Miért működik a négynapos munkahét?

A hosszú hétvégét a legtöbben még a hétvégénél is jobban várják. Minden hónapban lehetne egy ilyen. Vagy inkább minden héten. Egyre több helyen pedig ez már nemcsak álom, hanem bevett gyakorlat: a négynapos munkahét utat tör magának, és rácáfol az ellene felhozott érvekre. Ráadásul van, aki szerint mindez csak a kezdet. A májusi hosszú hétvégék apropóján megnéztük, mitől is működik.

2018-ban egy új-zélandi cég tesztelte a négynapos munkahét hatékonyságát, a kísérlet akkoriban igazi mérföldkőnek számított. A kéthónapos teszt során kiderült, hogy a 240 résztvevő produktívabb volt, alacsonyabb szintű stresszről számolt be, és sokkal jobb volt a munka-magánélet egyensúlya, amikor heti egy napot hozzácsaptak a hétvégéhez. Azóta világszerte egyre több hasonló kísérlet volt, és mind pozitív eredményekről számolt be. Az eredmények egyelőre azt mutatják, hogy a négynapos munkahét segítheti a munkavállalókat a munka hatékonyabb elvégzésében, miközben a fizetésük sem csökken, ráadásul mentális fronton is javulást tapasztalnak. 2023-ban pedig a mesterséges intelligencia berobbanásával tovább csökkenthet a munkára fordítandó idő mennyisége. Ahogy a 20. század elején megszokott, heti hét nap, napi 12-16 óra gyári munkának is leáldozott, úgy hamarosan az ötnapos munkahét is a történelemkönyvekben létezhet tovább.

“Csak munka, semmi móka, Jack unatkozik”

A gyári futószalagok helyett ma a legtöbben egy kis képernyőhöz kötjük magunkat. Különösen a koronavírus-járvány járult hozzá, hogy teljesen elmosódjon a munka és magánélet közötti határvonal. Ugyan a kanapén, melegítőben ülve dolgozhatunk, ennek eredményeként a “csak még egy utolsó e-mail szindróma” és az “erre még gyorsan ránézekitisz” népbetegségekké váltak, és a legtöbben este és hétvégén sem teszik le a lantot. Az olyan alkalmazások, mint a Slack sem könnyítik meg, hogy az ember el tudjon szakadni a munkától. Nem véletlen, hogy a kiégés egyre többeket érint.

Idén év elején fejeződött be az egyik legnagyobb próba az Egyesült Királyságban a négynapos munkahétre való átállásra 3000 munkavállaló és 61 vállalat bevonásával. A projektet vezető kutatók „átütő sikernek” nevezték, a résztvevő szervezetek többsége pedig bejelentette, hogy kitart a rövidített munkahét mellett, és nem számolt be termelékenység- vagy bevételkiesésről. Emellett pedig rengeteg kisebb kísérletről is hallani világszerte. Még pre-covid, 2019-ben a Microsoft Japan egy nyár erejéig állt át a heti négy munkanapra, az eredményeket elnézve, pedig nem vesztettek a hatékonyságukból sőt, 40%-kal még növelni is tudták azt. 2022-ben a Bolt nevű fintech startup is adott egy esélyt a négynapos hétnek három hónapra, minek végére a 700 munkavállaló 90%-a úgy érezte, hogy hatékonyabban használta ki az idejét. És nem is kell messzire mennünk, hogy lássunk pozitív példákat, Magyarország egyik legnagyobb vállalata, a Telekom is tesztelte a négynapos munkahetet, sikerrel.

A 4 Day Week Global nonprofit szervezet a négynapos munkahetet támogatja és segíti az ilyen irányú nagyszabású kísérleteket. Charlotte Lockhart, a szervezet vezérigazgatója szerint ez egy öngerjesztő folyamat a pozitívumokat tekintve. A pihenés és az alacsonyabb stressz-szint miatt a munkavállalók produktívabbak és elkötelezettebbek lesznek, ami azt jelenti, hogy jobban élvezik a munkát, és amikor hazamennek, jobb tagjai lesznek a közösségüknek és a családjuknak, mivel több idejük marad a munkán kívüli tevékenységekre.

