7.Vannak céljaid?
Persze, mindenkinek vannak – jön a válasz. Mit tettél eddig ahhoz, hogy elérd és melyek a következő lépések? Na, erre a kérdésre már nem mindig érkezik egyértelmű válasz. Fél siker, ha tudod mit és mikor akarsz, de szükség van a másik félre is, arra, hogy hogyan éred el, ehhez pedig milyen lépésekre van szükség. Azok a férfiak, akik tudják, hogy mit akarnak és azt is, hogy azt hogyan érjék el, általában magabiztosabbak, a magabiztosság (nem az önteltség?! – vigyázat, a kettő nem ugyanaz) a legtöbb nő szerint szexi.
8.Értékeled azt, amid van?
Ne ijedj meg, nem „hogyanéljboldogabban” tanácsok következnek és nem is valami női blabla. Előbb-utóbb rá fogsz jönni (vagy nem…) olyan dolgokra, hogy nem minden természetes. Idővel megtapasztalja az ember, hogy mely dolgok jelentenek értéket, melyek kevésbé, találkozunk olyan történetekkel, melyek rádöbbentenek arra, hogy nem minden magától értetődő, amit eddig annak tekintettünk.
A növekvő munka, teljesítményorientáltság, eredmények és siker sokszor egy olyan mókuskerékbe vezet, mely azt hozza magával, hogy semmi sem elég, semmivel sem vagy boldog stb. Így viszont nehéz lesz továbblépni, továbbfejlődni.
Értékelni bizonyos, akár apró, jelentéktelennek tűnő dolgokat vagy megelégedve hátradőlni nem ugyanaz. Míg az egyik további sikerek elérésére ösztönöz, addig a másik egy állóvízhez vezet.
9.Megfelelési kényszer
Erre nincs többé szükséged (igazából eddig sem nagyon volt). A görcsös megfelelni akarás, mások elvárásainak teljesítése helyett a saját utad próbáld meg megtalálni. Ugyanígy magad másokhoz való hasonlítgatása sem segít előrébb céljaid megvalósításában. Ezekkel csak időt és energiát veszítesz és felesleges önmarcangoláshoz is vezet.
10.Mindenki követ el hibákat…
A főiskolás években sokkal több idő volt „lógni a haverokkal”, akár olyanokkal is, akik nem igazán adtak értéket az életedhez.
… a különbség az, hogy ezekért ki mennyire vállalja a felelősséget. A tetteknek következményei vannak, vállald ezekért a felelősséget és tanulj belőlük!
11.Kivel töltöd a szabadidőd?
A főiskolás évek alatt sokkal több idő volt „lógni a haverokkal”, akár olyanokkal is, akik nem igazán adtak értéket az életedhez. Ahogy elkezd az ember dolgozni, családot alapítani, a saját életét élni, egyre kevesebb lesz a szabadidő, amit érdemes értékes emberekkel eltölteni.
Érezted már azt, egy találkozó után, hogy úgy elfáradtál, szinte az összes energiádat elszívták? Ilyenek az „energiavámpír” emberek – a velük való találkozást sokszor ki kell heverni… Egy idő után érdemes elgondolkodni, hogy valóban fontos-e ez a találkozó.
