Magyarország már elérte a túlfogyasztás napját

Magyarország elérte a túlfogyasztás napját: ha a világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor a Föld éves tartalékai már kedden kimerültek volna – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország, amely saját mobilalkalmazással segíti azokat, akik csökkenteni szeretnék ökológiai lábnyomukat.

Földünk erőforrásai végesek és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, amilyen ütemben elhasználjuk azokat.

Idén a túlfogyasztás világnapja – az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek – július 29-ére esik, azaz alig több mint fél év alatt „tapsolunk el” egy évnyi mennyiséget.

Bár a világjárvány miatt 2020-ban ez a dátum augusztus második felére esett, ahogy az idei dátum is mutatja, nem sikerült tartósan megfordítani a trendet, és még mindig hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk – mutatnak rá a szakemberek.

Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk, és Földünket és tartalékait gyermekeinknek, unokáinknak is megőrizhessük, komoly összefogásra lenne szükség. Bár számos törekvés meghaladja az egyén lehetőségeit, az egyes emberek is rengeteget tehetnek azért, hogy életmódjukkal, döntéseikkel kevésbé terheljék a bolygó erőforrásait, fogyasztásukkal pedig a vállalatokat és kormányokat is képesek befolyásolni. A WWF Magyarország mobilalkalmazása, a WWF Léptem segítségével például mindenki megtudhatja, hogy életmódjával milyen mértékben terheli a Föld erőforrásait, és amely személyre szabva vezeti a felhasználót a fenntarthatóság felé vezető úton.

„A tudomány világosan fogalmaz: ahhoz, hogy az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limitet tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség, amit egyszerűen már nincs időnk tovább halogatni. Ki kell lépnünk a komfortzónából, ami sosem egyszerű feladat. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani a mobilalkalmazással, ami egyrészt megmutatja, hogy melyek azok a fogyasztási szokásaink, amelyeken mindenképpen változtatni kell, másrészt pedig bátorítást nyújt a változáshoz” – fogalmaz Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programjának vezetője.
(MTI)