Elhízásban verhetetlen a magyar

November a férfi egészség és a prosztatarák elleni küzdelem hónapja – emellett viszont egy másik komoly, a magyar lakosság közel kétharmadát érintő problémával is kell foglalkozni.

Ez pedig nem más, mint az elhízás. A legfrissebb, OECD által készített Obesity Update 2017 című tanulmány szerint ugyanis Európa legelhízottabb nemzete nem más, mint a magyar. Világviszonylatban is élen járunk, Magyarországot a tagországok közül csak az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland előzi meg.

A halálozási okok listáját vezető szív és érrendszeri megbetegedések megelőzése mellett többek között például a prosztatarákkal küzdő férfiak gyógyulási esélyei is jelentősen javulnak a rendszeres mozgással és az egészséges testsúly elérésével, illetve megtartásával.

A 10 Ezer Lépés életmentő mozgásprogram is ezért jött létre – a jobb kondícióban lévő férfiak könnyebben megbirkózhatnak a daganatellenes kezelések mellékhatásaival, a mozgás segít a szorongás enyhítésében is. Az egészséges testsúly elérése és megtartása szintén javítja az életkilátásokat. A program elnevezése utal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerinti, az egészség megőrzéséhez szükséges legalább napi 10 ezer lépésnyi mozgásra. Akár 40 százalékkal is javulhatnak a túlélési esélyek.

Az edukációt nem lehet elég korán kezdeni – Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott

„1975 óta tízszeresére nőtt az elhízott gyerekek száma, a rohamos növekedés oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás mellett az, hogy olyan környezetben élünk, amiben nehéz egészségesen élni” – nyilatkozott néhány héttel ezelőtt Kovács Viktória, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) táplálkozástudományi szakreferense az M1-nek.

A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy régebben az volt a vélekedés, hogy a túlsúlyos gyerekek „kinövik” a súlyfeleslegüket, a felmérés szerint azonban a mai életmóddal ez nem következik be. Az elhízott kisiskolások fele felnőttként is elhízott lesz, az elhízott serdülőkorúaknak pedig 80 százaléka marad elhízott felnőttként is – jegyezte meg.

Szemben a felnőtt lakossággal a magyar gyermekek elhízási aránya nem tartozik az európai élmezőnyhöz – Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. A dél-európai államokban, például Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban ez az arány 40 százalék, Finnországban és Svédországban pedig 11-12 százalék körül mozog.

Diéta vs. életmódváltás

A villámdiéták, az időszakos fellángolások, esetleges önsanyargatások nem jelentenek megoldást. A hosszú távon is eredményes változáshoz legtöbbször teljes életmódváltásra van szükség, amelynek a mozgás mellett a tudatos táplálkozás is elengedhetetlen része. Az eltérő egyéni igények, szükségletek, állapotok miatt viszont ehhez mindenképp érdemes szakértő segítségét kérni, aki egy alapos kivizsgálás, állapotfelmérés után személyre szabott és hosszú távon is működő, változatos, kiegyensúlyozott programot tud összeállítani.