A fiatalság forrása lehet a lakóhelyedhez közeli park

A lokáció az egyik legfontosabb szempont a lakásvásárlásnál: van, akinek az számít, hogy közel legyen a belvároshoz, másnak a csendes, nyugodt környék a prioritás. Most azonban a kutatók tudományosan alátámasztott megfigyelésükkel árnyalják a képet. Egy húsz éven át tartó kutatás adatai szerint ugyanis megfiatalítja az embert, ha park közelében él.

Korábban már írtunk róla, hogy milyen sokat segít a jólléten, ha hetente legalább 120 percet a zöldben töltesz. Ehhez pedig erdőre sincs feltétlenül szükség, egy parkban is eltöltheted ezt az időt, akár napi rövid, 17 perces időintervallumokra elosztva. Eszerint a kutatás szerint az általános jólléted, a boldogság érzését, és az életminőséget is javítja a természetben, fák között töltött idő. Ezt erősítik és egészítik ki egy új, spanyol-amerikai kutatás eredményei, amely kézzel fogható hatásokat figyelt meg a természetben töltött idő kapcsán.

Eszerint a parkokhoz és közösségi kertekhez való hozzáférés a környékeden képes lassítani a biológiai öregedést. Egészen konkrétan, a megfigyelések szerint a biológiai életkorukat tekintve a parkok közelében élők 2,5 évvel fiatalabbak azoknál, akiknek nincs a közelében zöld terület.

„Ha több zöldövezet közelében élünk, fiatalabbak lehetünk a tényleges életkorunknál” – mondta Kyeezu Kim, a tanulmány vezető szerzője, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvosi Iskolájának posztdoktori ösztöndíjasa. „Úgy véljük, hogy eredményeink jelentős hatással lehetnek a várostervezésre a zöld infrastruktúra bővítése szempontjából a közegészségügy előmozdítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében” – tette hozzá.

Hogyan mérik a tudósok a biológiai életkort?

Ez az új tanulmány a parkok biológiai életkorra gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatócsoport a DNS egyfajta kémiai módosítását, a metiláció elnevezésű, a DNS-ben végbemenő kémiai folyamatot elemezte.

A DNS-metiláció bizonyos mintázatai hajlamosak megváltozni az életkor előrehaladtával, és ezek a változások felhasználhatók arra, hogy molekuláris szinten megbecsüljék egy személy biológiai életkorát – ez az úgynevezett epigenetikus óra. Ennek az órának a közelebbi megfigyelésével a tudósok képesek lehetnek megjósolni, hogy egy embernél mekkora a szívroham, a rák vagy a kognitív hanyatlás kockázata.

Hogyan fordítja vissza az epigenetikai órát a parklátogatás?

Dr. Kim és csapata 20 éven keresztül – 1986 és 2006 között – 924 ember lakcímét elemezte négy amerikai városban, hogy megállapítsa, milyen közel laknak zöld növényzethez és a parkokhoz.

Ezeket az adatokat párosították az ugyanebben az időszakban vett vérmintákkal, kontrollálva más változókat, például az iskolai végzettséget, a jövedelmet és olyan kockázati tényezőket, mint a dohányzás. Az eredmények magukért beszéltek. A válaszadók egyik csoportja olyan helyen élt, amelyet 5 km-es körzetben 20 százalék zöldfelület vett körül. Biológiailag körülbelül 2,5 évvel voltak idősebbek, mint azok, akiknek a lakhelyét 30 százalék zöldfelület vette körül. Tehát lényegében elmondhatjuk, hogy a zöld megfiatalít.

A biológiai életkorban mutatkozó különbségekért részben a nagyobb számú társas interakció és a fokozott testmozgás is felelős – összegezték a kutatók. A tanulmány szerzői szerint az epigenetikus öregedés és a zöldterületek közötti kapcsolat még erősebb volt a hátrányos helyzetű környékről származó emberek esetében.

Milyen egészségügyi előnyökkel járnak a közeli zöldterületek?

A városokban kialakított parkok előnyei ma már jól dokumentáltak a tudományos körökben. Egy idén januárban közzétett finn tanulmány szerint a zöldterületek látogatása harmadával-negyedével csökkenti annak kockázatát, hogy egy városlakónak asztma- vagy magas vérnyomás elleni gyógyszert kelljen szednie. A parkok látogatása a mentális problémák kezelésében is segít, az ilyen jellegű gyógyszerek szedését 33 százalékkal csökkenti.

„Ez a tanulmány értékes meglátásokkal szolgál, amelyeket a várostervezőknek és a döntéshozóknak tudomásul kell venniük, különösen a lakhatási stratégiákról folyó viták során” – mondta Dr. Mirjam Schindler, a wellingtoni Victoria Egyetem humánföldrajz szakos tanára. „A zöldterületek közelsége kulcsfontosságú az egészségügyi hatásuk kiaknázásához, beleértve az epigenetikus öregedés lassításának lehetőségét is.”

A zöld területek a bolygónak is jót tesznek

A zöldterületek a klímaválságban is fontos szerepet játszanak, főként a hőmérséklet növekedése miatt. Különösen a nyári hónapokban tapasztalhatják a városlakók, hogy a betondzsungelben tikkasztóbb a forróság, mint vidéken, vagy akár csak egy parkban. A városi területek nyáron mintegy hőszigetként viselkednek, mivel a beton és az aszfalt elnyeli a napsugarakat. Hőhullámok idején Párizsban a hőmérséklet akár 10 Celsius-fokkal is magasabbra emelkedhet, mint a környező vidéki területeken. Ezért annyira fontosak a fák a városok legforgalmasabb területein is, és ezért van szükség zöld területekre, amelyek kis oázisokként tudnak működni a legmelegebb napokon.

Olvass tovább: Már egy óra a természetben is csodákat tesz az emberi aggyal