.)

Az elsődleges kulcs az értékelés tudatosítása. Először itt dől el, hogy a vészreakcióból eustressz vagy distressz lesz-e. Ne higgyük, hogy egy adott helyzetre adott értékelésünk másoknál is ugyanolyan. Valakinek a rossz gazdasági helyzet, csőd, ahol cége piacot veszt, másnak a konkurencia csökkenése és a térnyerés lehetősége. Valakinek az eső egy randin egy kínos helyzet, a másiknak lehetőség egy ölelésre. Valakinek egy konfliktus tragédia, másnak a továbblépés lehetősége.

Minden nehézség esetén elsődleges feladatunk legyen annak tudatosítása, hogy hogyan értékeltük az adott helyzetet.

Ezt próbáljuk olyan mélyen megérteni, amennyire csak lehetséges. Vegyük észre, hogy ami történt (pl. gazdasági változás, eső, konfliktus) önmagában csak egy helyzet. Az, hogy hogyan értékeljük, az szüli, hogy hogyan reagálunk rá. Ez az értékelés azonban olyan gyorsan zajlik, hogy az értékelés mintegy összenő a helyzettel és egynek tűnik vele. Ha a helyzetet rossznak értékeljük és megijedünk tőle, akkor a józan gondolkodás helyett egy terhelt érzelmi állapot veszi át az irányítást. Ilyenkor homloklebenyünk, agyunk tudatos döntésekért felelős része szinte lekapcsol.

Oda a tudatos üzleti lépés, a randin a menő duma, a konfliktusban a kreatív megoldás.

Gyakoroljuk be a mindennapi élet kis problémáin, hogy ne veszítsük el a fejünket egy gond megjelenésekor. Kicsit nézzük kívülről, felülről és fogalmazzuk meg mi történt, de értékelésünk nélkül. Hogy mit láttunk és hallottunk. Aztán akár le is írhatjuk az értékelést külön, amit szinte zsigerből adnánk rá. Gondoljunk, írjunk hozzá még legalább két másik értékelési lehetőséget. És csak ezután döntsünk, melyiket is szeretnénk választani.

Jó önmegfigyelést!

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print