Nem a lottóötöstől leszel igazán boldog

Mi az, ami az életben valóban boldoggá tesz? Amennyire egyszerűnek tűnik a kérdés, a valódi válaszról olyannyira könnyű megfeledkezni.

Míg egyesek szerint a boldogság csak egy mindenki által vágyott illúzió, ami elvonja a figyelmet arról, hogy valóban élvezd az életet, mások az anyagi javakban keresik a megoldást, a harvardi professzor, Sanjiv Chopra szerint viszont a válasz egészen máshol keresendő.

„A 20 millió dolláros lottószelvény megnyerése nem tesz boldogabbá. A kutatások kimutatták, hogy egy év elteltével a lottónyertesek általában visszatérnek kiindulási állapotukhoz, sőt a legtöbben még boldogtalanabbak lesznek”

– mondta Chopra egy TED-beszélgetésben. “Néhányan valószínűleg hatalmas házra, egy új autóra, esetleg szerencsejátékra költötték a pénzüket. De még így is néhány hónap elteltével ez csak egy ház, csak egy szép autó lesz. Az ember megszokja” – magyarázza a professzor, aki számos könyvet írt a boldogságról. Ezt a jelenséget hedonikus adaptációnak nevezi, ami egy olyan fogalom, amely az emberek általános hajlamára utal, hogy az élet hullámvölgyei ellenére visszatérjenek a boldogság meghatározott szintjére. Chopra viszont azt is elmagyarázza, véleménye szerint mitől függ a valódi boldogság.

Barátok és család

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a magány lassan, de biztosan felőrli az egészséget, sőt még a dohányzásnál is gyorsabban öregít.

A professzor szerint általános jólétünk szempontjából alapvető kérdés, hogy erős szociális hálót alakítsunk ki magunk körül és olyan emberekkel vegyük körül magunkat, akikben megbízunk és akikkel megünnepelhetjük az élet fontos pillanatait és akár a mindennapi sikerélményeket is.

Megbocsátás

Tanulmányok kimutatták, hogy a megbocsátás csökkenti a szívroham kialakulásának kockázatát, javítja a koleszterinszintet és csökkenti a vérnyomást, a szorongást, a depressziót és a stresszt is.

„A megbocsátás képessége megszabadít a gyűlölet és más egészségtelen érzelmek terheitől, amelyek negatívan befolyásolhatják boldogságot” – mondja Chopra, Nelson Mandelát pedig egy olyan hősként említi, aki valóban elsajátította a megbocsátás művészetét. 1990-ben, amikor a legendás szabadságharcos kiszabadult 27 éves börtönbüntetése után, megkérdezték tőle, haragszik-e fogvatartóira.

„Nincs bennem keserűség, nincs harag. A neheztelés olyan, mint mérget inni és várni, hogy az ellenséged haljon meg” – válaszolta Mandela.

Adj minél többet

A Chicagói Egyetem és a Northwestern Egyetem közös tanulmánya szerint az adakozás és az ajándékozás a hosszú távú boldogság egyik alappillére. Állításukat egy kísérlettel támasztották alá, amelyben minden résztvevő napi 5 dollárt kapott azzal a lehetőséggel, hogy elkölthetik magukra vagy adakozhatnak vele.

„Mindenki hasonló szintű boldogsággal indult, a kísérlet végére viszont jelentősen csökkent azoknak a boldogságszintje, akik a pénzt kizárólag magukra költötték, szemben a másik csoporttal, akik sokkal jobban érezték magukat a bőrükben” – magyarázza Chopra hozzátéve, hogy az adakozás és az ajándékozás hosszú távon növeli az önbecsülést, az elégedettség és az általános boldogság érzését is.

Hála

A 21. században úgy tűnik, az ember életének nincs más célja, mint az egyéni boldogság megtalálása – mégis, a modern ember talán messzebb került a motivációs idézetek által idealizált boldogságtól, mint valaha. A hála képes újrakábelezni az agyat, gyakorlása csökkenti a szorongást, egyfajta mentális tisztítókúraként funkcionál, és még a test egészségének megőrzéséhez is hozzájárul.

Robert A. Emmons és Mike McCullough a hála úttörői, kutatásaik nyomán tudományos bizonyítékok is rendelkezésre álltak arról, amit például a különböző vallási irányzatok már hosszú évszázadok óta alkalmaznak, vagyis a hála (ima) rendszeres gyakorlása. Kísérletükben az alanyok egyik csoportjának minden nap vezetniük kellett, hogy miért hálásak, míg másoknak azt kellett rögzíteni, hogy mi az, ami felidegesítette, végül a harmadik csoportba tartozók semleges eseményeket jegyeztek fel. A tízhetes feladat végén azok, akik napi szinten leírták, miért hálásak, elhivatottabbak voltak, jobban tudtak figyelni, több volt az energiájuk, többet edzettek, és kevesebbszer kellett orvoshoz menniük, mint a többi csoport tagjainak.

A hála ráirányítja a mentális reflektort arra, ami jó és értékes az életben. A hálával, valamint a meditáció és relaxáció segítségével az ember magában oldja a szorongást, ezáltal hosszú távon is képes csökkenteni ezt az állapotot. Emellett a hála a hipotalamuszt is aktivizálja, aminek az anyagcserére, a stressz szintjére és más viselkedésekre van hatása, nem utolsó sorban pedig beindítja az agy azon részeit, amelyek a boldogsághormonként ismert dopamin neurotranszmitterért felelősek.

Olvass tovább: Csak úgy gyarapodhat az életed, ha hálás vagy azért, amid van