Ez történik a testeddel, ha evés után sétálni indulsz

Szász Nóri Szász Nóri | 2020.08.18 | Egészség | Olvasási idő: 7 perc
Ez történik a testeddel, ha evés után sétálni indulsz

A séta az egyik legegyszerűbb, legolcsóbb, bármikor elérhető eszköz a testi-lelki egyensúly fenntartására, azonban felmerül a kérdés, hogy befolyásoló tényező-e a séta időpontja, egész pontosan, milyen hatása van a szervezetre az evés utáni gyaloglás. Nos, mint mindennek, ennek is megvannak a pro és kontra érvei, de elöljáróban annyit elárulunk, hogy előbbiek vannak túlsúlyban.

Evés után legszívesebben mindannyian ledőlnénk egy picit szundítani. Ez egy teljesen természetes reakció, a paraszimpatikus idegrendszer az evés hatására izgalomba kerül, így lassul a szívverés, mélyül a légzés, fokozódnak a gyomor- és bélmozgások. Egyszerűen megfogalmazva, az emésztés energiát igényel, ezért a szervezet szundi üzemmódra vált, hogy minden erejével az étel átalakítására fókuszáljon. Az is közismert szabály, hogy sportolás előtt minimum egy órával nem szabad enni a rosszullét elkerülése miatt, de a maraton lefutása helyett mi a helyzet egy könnyed kis sétával?

Az utóbbi években kezdett szárnyra kapni az a wellness tipp, hogy érdemes evés után egy kicsit gyalogolni. Persze nincs szó semmi megerőltetőről, még Nordic Walkingról sem, egyszerűen egy kényelmes sétára kell gondolni, ugyanis ennek tényleg számos pozitív hatása lehet, amit a Healthline cikke alapján kutatások is alátámasztanak.

Javíthatja az emésztést

Az evés utáni séta egyik legnagyobb pozitívuma, hogy segítheti az emésztést. A mozgás stimulálja a gyomrot és a beleket, ezzel az étel gyorsabban megy át az emésztőrendszeren. Emellett az alacsony-közepes mértékű aktivitás megvédheti a gyomor-bél traktust. Bizonyított, hogy a testmozgás-időpont ilyenfajta kettőse segít megelőzni a fekélyek, gyomorégés, irritábilis bél szindróma (IBS), divertikuláris betegség, székrekedés és vastagbélrák kialakulását.

Szabályozhatja a vércukorszintet

Egy másik jótékony hatása az evés utáni sétának, hogy segít a vércukorszint szabályozásában. Ez a hatás különösen fontos azok esetében, akik 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegséggel küzdenek, mivel az evés utáni séta megelőzheti a vércukorszint hirtelen megemelkedését, a kiugrások hiányában pedig akár a szükséges inzulin vagy gyógyszerek mennyisége is csökkenthető. Egy 2016-os tanulmány 2-es típusú cukorbetegséggel élő embereket vizsgált, amiben azt találták, hogy a vércukorszint kordában tartása szempontjából sokkal jobb, ha minden egyes étkezés után 10 perces könnyed sétát tesz a beteg, mint hogyha egyszer 30 percet gyalogolna. Ezen felül persze nemcsak a diabéteszben szenvedőknek tesz jót, ha a vércukorszintjük kordában van tartva, hanem mindenkinek.

Csökkentheti a szívroham kockázatát

A testmozgást évtizedek óta a szív egészségének őrzőjeként tartják számon. Egész konkrétan a rendszeres edzés csökkenti a vérnyomást és az LDL (rossz) koleszterin mennyiségét, emellett a stroke és a szívroham kockázata is kisebb lesz. Egy tanulmány szerint a nap folyamán több kisebb gyakorlat akár jobb is lehet, mint egy hosszú a vérben található trigliceridek – ez a szívroham egyik kockázati tényezője – mennyiségének csökkentése szempontjából. Ez akár úgy is megvalósítható, hogy minden étkezés után sétálsz 5-10 percet. Az amerikai Department of Health and Human Services ajánlása szerint legalább heti öt, 30 perces, közepes intenzitású testmozgás az ideális, ami a háromszor tíz perc sétával könnyedén teljesíthető.

Segíthet a fogyásban

A kiegyensúlyozott táplálkozás mellett mint tudjuk a testmozgás elengedhetetlen a fogyáshoz és az alak karbantartásához. A súlyvesztés úgy érhető el, hogy a szervezet több kalóriát éget el, mint amennyit kap. Ebben segíthet a rendszeres séta, azonban hozzá kell tenni, hogy még hiányosak az adatok arra vonatkozóan, hogy a sétának milyen szerepe van ebben a folyamatban.

Csökkentheti a vérnyomást

Több tanulmány is azt találta, hogy napi három 10 perces séta összefüggésbe hozható a vérnyomás csökkenésével, ráadásul azt is megállapították, hogy a több rövidebb etap hatékonyabb, mint egy hosszú. Egy másik, ülő életmódot folytató alanyok körében végzett tanulmány szerint a séták beiktatása a napi rutinba 13% -kal csökkentheti a szisztolés vérnyomást.

Nem mindenkinek tesz azonban olyan jót

Míg számos pozitívumot fel lehet sorolni, miért jó ebéd után felkerekedni, és egy kis sétára indulni, addig a negatívumok listája elég rövid, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyanok, akiknek ellenjavallt ez a gyakorlat. Vannak ugyanis, akiknél gyomorpanaszokat idézhet elő a séta, amit olyan tünetek kísérhetnek, mint az emésztési zavarok, hasmenés, hányinger, gázok és puffadás. Ez akkor fordul elő, ha az elfogyasztott étel elkezd vándorolni a gyomorban, ezzel az emésztésnek kevéssé ideális környezetet teremtve. Ha ezek közül a tünetek közül bármelyiket is észleled, étkezés után várj 10-15 percet, és csak utána indulj útnak, és séta közben se rohanj – tudod, ki lassan jár, tovább ér.

A séta paraméterei

Mikor?

Az ideális időpont rögtön evés után van, mivel ekkor még a tested dolgozik azon, hogy megeméssze az elfogyasztott ételt, így a sétának van lehetősége kifejteni az olyan jótékony hatásait, mint a jobb emésztés vagy a csökkent vércukorszint. A kutatások alapján a legjobb, ha minden étkezés után sétálsz, de már az is jó kezdet, ha vacsora után felállsz, és mész egy kört.

Meddig?

A séta jótékony hatásai már 10 perc után jelentkezhetnek, így kezdetnek ez is bőven elég, később növelheted az időtartamot, ahogy neked kényelmes. Ezzel megelőzöd a rosszullétet is.

Hogyan?

Ha azt gondolnád, hogy a kocogás még jobb, mint a séta, akkor sajnos ki kell, hogy ábrándítsunk. Evés után minden intenzív mozgás tilos. Ne legyél csigalassúságú, de ne is kapkodd a levegőt. Az ajánlások szerint az 5 km/órás sebesség az optimális.

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!