A 21. században úgy tűnik, az ember életének nincs más célja, mint az egyéni boldogság megtalálása.
A könyvek, kurzusok, tanfolyamok, elvonulások, tisztítókúrák, coachok rengetege áll készenlétben, hogy segítsen ebben a küldetésben, mégis, a modern ember talán messzebb került a motivációs idézetek által idealizált boldogságtól, mint valaha. Pedig az egyensúly, a jóllét és a mentális-, illetve fizikai egészség belőlünk fakad. Olyan egyszerű – és teljesen ingyenes – módszerek segítenek ennek a belső forrásnak a felfedezésében, mint a meditáció, a séta és nem utolsó sorban a hála. A hála képes újrakábelezni az agyat, gyakorlása csökkenti a szorongást, egyfajta mentális tisztítókúraként funkcionál, és még a test egészségének megőrzéséhez is hozzájárul.
„Amikor a terápia során szóba hozom a klienseknek a hála kérdését, gyakran találkozom azzal a hozzáállással, hogy jó-jó, de menjünk tovább, mondjam inkább a varázslatot. Ilyenkor tudom, hogy még dolgoznunk kell azon, hogy az illető meghallja a tanácsomat” – meséli Kalamár Hajnalka klinikai szakpszichológus. Négy évtizedes praxisa során Hajnalka gyakran találkozik ugyanazzal a kifogással a hozzá érkezőknél, ha a háláról esik szó: „Nem vagyok az a típus.” Kicsit elhasználódott kifejezés lett, de itt is a tudatosság a kulcs.
A döntés szabadsága és a tudatosság ereje kell hozzá, hogy az ember változtasson az évtizedes mintáin, hogy a berögzült folyamatokat újraírja, és gátat szabjon a káros, önmarcangoló gondolatfolyamoknak.
Egy jól eltalált ajándék, egy utolsó pillanatban felajánlott segítség a munkában, egy támogató szó – valószínűleg mindenki megtapasztalta már a hála érzését. A spontán élmény mellett azonban szánt szándékkal is képesek vagyunk átélni a hála élményt, ami elképesztő folyamatokat indít be az elmében és a testben.
A hála pozitív hatásainak felfedezése
Robert A. Emmons és Mike McCullough (2003) a hála úttörői, kutatásaik nyomán tudományos bizonyítékok is rendelkezésre álltak arról, amit például a különböző vallási irányzatok már hosszú évszázadok óta alkalmaznak, vagyis a hála (ima) rendszeres gyakorlása. Kísérletükben az alanyok egyik csoportjának minden nap vezetniük kellett, hogy miért hálásak, míg másoknak azt kellett rögzíteniük, hogy mi az, ami felidegesítette, végül a harmadik csoportba tartozók semleges eseményeket jegyeztek fel. A tízhetes feladat végén azok, akik napi szinten leírták, miért hálásak, elhivatottabbak voltak, jobban tudtak figyelni, több volt az energiájuk, többet edzettek, és kevesebbszer kellett orvoshoz menniük, mint a többi csoport tagjainak.
A hála ráirányítja a mentális reflektort arra, ami jó és értékes az életben
Depresszív vagy pánik tünetek (tehát nem depresszióról vagy pánikbetegségről van szó, hanem csak bizonyos tünetek meglétéről) mögött a szorongás áll, amit mentálisan lehet feloldani. A „gyógyszer” ilyen esetekben az, hogy a saját készülékén állít az ember. El lehet ezt érni kognitív terápiával, vagyis amikor racionálisan belátja az illető a problémája lényegét, de ez inkább időleges, mert csak az adott helyzetre jelent megoldást.
A hálával, valamint a meditáció és relaxáció segítségével az ember magában oldja a szorongást, ezáltal hosszú távon is képes csökkenteni ezt az állapotot.
Bármilyen zavar, konfliktus vagy probléma merüljön is fel a mindennapokban, a hála ráirányítja a mentális reflektort arra, ami jó és értékes az életben. A feszültség csökkenésével jobb közérzet alakul ki, ezáltal a bal agyfélteke is jobban tud dolgozni, könnyebb gondolkozni, ennek folyományaként pedig könnyebb megoldást találni az aktuális problémára.
A hála rendszeres megélése révén egy módosult tudatállapot jön létre, amely befolyásolja a tudatalattit, divatos kifejezéssel élve, méregteleníti azt, és kisöpri az elnyomott, elfelejtett, de a tudat mélyén elraktározott traumákat. A rendszeres hálaállapot „méregteleníti a múltat”, ahogy Hajnalka fogalmazott a beszélgetésünk során.
Érzelemből szokás
Az Indianai Egyetemen Prathik Kini 43 önkéntest kért meg, hogy írják meg levélben ismerőseiknek, hogy miért hálásak nekik. Három hónappal később megvizsgálták ezeknek a személyeknek az agyát, és azt találták, hogy ennyi idő elteltével is magasabb volt a hálához köthető aktivitás az agyukban.
„Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy minél többet gyakorolja az agy a hála érzését és kifejezését, annál inkább hozzászokik ehhez a tudatállapothoz – akár egyfajta hála “izomként” is gondolhatsz az agyadra, amit edzeni és erősíteni lehet. Ha ez igaz, akkor minél több energiát fektetsz abba, hogy minden nap hálás legyél, akkor annál gyakrabban fog spontán jelentkezni ez az érzés a jövőben” – írta Christian Jarrett pszcihológiai újságíró a kísérlet kapcsán a The Cutban.
A hála és az emberi agy
Emmons és McCoullogh eredményei úttörőek voltak, azonban a neurológia segít megérteni, mi is áll ennek a módosult mentális állapotnak a hátterében. A hála kémiai folyamatokat indít el az agyban, egy 2015-ös, a Kaliforniai Egyetemen végzett kutatás során az alábbiakat figyelték meg. Az agyat mágneses rezonanciával vizsgálták, miközben az alanyok hálásak voltak, mert ajándékot kaptak. A kutatók az elülső cinguláris kéregben és a mediális prefrontális kéregben észleltek aktivitást, ezek a területek az erkölcsi és társadalmi tudatosságért, a jutalmazásért, empátiáért és az értékrendért felelősek. Ebből arra következtettek, hogy a hála érzése pozitív és támogató attitűdöt eredményez mások felé, illetve a stresszoroktól való megszabadulás megkönnyebbülést hoz.
Emellett a hála a hipotalamuszt is aktivizálja, aminek az anyagcserére, a stressz szintjére és más viselkedésekre van hatása.
A hipotalamusz számos hormont befolyásol, köztük olyanokat, amelyek a test hőmérsékletéért, az érzelmi válaszért, valamint a túlélési funkciókért, így az étvágyért és az alvásért felelősek. Ez az oka annak, hogy a hálának ilyen kiterjedt hatása van az ember működésére, szinte az egész testre. Például ha jobban alszunk, jobban is érezzük magunkat, ami segít pozitívan látni a dolgokat.
A hála emellett beindítja az agy azon részeit, amelyek a boldogsághormonként ismert dopamin neurotranszmitterért felelősek.
Ha dopamin termelődik a szervezetben, azt jutalomként éli meg az ember. A dopaminnak a cselekvésben is fontos szerepe van. Mivel a jelenléte kellemes az agy számára, ezért újra át akarja majd élni ezt az állapotot, így megismétli a dopamint termelését beindító tetteket. A hála így a hegyről leguruló hógolyóként működik, mivel az agy egyre inkább keresni fogja, miért lehet hálás a jutalom, azaz a dopamin reményében.
A fizikai egészség megőrzésében is segít
Számtalanszor hallottuk már, hogy ép testben ép lélek, de ez fordítva is igaz. Emmons és McCoullogh egyik megállapítása a hálát napi szinten gyakorló dikákok esetében az volt, hogy kevesebbet kellett orvoshoz menniük. A fentiek során is láttuk, hogy milyen sok területen hat a szervezetre a hála, így nemcsak a mentális egészség megőrzésében játszik óriási szerepet, de a fizikai síkon is érezteti hatását. Ahogy korábban láthattuk, stimulálja a hipotalamuszt, így befolyásolja az emésztést vagy az alvást, ami a szervezet működését és a közérzetet alapjaiban határozza meg.
Hajnalka azonban még egy újabb magyarázatot adott a jelenségre: az ember immunháztartása nem tud egyszerre két fronton harcolni, vagy a belső vagy a külső ellenséggel, azaz a stresszel veszi fel a küzdelmet. Először mindig a külső fenyegetést igyekszik elhárítani a szervezet, vagyis a stresszt akarja leküzdeni, így sokkal védtelenebb a belső ellenségek, vagyis a betegségekkel szemben. Ki nem volt már beteg épp egy megterhelő, stresszes időszak kellős közepén? A hála épp ezeket a külső stresszorokat oldja fel, így ha szokássá válik, a szervezet egyensúlyba kerül.
Hogyan lehet bevezetni a hálát a mindennapokba?
Persze nem feltétlenül megy egyik pillanatról a másikra a hála megélése, pár egyszerű gyakorlattal azonban könnyen elindítható a folyamat, hogy először tudatosan, majd ahogy a kutatások mutatják, már ösztönösen ráálljon a hála keresésére az agy. Íme három technika a kezdetekre:
- Legalább 21 napon keresztül írj le három dolgot, amiért aznap hálás vagy. A legjobb időpont a reggel, közvetlenül felkelés után vagy az esti órák lefekvés előtt.
- Mondd el a környezetednek, hogy miért vagy nekik hálás a mindennapokban. Ne csak a családtagokra és a barátaidra gondolj, a kollégáid felé is intézz pár kedves szót!
- Amikor a tükörbe nézel, mondjuk fogmosás után, állj meg egy pillanatra, és gondolj egy olyan tulajdonságodra, amire büszke vagy, amit kedvelsz magadban, vagy egy olyan dologra, amit nemrég sikerült elérned.
