Sportolj rendszeresen és egy életre bebiztosítod magadnak a mentális erőnlétet!

Ép testben ép lélek – szól a mondás, és mennyire igaz. Az ép testnek sokféle vetülete lehet persze, így a betegségek és sérülések hiánya, az egészséges táplálkozás, de ugyanúgy ide tartozik a rendszeres mozgás is.

A sport azonban nemcsak abban segít, hogy fittebb, karcsúbb vagy izmosabb legyél, hanem az ép lélek megszerzéséhez és megtartásához is hozzájárul. És ezt nem valami elvont módon teszi, hanem jól nyomon követhető biológiai folyamatok révén. Arról már írtunk, hogy a jóga rendszeres gyakorlása miért tesz jót neked, de lényegében bármilyen mozgásforma jótékony hatással van a mentális állapotodra.

Az egész mögött pedig a biológia áll

Utánajártunk, mi is történik hormonszinten a testedben sportolás közben, és hogy mindez milyen pszichológiai változásokat eredményez szinte azonnal. Rossz napod volt, ezért elmentél futni, és utána úgy érezted, hogy kitisztult a fejed, felfrissültél, és már nem is tűnik annyira tragikusnak a helyzet? A hormonrendszered felel ezért az instant hangulatváltozásért. A sport a biológiai folyamatok révén képes:

• csökkenteni a stresszt és a feszültséget,
• fokozni a szellemi teljesítményt,
• boldogság érzetet kiváltani,
• célkitűzésekre ösztönözni.

Emellett a személyiségfejlődés révén is támogatja a mentális erőnlétet, hiszen a rendszeresen sportolók általában egészségtudatos életmódot követnek, jobban odafigyelnek arra, hogy milyen üzemanyaggal tankolják fel a testüket, fejlődik a testtudatuk és az önbecsülésük, ezáltal pedig valós és egészséges önképet alakítanak ki magukról.

Mindezeknek köszönhetően a sport akár mentális zavarok kezelésére, megelőzésére is jó azon felül, hogy olykor mindenkinek vannak nehezebb periódusai.

Diagnózis: stressz. Gyógymód: mozgás.

Furcsán hangozhat, de az edzés egy stresszhatás a szervezeted számára. Na persze nem egyenlő azzal, hogy megint cseszeget a főnök vagy rátettél valaki olyat az e-mailre, akit nem kellett volna, esetleg a gyerek megint rossz fát tett a tűzre. Inkább olyan stressz ez, mint amikor az őseinknek az életükért kellett rohanniuk a mamut döngő léptei és agyarai elől. A stressz mértékét befolyásolja a mozgás intenzitása és időtartamának függvénye, de elmondhatjuk, hogy rövid távon a katekolaminok, azaz adrenalin és noradrenalin termelése növekszik meg, hosszabb idő után pedig a kortizol kiválasztása emelkedik. A stressz, mint tudjuk gyengíti a szervezetet és annak védekezőrendszerét, például magas intenzitású vagy hosszú ideig tartó edzést végzőknél azt figyelték meg, hogy magasabb a felső légúti fertőzések gyakorisága. Épp ezért kell időt hagyni az edzések között a testnek, hogy megterhelés után legyen ideje regenerálódni, hogy aztán újra csúcsformában tudjon teljesíteni. A folyamatosan fenntartott magas kortizolszint pedig akár súlygyarapodáshoz, a fizikai teljesítőképesség csökkenéséhez vagy az izomzat leépüléséhez vezethet.

A sportban több az endorfin, mint a csokiban

Miért működik a stressz ellen a sport, ha lényegében az is egyfajta stressz? A kortizol és katekolaminok felelnek azért, hogy a test teljesíteni tudjon ebben a helyzetben, vagyis emelik a vérnyomást, szabályozzák az anyagcsere folyamatokat, fokozzák az izomösszehúzódást, befolyásolják az inzulin működését és gondoskodnak a tüdő kapacitásának növeléséről. Ezek nélkül bajosan tudnánk kilométereken át biciklizni, úszni vagy futni egyedül vagy egy kisebb-nagyobb méretű labda után többedmagunkkal.

Itt jön be a képbe a legpopulárisabb hormon, a köznyelvben boldogsághormonként emlegetett endorfin, ami a megjelenő fájdalom és sérülések érzetének tompítására szabadul fel a testben.
Okosan van azért összerakva a szervezetünk, hiszen ha már fizikai téren pocsékul érezzük magunkat, akkor legalább gondoskodik róla, hogy közben boldogok legyünk. Az endorfin segít elviselni a sporttal járó megterhelést, ugyanis blokkolja a fájdalomingerek továbbítását az idegsejtekben, és szabad utat enged a dopaminnak.

