Magyarország is csatlakozott a nukleáris egyezményhez
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
Magyarország is aláírta a globális nukleárisenergia termelő kapacitás megháromszorozására vonatkozó egyezményt szombaton az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
A COP28 az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 28. éves klímatalálkozója, ahol a világ vezetői megvitatják, hogyan lehetne enyhíteni a klímaválság hatásait és egyúttal felkészülni a jövőbeni éghajlatváltozásra. A csúcstalálkozót november 30. és 2023. december 12. között tartják az Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban.
Mozgásba lendült a világ legnagyobb jéghegye, amely az Antarktiszról való leszakadását követően több mint három évtizedre megfeneklett.
Az uniós törvényhozók és a tagállamok megállapodtak a természet védelmét szolgáló, mérföldkőnek számító törvényről, miután felhígították azokat a szabályokat, amelyek a kritikusok szerint gondot okoztak volna a gazdálkodóknak. Bár elismerésre méltó, hogy végre EU-s szinten is elismerik a probléma súlyosságát és foglalkoznak a kérdéssel, az ambiciózus célkitűzések ellenére vannak kiskapuk a jogszabályban.
Összességében mindkét oldalon megvannak a pro és kontra érvek, akárcsak ha a munkateljesítmény kérdését boncolgatjuk, mindenesetre az adatok azt mutatják, hogy érdemes megfontolni az otthoni munkavégzés térnyerését a bolygó szempontjából is.
Az előttünk álló 27 évben 4-18 százalékkal csökkenhet a komlótermés Európában. A szomorú jelenség oka a klímaváltozás, melynek következtében nem pusztán a sör ára, de íze is változni fog.
Bill Gates az az ember, akinek mindenről van véleménye a pandémiától kezdve, a mesterséges intelligencián át a könyvajánlókig. A filantróp üzletember a fenntartható jövő kérdésével is aktívan foglalkozik, a napokban pedig markáns véleményt fogalmazott meg a klímaválság megoldására indított faültetési akciókról is.
A műholdas adatok szerint az Antarktiszt körülvevő tengeri jég minden eddigi téli szintnél alacsonyabb, ami aggasztó jele annak, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben ez a régió sem áll ellen a globális felmelegedésnek.
Az El Nino hatására a Csendes-óceánon már májusban rekordhőmérsékleteket mértek, júniusban az Atlanti-óceán északi részét pedig példátlan tengeri hőhullámok sújtották.
Az idei év egyik legnagyobb durranása kétségtelenül a mesterséges intelligencia térhódítása. Bár egyelőre úgy tűnik, nem veszi át felettünk az uralmat és a munkánkat sem látja el feltétlenül jobban, az biztos, hogy az emberiség rendelkezésére álló vízkészlet egy jelentős része megy el a technológia fejlesztésére.
Az éghajlatváltozás felmérhetetlenül nagy hatást gyakorol az európai állattenyésztésre és mezőgazdaságra. Lehetséges, hogy nemsokára eltűnhetnek a boltok polcairól az öreg kontinens legkeresettebb és legszínvonalasabb élelmiszerei.
A Kopernikusz, az Európai Unió Föld-megfigyelési programja közölte: a mérések kezdete óta az idei július volt a legforróbb hónap a Földön.