A stressz az élet része, de a kiégésnek nem kell feltétlenül annak lennie

stressz - kiégés - pandémia - mentális erő - egészség

Másfél év társadalmi zűrzavar után egyre több szervezet számol be dolgozói kiégésről, felmondási hullámról és rekordszámú kilépésről.

Csak az Egyesült Államokban a dolgozók mintegy 40 százaléka mondott fel kiégésre hivatkozva – számol be róla CNN. Megváltozott a világ és a városi emberek többségének a munkahelye is, a bizonytalanság, a home office és a rendszer hiánya pedig a stressz és a depresszió táptalaja.



A kiégés nem újkeletű dolog, a WHO már 2019-ben legitim orvosi diagnózisnak minősítette

Eddig sem volt könnyű elhatárolni, hogy az idővel való mindennapos zsonglőrködés meddig jelent kihívást és honnan kezdve veszély az egészségre. Az önmegvalósítás, irreális elvárások és a folyamatos verseny csak néhány, a már megszokottá vált mindennapos jelzők közül és sokszor fel sem tűnik, hogy mindeközben szépen lassan elmosódnak a határok munka és magánélet, a kihívást jelentő stressz és a kontroll teljes elvesztése vagy éppen a gyakori fáradtság és a kiégés között. Már a pandémia előtt is sokan küzdöttek a kiégés vagy a depresszió tüneteivel.

A világ dinamikája, a jobb lehetőségek kihagyásától való folyamatos félelem, a rekreációs idő hiánya és az elvárások szintén csak néhány ok, azok közül, amelyek miatt sokan már 30 éves koruk körül megtapasztalták a kiégés nyomasztó jeleit. A mentális jóllét hiánya pedig nem csak a produktivitásra és a munkahelyi környezetre van hatással, de magánéleti konfliktusokhoz is vezethet.

A friss kutatások arra mutatnak rá, hogy az arcmaszk, a szociális távolságtartás, a home office és a hírek hatására átélt közvetett trauma hatására, ugrásszerűen megnőtt azoknak az embereknek a száma, akik a kiégés tüneteivel küzdenek.

Stressz vagy kiégés

“Míg a stressz a mindennapok természetes velejárója, a kiégésnek nem kell feltétlenül annak lennie. Normális, hogy stressz hatására túlterheltnek érzi magát az ember, de az érzelmi reakció kulcsfontosságú tényező – mondja a szakértő.
A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, azaz alkalmazkodásra kényszerít. Történik valami, ami szokatlan és erre nekünk reagálnunk kell. Itt két lehetőség adódik, ami máris megmutatja, hogy a stressz nem feltétlenül rossz. Eustressznek nevezzük azt a helyzetet, amikor van esélyünk arra, hogy megoldjuk az új helyzetet, akár még élvezzük is a megoldáshoz vezető utat, amit kihívásként élünk meg, sőt, még eredményt is érünk el. Ez a jó stressz. Ez lelkesít, energiával tölt fel.

Ha úgy érezzük viszont, hogy a probléma nagyobb nálunk, ránk nehezedik, kellemetlen, megoldhatatlannak tűnik, az a distressz, vagy rossz stressz. Ez lehúz, elkedvetlenít, szorongást, szomorúságot vagy haragot kelt. Ez utóbbi terjedt el a köznyelvben a stressz fogalmaként tévesen.

“A kiégés viszont egészen másképp néz ki, mint a stressz” – figyelmeztet a szakember. “A kiégés kiábrándultsággal, általános kedvetlenséggel, levertsággel és egy tompa érzéssel jár, amely idővel odáig fajulhat, hogy már semmilyen inger nem képes kizökkenteni ebből az állapotból. Elveszíted az érdeklődésed azok iránt a dolgok iránt, amik korábban lelkesítettek, felborul a napi rutin és változik a személyiség is” – teszi hozzá.

A kiégés gyakran jár együtt depresszióval, ezért érdemes figyelni a jelekre és célszerű még időben szakember segítségét kérni. Nincs mindenki számára működő, általános megoldás az egyéni helyreállításra. Míg egyeseknek elég az átmeneti szünet a munkájukban, mások számára a pályamódosítás az egyetlen járható út. Ami viszont biztos: kulcsfontosságú, hogy megtaláld azt az eszközt, ami segít kezelni a mindennapi stresszt. Az első lépés, ami segít, hogy átvedd az irányítást, hogy felismered a kiváltó okokat és a saját határaidat. A rugalmasság fejleszthető, mindenki rendelkezik ellenállóképességgel, de keményen kell dolgozni azon, hogy egy ilyen hektikus időszakban is megtartsd a mentális állóképességed és megelőzd a kiégést.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print