„Jobban élvezik az életet anélkül a nyomás nélkül, hogy a magánéletüket abba a kevéske rendelkezésükre álló időbe próbálják belezsúfolni” – mondta Lockhart.

Az alvás a lelke mindennek

A négynapos munkahét számos előnye egy egyszerű, mindennapi tevékenységnek köszönhető: az alvásnak. A brit kísérletben a résztvevők 40%-a kevesebb alvásproblémáról vagy álmatlanságról számolt be, ami hozzájárult ahhoz, hogy kevésbé érezték magukat stresszesnek, betegnek és kiégettnek. Niamh Bridson Hubbard, a Cambridge-i Egyetem szociológus kutatója, aki tagja volt a brit kísérletet értékelő csoportnak, elmondta, hogy a boldogabb és kipihentebb alkalmazottak produktívabbak. (Bár ehhez a megállapításhoz valószínűleg nem kell brit kutatónak lenni…) Más tanulmányok is arra jutottak, hogy azok a munkavállalók, akik többet alszanak, általában jobban érzik magukat és jobban dolgoznak: az olasz Torinói Egyetem kutatása szerint a munkaidő csökkentése az alvási szokások javulásával, a stressz alacsonyabb szintjével és a munka és a magánélet minőségének javulásával járt együtt.

Ezzel szemben a Pittsburghi Egyetem orvosi karának kutatói azt találták, hogy a kétnapos hétvége káros hatással van az egészségre és a jólétre. Kiderült, hogy a tipikus hétvégi ciklus, amely során később maradunk fent és tovább alszunk, majd 48 órán belül gyorsan visszatérünk a munkahelyi rutinhoz, nagyobb stresszt jelent a szervezet számára, megzavarva a cirkadián ritmust, és ezáltal az alvási ciklusainkat is. Ezért is írtuk korábban, hogy bármennyire is katonásnak vagy kegyetlennek tűnik, bizony az ébresztőórát a hétvégén sem érdemes kikapcsolni. Magadnak teszel jót, ha ilyenkor is tartod az átlagos napi rutint, mivel a tested nem tudja, hogy hétvége van. Mindezek tetejébe szoros összefüggés van a hosszú munkaidő és a mentális betegségek és más egészségügyi problémák kialakulásának valószínűségének növekedése között – tette hozzá Hubbard, bár ennek felismeréséhez sem kell kutatónak lenni. Ezzel szemben a négynapos munkahét egyensúlyt teremt a munka elvégzése és a pihenésére szánt idő között, ami azt jelenti, hogy az emberek termelékenysége még akkor sem csökken, ha egy napot kihagynak.

Kevesebb idő, nagyobb produktivitás

Ugyan úgy tűnhet, hogy a négynapos munkahét a digitális kor, a szabadúszok és a TikTok generáció munkaerőpiacra történő belépésének hozománya, valójában Richard Nixon amerikai elnök már 1956-ban azt mondta, hogy „a nem túl távoli jövőben” csak heti négy napot kell majd dolgoznunk. Bár nem lett igaza, azért a megérzése nem volt teljesen alaptalan.

A megszokások, társadalmi konvenciók és gazdasági okok miatt egészen az elmúlt évekig elképzelhetetlen lett volna a négynapos munkahét, de a járvány végérvényesen rávilágított arra, hogy az, ahogy megosztjuk az időnket a munka és a magánélet között, fenntarthatatlan, ezért tenni kell valamit.

Ráadásul hiába dolgozunk többet, egyáltalán nem vagyunk hatékonyabbak. Az Asana munkahelyi szoftverekkel foglalkozó cég 2019-es felmérése szerint a munkavállalók csak az idő 40%-ában – vagyis hetente két napon – voltak produktívak. A fennmaradó időt olyan feladatokkal töltötték, mint például a feleslegesnek ítélt megbeszélések. Más felmérésekben a fizetett alkalmazottak arról számoltak be, hogy naponta csak körülbelül három órát végeznek értelmes munkát. A távmunkának és a hibrid munkának köszönhetően sokan, akik mostanra felszabadultak a modern irodától, rájöttek, hogy valójában nincs szükségük öt napra ahhoz, hogy elvégezzék a feladataikat.

