Így írják újra a vállalati játékszabályokat az irodába visszatérő Z generációs dolgozók

Az 1997 és 2012 között született munkavállalói nemzedék tagjai elődeiknél sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek a mesterséges intelligenciára, szívükön viselik a mentális egészségüket, az irodában pedig a hitelességre törekednek.

A Z generációs dolgozók – az 1997 és 2012 között született nemzedék tagjai – épp a koronavírus-járvány zűrzavaros időszakában léptek be a munkaerőpiacra, vagyis egy olyan környezetben kellett megalapozniuk az egzisztenciájukat, amikor a hagyományos, jelenléti munkavégzést hirtelen felváltotta a home office. Joggal hihetnénk, hogy könnyű belekényelmesedni egy ilyen helyzetbe. Az üzleti szféra számos jeles alakja nehezményezi, hogy e nemzedék munkahelyi szocializációja nem épp szerencsés körülmények között ment végbe. Jamie Dimon, a JPMorgan CEO-ja még a közelmúltban is amiatt lamentált, hogy noha ő a pandémia óta hét napos munkaheteket gürizik végig, „a zoomerek [a Z generáció képviselői – a szerk.] pedig be sem lépnek az irodába.”

Lord Alan Sugar, a 78 esztendős brit üzletember szintén kifogásolja, hogy a fiatal munkavállalók túl sok időt töltenek otthon.

A JLL 12 ezer dolgozó megkérdezésével készített felmérése ugyanakkor rávilágít, hogy a Z generáció kifejezetten nyitott a személyes interakciókra, és örömmel tér vissza a hagyományos munkarendhez – írja a CNBC. Átlagosan heti három munkanapot tartózkodnak az irodában, így arányaiban több időt töltenek el a jelenléti munkavégzéssel, mint bármely más munkavállalói korcsoport.

Sőt, az idősebb nemzedékekre ma már sokkal inkább jellemző, hogy – amennyiben módjuk van rá – távol maradnak az irodától. A Z generáció mindeközben egészen új munkahelyi trendeket és normákat honosít meg, melyek aztán virálisan terjednek a közösségi médiás felületeken – például a TikTokon.

„A Z generáció oly módon alakítja át az irodai nomákat, hogy a munkavégzés új formáit gyökerezteti meg, melyek jellemzően az ő értékeiket – a digitális folyékonyságot és a hitelesség iránti vágyat – tükrözik” – nyilatkozta a CNBC-nek Dan Schawbel, a Dan Schawbel ügyvezető partnere.

Az új munkavállalói nemzedék tagjai szándékosan törekednek rá, hogy a munkahelyükön elmossák a kollegiális és a baráti kapcsolatok közötti határvonalat.

Mindezzel saját személyiségüket domborítják ki, sőt ugyanezt a célt szolgálja a hagyományos irodai dress code kereteit szétfeszítő öltözködési stílusuk is, mely rendre ambivalens érzelmeket kelt az idősebb generáció tagjaiban.

Egy friss felmérés keretében 10 ezer fiatal (18 és 34 év közötti) munkavállalót faggattak arról, hogy mik a valódi siker kulcstényezői a Z generáció szerint. Az eredmény egyértelmű: az ifjú dolgozók nagyjából 51 százaléka úgy gondolja, hogy a mentális és fizikai egészség a szakmai boldogulás elsődleges feltétele, vagyis maga mögé utasítja az olyan – szintén nem elhanyagolható jelentőségű – szempontokat, mint a stabil anyagi háttér, a foglalkozás vagy a kiterjedt kapcsolati háló. Mindez nem is meglepő, hiszen – miként már említettük – e nemzedék épp korunk legsúlyosabb egészségügyi krízise, a koronavírus-járvány idején lépett ki a munkaerőpiacra.

Már pályájuk elején megtapasztalhatták, mennyire fontos a hatékony munkavégzés szempontjából a fizikai jóllét.

Talán ebből is fakad, hogy e generáció tagjai már a munkahelyen (például egy hosszabb ebédszünetben) is őszintén, kertelés nélkül beszélgetnek saját – és egymás – mentális, illetve fizikai állapotáról, esetleges egészségügyi problémáiról. Ez is egy teljesen új fejlemény, mely hosszabb távon felbecsülhetetlenül nagy hatással lehet az egész munkahelyi kultúrára, és az „irodai tabuk” lebontásának irányába hathat.

A Deloitte kutatásából kiderül, hogy a Z generáció módfelett fontosnak tartja a (generatív) mesterséges intelligencia folyamatos és intenzív irodai használatát. Nagyjából 57 százalékuk használja az AI-t olyan feladatok elvégzésére, mint a tartalomgyártás, az adatelemzés, vagy épp a projektmenedzsment. Számukra az ehhez szükséges képességek elsajátítása sem jelent nehézséget, hiszen e nemzedék fiatalabb képviselői szinte „beleszülettek” a 2020-as évek ugrásszerű technológiai forradalmába: úgyszólván természetesnek veszik, hogy a mesterséges intelligencia gyorsabbá, lendületesebbé és produktívabbá teheti a munkavégzést. Ennek persze számos praktikus előnye is van: az AI állandó használatával a munkavállaló időt és energiát takaríthat meg magának.

Dan Schawbel egyébként úgy látja, a Z generáció önbizalma fellendítésére és szakmai tudása pallérozására is használja a mesterséges intelligenciát.

Sok fiatal dolgozó professzionális támogatást is vár az AI-tól, s egyfajta „digitális coach-ként” tekint a technológiára. Az efféle segítség persze nem mérhető ahhoz a támaszhoz, amit egy hús-vér szakmai mentor nyújthat, ugyanakkor a megoldás vitathatatlan előnyei közé tartozik, hogy az AI a nap minden egyes órájában elérhető, nem jellemzi semmiféle előítélet vagy részrehajlás, és gyorsabban is válaszol a beosztottak felmerülő problémáira, mint egy túlontúl elfoglalt főnök.

borítókép: Unsplash