Élhetsz hosszú és jó életet úgy, ha nem vagy dollármilliárdos?

A „longevity” az utóbbi évek egyik legdivatosabb hívószava lett és nem véletlenül. A hosszú élet, a fiatalság megőrzése, a biológiai óra „meghackelése” sokak számára jelent erős hívószót. A közösségi médiában, a lifestyle magazinokban és a reklámokban ma már naponta találkozunk vele. A gond – szerintem – nem ezzel van.

A problémát a longevity médiareprezentációja jelenti: a mosolygós, hibátlan testű emberek, jéghideg fürdő, ilyen légzés, olyan légzés, zöld smoothie, luxus wellness üzennek valamit. A „hosszú élet” képei olyan világot mutatnak, ahol az idő, a pénz, valamint az önmagunkra fordítható energia és figyelem korlátlanul áll rendelkezésre. Csakhogy a valóság ezzel szemben egészen más; gondoljuk csak végig egy-egy saját napunkat vagy hetünket, amikor egy húzós nap végén este 10 órakor indulunk el mondjuk futni.

Ezt olvastad már?

A hosszú és egészséges élet itt kezdődik: fenntartható longevity 7 lépésben

Mit esznek reggelire a világ legegészségesebb országaiban?

Brian Johnson, a 47 éves amerikai milliárdos ennek a mozgalomnak mára talán legfontosabb ikonjává vált. Évente több mint kétmillió dollárt költ arra, hogy biológiailag 18 éves maradjon. Minden nap hajnalban kel – bár ezt eléggé sokan elmondhatjuk magunkról –, kalóriára pontosan étkezik, valamennyi testfunkcióját monitorozza, és még a saját fia vérét is beadatja magának, hogy „megújuljon”. Külön orvoscsapat felügyeli a projektet.

Általánosságban elmondható, hogy az ilyen – első szinten akár inspiráló – „feszes működés” hajtóereje igen gyakran masszív egészségszorongás, az öregedéstől és a haláltól való félelem. Vajon mennyi (élet)öröm lehet egy olyan ember életében, aki szinte egy steril orvosi laborban éli az életét?
Az úgynevezett Kék Zónákban sem laborokban élnek az emberek, mindenféle okoseszközökkel teleaggatva.

A szorongás és az egészségszorongás természetes érzéseink – nem él olyan ember a világon, aki ne szorongana valami miatt (ez rám is igaz). A legfontosabb kérdés az, hogy mit teszünk e nehéz érzések kezelése érdekében, és közben milyen példát mutatunk mások – akár a gyerekeink, akár a nagyobb nyilvánosság – számára.

A hosszú élet ára

A longevity mára nem (csak) az egészségről szól, hanem egy hatalmas üzletté nőtte ki magát, a „fiatalság” vagy az „élj 120 évig” ígérete valóban az egyik legjövedelmezőbb termék. A „longevity-ipar” világszerte több mint 50 ezer vállalatot foglal magába, amik jelen vannak a biotechnológia, a regeneratív orvoslás, a digitális egészségügy és a biohacking területein. A piac értéke 2023-ban 20 milliárd dollár volt, és 2035-re akár 63 milliárdra is nőhet.

De ha nem luxury wellness, akkor mi a longevity?

A longevity nem egyszerűen azt jelenti, hogy minél tovább éljünk. Egy sokkal összetettebb fogalomról van szó. A cél nem csupán az élettartam meghosszabbítása, hanem az egészségben eltöltött évek számának növelése is. Vagyis az, hogy minél hosszabb ideig maradjunk aktívak, önállóak, kompetensek, és éljünk krónikus betegségek vagy tartós korlátozottság nélkül. A longevity tehát magában foglal minden olyan törekvést, ami az öregedési folyamatok lassítására, a testi-lelki jólét megőrzésére és a minőségi életévek meghosszabbítására irányul. Ennek – szerintem – semmi köze a luxushoz vagy a „csapatáshoz”.

A legtöbb ember számára – akinek nemhogy orvosi stábja nincsen, de talán hosszú kilométereket kell utaznia akár csak a háziorvosához is – a longevity jelenlegi reprezentációja inkább az elérhetetlenséget jelenti. Elidegenítheti őket akár a saját testüktől is, miközben lakossági szinten nagyon súlyos a helyzet a lelki, mentális és fizikai egészségi állapotot illetően is. És eközben kell nekik helytállniuk a kapcsolatukban, a családjukban, a munkában kismillió más, hétköznapi kötelezettség mellett. Számukra a longevity nem egy tudományos és éncentrikus kísérlet, hanem egy elérhetetlennek tűnő vágy, egy vékony vonalakkal felskiccelt ábránd.

Mit jelent a „lakossági longevity”?

A kutatók szerint az egészségi állapotot és az életkilátásokat legnagyobb arányban nem a genetika, hanem az életmód határozza meg. Az egészségi állapotunk 36 százalékban múlik azon, hogyan élünk: hogyan étkezünk, mennyit mozgunk, hogyan kezeljük a stresszt, és mennyire tudunk kapcsolódni másokhoz. Igen: van, hogy ennek ellenére a genetika mégis csak közbeszól.

Tehát a hosszú és jó minőségű élethez nem kellenek dollármilliók és high-tech laborok. Az elinduláshoz – ami végül is egy klasszikus életmódváltás felé vezető út első lépése – elég, ha alaposan felmérjük az aktuális állapotunkat, meghatározzuk a konkrét céljainkat, akciótervet készítünk, priorizálunk a különböző területek között, majd lépésről lépésre haladunk előre. Természetesen egyikünk sem él örökké. De ha a lehetőségeinkhez képest egy kicsit jobban odafigyelünk az alvásunkra, a fizikai aktivitásunkra és az étkezésünkre, kialakítunk egy hatékony stresszmenedzsmentet, leszámolunk az egészségünkre káros szokásokkal, rendszeresen eljárunk szűrésekre és odafigyelünk a kapcsolatainkra, máris nagyon sokat tettünk azért, hogy a lehető leghosszabb ideig és a legjobb minőségben élhessünk.

Forrás: Lippai Roland

Life és karrier coach, terep ultrafutó
https://lippairoland.hu/

Borítókép: Vlada Karpovich