A munka-magánélet kiegyensúlyozása volt a célja Phil McParlane-nek, egy skóciai fejlesztőnek, aki a 4dayweek.io nevű weboldal megalkotója. Ez egy olyan platform, amely kizárólag négynapos munkahétre szóló állások keresésére szolgál. Az egykori munkahelyén McParlane-t frusztrálta a sok irodai csacsogás, amivel ugyan telt a munkaidő, de az élete nem lett jobb tőle. Ez azonban arra is rávilágított, hogy nincs szükség hetente öt napra a feladatai elvégzésére. Miután meggyőződött arról, hogy a négynapos munkahét nem csak az ő fantazmagóriája, hanem igenis egy megvalósítható és mások számára is vonzó struktúra, felmondott, és kifejlesztett egy platformot, ami épp ennek az igénynek a kielégítésére szolgál. Ma már több mint 100 ezer álláskereső és 250 szervezet van a platformon, köztük a Kickstarter és az Egyesült Királyság kormánya.

Vannak persze hátulütői

Persze most minden jót elmondtunk a négynapos munkahétről, de ezzel együtt szót kell ejteni arról is, hogy ennek is vannak kihívásai. Egyes iparágak vagy munkakörök, például az orvosok és a tanárok esetében ez a felállás kevésbé praktikus. Plusz vannak olyan időszakok, amikor a munka belecsúszik a hétvégébe (de ez mondjuk az ötnapos hét esetén is lehet így) a határidők betartása és a túlmunka elkerülése érdekében.

Calvin Newport, a Georgetown Egyetem számítástechnika professzora, a Deep Work című könyv szerzője elismeri, hogy a munkahét lerövidítése segíthet megállítani a kiégés és a túlhajszoltság riasztó mértékű növekedését, de elmondta, hogy mivel a tudásalapú dolgozókat az alapján értékelik, hogy mennyi munkát végeznek el, és nem az általuk ledolgozott órák száma alapján, a szervezeteknek végül csökkenteni kell a munkaterheket, hogy azok megfeleljenek ezeknek az új szabályozásoknak. Newport hozzátette, hogy ahelyett, hogy azt kérnék a dolgozóiktól, hogy ugyanazt a mennyiséget zsúfolják be rövidebb időbe, a munkahelyeknek javítaniuk kell „az együttműködési rendszereket olyan mértékben, hogy minden nap nagy részét arra lehessen szánni, hogy egyesével, teljes figyelemmel foglalkozzanak a dolgokkal”. Így a dolgozók produktívak maradhatnak.

Egyes szakértők szerint a négynapos munkahét pedig csak a kezdet. Közel egy évszázaddal ezelőtt John Maynard Keynes közgazdász azt prognosztizálta, hogy 2030-ra a munkaerő-megtakarító technológiáknak köszönhetően csak heti 15 órát fogunk dolgozni. Nemrégiben a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint 2025-re a gépek és algoritmusok fogják elvégezni a munkahelyi feladatok több mint felét. A Google hasonlóan tavaly azt jósolta, hogy 2025-re „a mesterséges intelligencia lehetővé teszi majd a fejlesztők számára, hogy egy heti munkát négy nap vagy kevesebb idő alatt végezzenek el”. Tehát nem kell félni a mesterséges intelligenciától, mert lehet épp ez hozza el számunkra a mentális és lelki kiegyensúlyozottságot, amit mindannyian úgy hajszolunk. A kevesebb feladat és munkateher pedig hozzájárulhat a négynapos (vagy talán még rövidebb) munkahét elterjedéséhez.

Olvass tovább: 4 napos munkahét: nincs visszaút