A lélek doppingszere

Az endorfin mellett azonban van még egy hormon, ami kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy a sportolás képes ennyire megdobni az ember lelki egyensúlyát. A középagyban található az ember központi motivációs rendszere, amely az emberi viselkedés alapprogramját futtatja. Ennek egyik hatóanyaga a dopamin tengely, amely a szervezet természetes “drogja”. A dopamin azonnali viselkedésváltozást idéz elő tudtuk meg Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológustól:

• kellemes érzést vált ki,
• növeli a testi és lelki kezdeményezőkészséget,
• fókuszálttá tesz,
• az izomzat nagyobb teljesítőképességét eredményezi.

A dopamin olyan állapotba hozza az embert, hogy létrejöjjenek a célok eléréséhez szükséges legkedvezőbb feltételek, és ez egy hatalmas erő. Lényegében a dopamin adja a motivációt az embernek, ahogy a hála fontosságáról szóló cikkünkben írtunk róla, ez a hormon segít, hogy új és előnyös szokásokat alakítsunk ki. Ha egy bizonyos viselkedés során dopamin termelődik, az kellemes érzetet kelt a szervezetben, ezért az újra és újra meg akarja kapni azt, és ez a pozitív értelemben vett droghatás idézi elő a motivációt, hogy ismét véghezvigye azt a tevékenységet.

Ahogy azonban Kalamár Hajnalka kiemelte, a dopamint legnagyobb mennyiségben társas együttműködés során állítja elő a szervezet, ezért is olyan kitűnő terep a sport a dopamintermeléshez. A csapatsportok során a közös célért való küzdelemben, az edzővel való kapcsolatban megvalósul az együttműködés és visszacsatolás, de ugyanígy egy edzőteremben is kialakulnak a társas kapcsolatok, és az egyéb csoportos órák során tapasztalt közösségérzet szintén megteremti a kellő környezetet a dopamintermeléshez. A szakember hozzáteszi, hogy bár a mostani helyzetben beszűkültek a mozgási lehetőségek, a társas együttműködés eleme az online tartott órák során is érvényre jut, a hatása ugyanúgy megvan, mint a személyes jelenlét során. Viszont az izoláció, a kapcsolatok elvesztése mérhetően csökkenti a dopamin szintjét, ez pedig a központi motivációs rendszer összeomlásához vezet. Ez az egész szervezet karbantartására kihat, például a sérülésekből lassabban gyógyul fel az illető, legyen akár profi sportoló, ha egyedül van, mivel a kapcsolódások hiánya alacsonyabb dopamin szintet eredményez.

Aki sportol, nyeregben van

A sport abban is nagy segítségére van az embernek, hogy általa megtapasztalhatja és visszaszerezheti a kontroll érzését. Az életben nagyon sok kötelezettségnek kell eleget tenni, időben be kell érni az iskolába, munkahelyre, el kell vinni a gyerekeket az óvodába és így tovább. A külső erők által megszabott beosztással ellentétben a sport a kontrollt jelenti, amit más nem befolyásolhat. Ez is hozzájárul az önértékelés és magabiztosság növeléséhez.

A rendszeres sportolás mint program idővel szokássá válik, ezáltal keretet ad az életvezetésnek. A sport abban a tekintetben is értékteremtő, hogy itt nincs helye a sumákolásnak, hiszen az eredmények pontosan mérhetőek.

A mozgás és a sport tehát különböző oldalakról is jót tesz neked, és az sem baj, ha eddig nem vált az életed részéve, mert bármikor kialakíthatsz új szokásokat, csak egy kis dopaminra van hozzá szükséged. Az utcának, a jógamatracnak, a pályának, a medencének nem számít, hogy hány éves vagy, milyen a fizikumod, hány plusz kiló van rajtad, milyen tempóban haladsz, a lényeg, hogy megtaláld a hozzád legjobban passzoló sportágat, amit örömmel tudsz végezni hetente többször is. Ha pedig egyszer rákaptál a rendszeres testmozgásra, biztos, hogy többé nem fogsz tudni lejönni róla, de a legjobb, hogy nem is kell, mert ezáltal a saját életed és mentális jólléted mellett teszed le a voksod.