A drámai felütés után kezdjük a jó hírrel: a középkorú és annál idősebb férfiaknál a szívroham kockázata megegyezik az évtizedekkel ezelőttivel, sőt, a 65+ korosztályban közel 40%-os visszaesést figyeltek meg a nemzetközi adatok alapján az elmúlt 20 évben.
Ugyanakkor egy riasztó trend is elindult. Az eddig inkább az 50 felettieket érintő betegség már akár a 20-as és 30-as éveikben járó férfiakat is ugyanúgy érinti az American College of Cardiology tavasszal közzétett tanulmánya szerint.
A jelenségnek több magyarázata is van.
2015-ös adatok alapján az Európai Unióban a vezető halálozási okot (az esetek 37%-ban, azaz 1,9 millió állampolgár esetében) a keringési rendszer megbetegedései jelentik, és csak ezt követi a rák a második helyen 26%-kal (1,3 millió haláleset tudható be ennek a betegségcsoportnak). Ha Magyarországot nézzük, elmondhatjuk, hogy 1990 óta jelentősen csökkent a szívrohamok száma, férfiak esetében két és félszer kevesebb, míg nőknél kicsivel több mint feleannyi halált okoz a heveny szívizomelhalás a KSH adatai alapján, de még így is kétszer akkor ez a szám, mint az Európai Unió első 15 országában.
Az esetek számának csökkenése persze jó hír, viszont riasztó, hogy a nemzetközi tendenciák azt mutatják, a fiatalabb korosztályokat is ugyanúgy, ha nem jobban veszélyezteti ez a betegség, a fiatalabbak ugyanis könnyebben átsiklanak a tünetek fölött, azt gondolván, hogy őket életkorukból kifolyólag nem fenyegeti a szívinfarktus kockázata. A szakértők szerint négy ok húzódhat meg ennek hátterében.
Sok a zsír, és meg is marad
Az Egyesült Államokban az 1970-es óta megháromszorozódott az elhízott gyerekek és tinédzserek száma, a fiatalkori túlsúlytól pedig nagyon nehéz felnőttkorban megszabadulni, mivel rögzülnek a rossz szokások, többek között a gyorséttermi étkezésről is nehezebb lemondani. Ehhez párosul a kevesebb mozgás és a több képernyő előtt töltött idő, ami szintén akadályozza, hogy leolvadjanak a kilók. Magyarországon is riasztóak az adatok, bár 2010 óta nem növekedett ez a szám, de még mindig minden negyedik gyermek elhízott hazánkban.
A gyerekkori elhízás pedig a kutatások szerint több veszélyt is tartogat, ugyanis ezeknél a gyerekeknél 30%-kal nagyobb eséllyel alakul ki később magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedés, így a szívroham kockázata is magasabb, mint azoknál, akik felnőttként híznak el.
A többlet súly nemcsak, hogy jobban megdolgoztatja a szívet, de a középtájon felhalmozódott zsír olyan vegyületeket bocsáthat ki, amelyek gyulladáshoz vezethetnek. Ezek miatt aztán elzáródások keletkezhetnek az artériákban, ami ronthatja a szív vérellátását.
A fiatal férfiak többet dohányoznak, és a vaping is egyre elterjedtebb
Bár összességében egyre kevesebben dohányoznak, ez a csökkenés a 65 fölötti korosztály leszokásának tudható be főként, a 25 és 44 közöttiek azonban továbbra is aktívan dohányoznak, és ez a szív- és érrendszerük állapotán is megmutatkozik.
Napi mindössze egyetlen cigaretta 50%-kal növeli a koszorúér megbetegedés kockázatát a The BMJ Journal egyik tanulmánya szerint. Azok, akik azt hiszik, hogy kijátszhatják ezt a statisztikát a vapinggel, sajnos áltatják magukat. Az e-cigi használók körében a szívmegbetegedések száma 40, míg a stroke kockázata 70%-kal magasabb összehasonlítva azokkal, akik nem élnek ezzel a szokással.
Korábban üt be a stressz
A stressz ma a mumus, amit minden betegségnél fel lehet sorolni okként, de akármennyire elhasznált ez a lemez, sajnos valóban mérhetetlen károkat tesz a szervezettel. Bár ma kényelemben élünk, van mit ennünk és tiszta víz folyik a csapból, a mindennapi tevékenységeinkkel járó stressz ugyanúgy korai halálhoz vezet, mint az őseinket kergető vadállatok vagy az egykor gyógyíthatatlannak vélt fertőző betegségek. Az American Psychological Association felmérése szerint a 22-39 évesek a leginkább stresszesek. A stressz pedig gyulladást idéz elő a szívkoszorúerekben, ami vérrögök kialakulásához vezethet. Emellett magas vérnyomást is okoz, és hajlamosít a rossz életmódbeli szokások követésére – zugevésre, ivászatra, a testmozgás mellőzésére. Globális jelenségről van szó: egy 52 ország részvételével végzett kutatás szerint az állandó otthoni vagy munkahelyi stressz megduplázza a szívroham kockázatát.
Figyelmen kívül hagyják a szívroham egyértelmű jeleit
Míg a tipikus szívrohamra utaló jelek, mint a mellkasi fájdalom (mintha egy röplabda lenne a mellkasban), tartós hányinger, erős izzadás, egy 70 éves embernél azonnal megkongatják a vészharangot, addig egy 30 éves férfi nem feltétlenül következtet arra, hogy nagy a baj. Még az orvosok is diszkriminálhatnak kor alapján, ha szívrohamról van szó, ezért az embernek magának kell odafigyelnie magára, és kérni a megfelelő ellátást. Melyek azok a kockázati tényezők, amiket odafigyeléssel és megfelelő kezeléssel, adott esetben gyógyszerrel kordában lehet tartani?
Ilyen a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, túlsúly, diabétesz, rendszeres droghasználat, dohányzás, kevés testmozgás, sok stressz, sok alkohol fogyasztása, egészségtelen táplálkozási szokások.
A fiatalon túlélt szívroham pedig nem jelenti azt, hogy a szervezet könnyebben felépülne: a második szívroham (illetve a stroke és a halál) kockázata ugyanakkora, mint az idősebbek esetében.
