Hogyan csökkenthető a magány 10 perc alatt akár 20 százalékkal?

A magányérzet mellett a szorongás és a depresszió tüneteit is csökkentheti napi 10 perc telefonálás – mutat rá az egyik legfrissebb kutatás.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

magány - mentális erő - 2021

A koronavírus-járvány olyan kihívás elé állította az emberiséget, amellyel az elmúlt száz évben nem kellett szembenéznie és ami gyökeresen átírta a természetesnek és magától értetődőnek vett napi rutinokat.

Ahogyan egy év ölelés nélkül súlyos hatással van a mentális állapotra, úgy a magányérzet legyőzése is sokak számára jelent mindennapos próbatételt. Az ember társas lény: veleszületett igénye van a másokkal való együttlétre. Ha ez az igény sérül, magányérzet alakul ki, amely habár természetes jelenség, súlyos következményekkel járhat.

hirdetés
hirdetés

Már napi 10 perc telefonálás akár 20 százalékkal csökkentheti a magányérzetet

Ha valakivel hetente többször, mindössze 10 percet beszélünk telefonon, akár 20 százalékkal is csökkenthető a magányérzet – mutat rá az egyik legfrissebb felmérés. Minél jobban irányíthatja valaki ezt a beszélgetést, annál jobban csökkenthető a magány érzése. Ha te érzed magad egyedül azért, ha a családodban van olyan, akit akár többször is felhívhatnál telefonon, akkor azért fontos a JAMA Psychiatry szaklapban publikált eredmény.

A kutatás 240 fő részvételével készült, akik egy hónapon keresztül fogadtak rövid telefonhívásokat önkéntesektől, a kísérlet végére pedig közel 20 százalékkal csökkent a résztvevők magányérzete a kezdeti állapothoz képest.

A felmérés előtt az önkéntesek rövid tréninget kaptak, amely során olyan empatikus kommunikációs készségeket sajátítottak el, mint az aktív hallgatás és kérdezéstechnika.

Az első héten az önkéntesek a hét folyamán öt alkalommal hívták fel a Meals on Wheels Central ügyfeleit egy általuk meghatározott időpontban. A texasi cég idős emberek és fogyatékkal élők melegétel ellátásával foglalkozik. A következő hetekben a résztvevők már dönthettek a telefonhívások mennyiségéről is. A beszélgetések az első héten valamivel több mint 10 percig tartottak, majd a vizsgálat hátralévő részében 10 percre egyenlítettek. A résztvevők különféle témákról beszéltek, beleértve saját mindennapjaikat is, és rákérdeztek az önkéntesek életére is.

hirdetés

“Már a napirend meghatározása is egy olyan momentum, ami az irányítás érzését kelti. Lehet, hogy az életük más területe felett jelenleg nincs irányításuk, de a telefonhívás és a beszélgetés felett van” – fogalmaz Maninder Kahlon, a tanulmány vezető szerzője, a Texasi Egyetem docense és a The Factor Health ügyvezető igazgatója.

A szorongás és a depresszió még a magányérzetnél is nagyobb csökkenést mutatott,

a GAD-7 (General Anxiety Disorder) skálán több mint 30 százalékos, a kilenc kérdésből álló, depresszió mértékét mutató PHQ skálán pedig csaknem 24 százalékos pozitív irányú elmozdulást tapasztaltak.

“Ezek az eredmények még szembetűnőbbek voltak, mint a rendszeres telefonhívások magányérzetre gyakorolt hatása, mert nem számítottunk ilyen mértékű javulásra” – mondta Kahlon. “Nekem is jobban oda kell figyelnem arra, hogyan és mennyit kommunikálok az édesanyámmal, különösen a mostani időszakban” – tette hozzá.

“Sok közösségi alapú megközelítést láttam a magány enyhítésére, de ritkán találni klinikailag tesztelt megoldást. Ez a tanulmány segíthet abban, hogy az emberek hogyan használják az eredményeket a gyakorlatban” – vélekedik Julianne Holt-Lunstad, a Brigham Young Egyetem pszichológia szakos professzora hozzátéve, hogy habár a másik oldal érzelmi szintjét nem vizsgálták, biztos benne, hogy ott is szembetűnő eredményeket lehetne látni az önkéntes tevékenységnek köszönhető pozitív érzelmi elmozdulásokat illetően.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Több mint egymilliárd dollárt ért az AstraZeneca 7,7%-os tulajdonrésze a Modernában
Következő cikk Aquamanhez méltó sneakerekkel rukkolt elő Jason Momoa: algából készül a vegán sportcipő