A harmincas éveid döntik el, milyen egészségben töltöd az idős kort

A tudomány szerint már a harmincas években elkezdődik az a lassú változás, amely meghatározza az izomerőt, az agyműködést és a mozgékonyságot időskorban. Azonban azt, hogy mennyire maradunk önállóak és szellemileg frissek öregségünkre, nem csodaszerek fogják eldönteni, hanem következetes, élhető szokások.

A harmincas évek során fokozatosan csökken az izomtömeg, a csontsűrűség és az anyagcsere hatékonysága. Ez nem ok aggodalomra, inkább figyelmeztetés: most van lehetőség tartalékot építeni a későbbi évtizedekre. A kutatások mind azt mutatják, hogy akik életük közepén kialakítják az egészséges rutinokat, sokkal kisebb kockázattal néznek szembe szív- és érrendszeri betegségekkel, csonttörékenységgel vagy kognitív hanyatlással idősebb korban.

Ezt olvastad már?

Ezt az étrendet már 7 éve választják meg a legegészségesebbnek

Zsírégetés okosan: mikor jobb a futás és mikor az emelkedős séta?

A mozgás mint hosszú távú befektetés

A rendszeres fizikai aktivitás az egyik legerősebb védőfaktor az időskori sérülékenység ellen. Nemcsak az izmok és a szív miatt számít: az egyensúly és az ízületi mozgékonyság fenntartása kulcs ahhoz, hogy hetven éves kor felett is elkerülhető legyen az esések és a csípőtörések kockázata. Az állóképesség növelését célzó edzés, az erősítés és a mobilitást fejlesztő gyakorlatok együtt adják a legjobb kombinációt. Már napi néhány perc lendületes aktivitás is mérhetően lassíthatja az agyi és fizikai öregedést, és még egy tempós, 15 perces séta is sokat számít.

Az életmód másik fontos pillére az alvás és az agy védelme. A következetes alvásrutin hosszú távon összefügg a jobb kognitív működéssel, és csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Emellett pedig a szájhigiéné szerepét is alábecsülik sokan, pedig a krónikus ínygyulladás például évtizedekig fennálló gyulladásos terhelést okozhat, ami az agy egészségét is befolyásolhatja.

Sokat segíthet az is, ha az alkohollal óvatosan bánunk! Rontja ugyanis az alvás minőségét és erősítheti a gyulladásos folyamatokat, ezért a mértékletes fogyasztás kulcsfontosságú az egészségmegőrzésben.

Táplálkozás: fontos a konzisztencia!

A fenntartható étkezési szokások többet jelentenek, mint bármilyen trenddiéta. A 12:12 időben korlátozott étkezési ritmus – 12 órán át étkezés, 12 órán át emésztési pihenő – stabilizálja az anyagcserét, és könnyen beilleszthető a mindennapokba. A változatos, színes zöldségek és gyümölcsök rendszeres fogyasztása, és emellett az ultrafeldolgozott ételek nagy mértékű visszaszorítása tovább erősítik a sejtvédelmet és az emésztést. Hosszú távú kutatások egyértelműen jelzik: akik életük közepén tudatosan, de nem szélsőségek mentén étkeznek, idősen is jobb általános egészségi mutatókkal rendelkeznek.

A kulcs tehát nem az, hogy tökéletes életet éljünk, hiszen ilyen nem létezik, de legalábbis nem fenntartható hosszú távon. A lényeg az, hogy saját szervezetünkre szabva kialakítsunk egy olyan rutint, ami szolgálja az egészségünket, mind mentálisan, mind fizikailag, és amit képesek vagyunk konzisztensen fenntartani életünkben. Sokszor már egyetlen apró változtatás elég és idővel a többi is a helyére kerül: egy plusz séta, egy fix lefekvési idő, egy alkoholmentes hét vagy egy plusz adag zöldség az ebédhez. Nem kell rögtön mindent akarni, de fontos elkezdeni, lépésenként.

A harmincas évek nem az öregedésről, hanem a megalapozásról szólnak. A most kialakított mozgás-, alvás- és táplálkozási szokások évtizedek múlva térülnek meg abban, hogy mozgékonyak, önállóak és szellemileg frissek maradunk. Nincs ebben nagy varázslat, csak következetes, apró lépések.

Forrás: BBC Future

Borítókép: Freepik