A stressz tönkreteszi a libidód, az alvásod és még a szívedet is

Van az a pont, amikor az ember már nem is tudja, mivel kezdődött. A munka, a gyerekek jövője, a nyugdíjmegtakarítás állapota – mind együtt húznak lefelé, és a stressz lassan nem állapot, hanem életforma lesz. Ismerős?

Mi a különbség az akut és a krónikus stressz között? Az akut stressz az, amikor felugrik a pulzusod egy fontos prezentáció előtt, vagy összerezzensz egy hangos zajra. Intenzív, de gyorsan lecseng – és a szervezet jól kezeli.

A krónikus stressz viszont alattomos

Hosszú távon, apránként őröl fel – mint egy lassan csöpögő csap, amit nem tudsz elzárni. A folyamatos aggodalom a pénzügyeid, a párkapcsolatod vagy az egészséged miatt olyan hormonreakciókat indít be, amelyek nap mint nap túlpörgetnek – és ez idővel komolyan megterheli a tested.

Mi történik a testedben, amikor stresszelsz?

A szervezeted ilyenkor bekapcsolja a túlélő üzemmódot. Az agy egyenesen a mellékvesékhez küldi az utasítást: indul a „üss vagy fuss” reakció.

Először jön az adrenalin, amitől gyorsabban ver a szíved, kitágulnak a légutak, élesebbé válnak az érzékeid. Aztán belép a képbe a kortizol is – ez már a hosszabb távú vészhelyzetekre van kalibrálva. Emeli a vércukorszintet, fókuszálttá tesz, de közben háttérbe szorítja az emésztést, a termékenységet és az immunrendszert. Mert a testednek ilyenkor a túlélés az első. Ott kezdődnek a bajok, ha ez a „vészhelyzet” állandósul. A tartósan magas kortizolszint aláássa az immunrendszert, borítja az anyagcserét, hangulatzavarokat okozhat, és gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben.

A stressz a hálószobában is kárt tesz

A tartós stressz nemcsak az idegeidet, hanem a libidódat is megtámadja. A kortizol szint emelkedésével csökken a tesztoszteron a férfiaknál és az ösztrogén a nőknél. Az eredmény: alacsonyabb szexuális vágy, merevedési zavar, nehézségek a kielégülés elérésében – és mindezek lelki hatásai.

Ráadásul a stressz nemcsak hormonálisan, hanem fizikailag is akadályozza a szexuális működést, például a vérkeringés vagy az alvásminőség romlásán keresztül. Ha tehát mostanában lankad a vágy, ne gondold, hogy csak képzelődsz – a stressz igenis biológiai szinten is beavatkozik.

A stressz komoly betegségek melegágya

A magas kortizolszint nem hagy mélyen aludni. Hiába töltesz elvileg nyolc órát az ágyban, másnap mégis kimerült vagy. Ez az alváshiány pedig tovább növeli a stresszt – és kezdődik elölről az egész. Elindul a hízás, az edzések sem hozzák a megszokott eredményt, és a fáradtság lassan felemészt.

A krónikus stressz nemcsak kényelmetlenséget okoz – hanem valódi egészségkárosító hatása is van. Hosszú távon gyulladást kelt, legyengíti az immunrendszert, és megágyaz a súlyos betegségeknek.

A szív- és érrendszeri betegségek – mint a magas vérnyomás, infarktus vagy stroke – hátterében is gyakran a stressz áll. A stressz nemcsak közvetlenül emeli a vérnyomást, hanem közvetve is árt: növeli a dohányzás, a rossz étkezés és a mozgáshiány esélyét is.

És ez még nem minden. Egyre több kutatás utal arra, hogy a krónikus stressz még a daganatos betegségek kialakulását vagy súlyosbodását is elősegítheti – az immunrendszer gyengítésén és a gyulladásos folyamatok erősítésén keresztül.

Ne hagyd, hogy a stressz győzzön

A stressz elkerülhetetlen – de az, hogy mit kezdünk vele, már rajtunk múlik. Ha tudod, hogyan hat rád, könnyebb időben felismerni és kezelni. Nem kell nagy dolgokra gondolni: egy séta, egy mély lélegzetvétel vagy egy kis nyújtózkodás is sokat segíthet.

Nem minden stressz rossz – az akut stressz olykor még hasznos is lehet. De a krónikus, állandó nyomás alatt élni hosszú távon biztos út a testi-lelki kimerüléshez.