4 napos munkahét: nincs visszaút

Azok a dolgozók, akik valaha kipróbálták a négynapos munkahetet, úgy gondolják, soha nem térnének vissza a korábbi, ötnapos beosztáshoz – vagy csak jelentős fizetésemelés árán.

Az Egyesült Államokban és Írországban 33 vállalkozás több mint 900 dolgozója tesztelte idén a négynapos munkahetet, és egyikük sem tér vissza az ötnapos modellhez – derül ki a világ egyik legnagyobb, a rövidített munkahetet tesztelő kísérletének eredményéből.

A hat hónapos kísérleti program, amely a legtöbb vállalatnál áprilistól októberig futott, 100-80-100 modell szerint működött: a dolgozók fizetésük 100%-át a munkaidő 80%-áért megkapják, és 100%-os termelékenységet tartanak fenn.

A kezdeményezést a nonprofit 4 Day Week Global vezeti a Cambridge Egyetem, a Boston College és az Oxfordi Egyetem kutatóival együttműködve – írja a CNBC.

Nem meglepő, hogy a dolgozók túlnyomórészt élvezték, hogy egy plusz napot szabadon tölthettek el: 9,1-re értékelték az élményt egy 10-es skálán, és 97%-uk azt mondta, hogy folytatni akarja a sűrített ütemtervet.

Saját bevallásuk szerint teljesítményük emelkedett, miközben a kiégés érzése és a fáradtság csökkent. Jobban kontrollálták az időbeosztásukat, és heti egy órát is megtakarítottak az ingázáson, bár az irodai munkavégzés a próbaidőszak alatt megnőtt.

A vezetők pedig azt mondják, hajlandóak folytatni, mert az üzlet nem szenvedett kárt.

A vállalkozások átlagosan hat órával csökkentették a beosztásokat, körülbelül heti 41-ről 35 órára munkavállalónként. Az adatszolgáltatók közül a vállalkozások 8%-os bevételnövekedésről számoltak be a próbaidőszak alatt, és 38%-os növekedésről számoltak be az előző év azonos időszakához képest.

Jon Leland, a Kickstarter stratégiai igazgatója elmondta, hogy néhány hónapba telt, mire a mintegy 100 alkalmazottat foglalkoztató vállalat mindenki számára elérte a 32 órás munkahétet. Azt mondja, a bevezetés óta nőtt a vállalat termelékenysége, ami szerinte annak közvetlen következménye, hogy a dolgozók kevésbé érzik magukat stresszesnek, jobban koncentráltak és elkötelezettebbek.

Segített megoldani a Kickstarter tavaszi létszámhiány-problémáit is. Alacsony volt a fluktuáció és rengeteg jelentkező érkezett a meghirdetett állásokra, a felvételi idő pedig sokkal gyorsabb lett. Leland elmondta a Kickstarter állandó és órabéres alkalmazottai is lerövidített munkaidő szerint dolgozhatnak, az órabéresek pedig fizetésemelést kaptak, hogy ne essenek el a bevételüktől.

Ez nem jelenti azt, hogy minden vállalkozásnak könnyen ment az átállás, sem pedig azt, hogy akár 100%-ban sikeresek lettek volna – de egyelőre úgy tűnik, hogy a hagyományos, 40 órás munkahéthez való visszatérés nincs porondon.

A tesztidőszak végén visszajelzést adó 27 vállalat közül 18 mondta azt, hogy határozottan folytatni fogja a négynapos munkahetet, hét pedig tervezi, hogy folytatja, de még nem hozott végleges döntést és mindössze két vállalkozás tervez további teszteket, de a felmérés szerint senki sem tervezi a folyamat teljes leállítását.

Ha egyszer egy vállalat bevezeti a négynapos munkahetet, hogyan térhetne vissza a korábbi modellhez?

A 4 Day Week Global adatai szerint a megkérdezett munkavállalók több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a munkaterhelése megnőtt, ugyanennyien tapasztaltak csökkenést, a többiek pedig semmiféle változást nem tapasztaltak.

Több cég szerint az alkalmazottak hezitáltak, hogy kipróbálják-e a kísérletet, mert attól tartottak, hogy ugyanannyi munkát rövidebb idő alatt nem fognak tudni elvégezni. Van, ahol új digitalizációs megoldásokat vezettek be a folyamatok egyszerűsítésére, míg máshol a vállalati kultúrán változtattak: kevesebb, de hatékonyabb megbeszélések bevezetésével.

Hatékony munkavégzés vagy munkapozíció?

A munkaidő növelésével együtt a lazításra fordított idő is nő: több kávészünet, szörfözés az interneten, scrollozás a közösségi média csatornákon. Egyre többen küzdenek a kiégéssel, sokan pedig ezekkel a szünetekkel próbálnak két feladat között feltöltődni. A globális kísérletben résztvevő vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy ha több időt hagynak a dolgozóknak arra, hogy otthon pihenjenek, koncentráltabb és produktívabb munkaerőt kapnak az irodában. A termelékenység újragondolása és a bizalom viszont sok vezető számára jelent kihívást.

A 4 Day Week Global adatai szerint az alkalmazottak többsége nem számolt be a munkahelyi bizonytalanság érzéséről, és nem fordította szabadidejét másodállásra, a legtöbben pedig úgy fogalmaztak, nincs az a pénz, amiért visszatérnének a korábbi kerékvágásba.

A dolgozók szerint a több idő sokat ér nekik: 42%-uk szerint 26-50%-os bérugrásra lenne szükség ahhoz, hogy hétfőtől péntekig visszamenjenek dolgozni; 13% pedig azt mondta, hogy nem tudnak annyit fizetni nekik, hogy visszatérjenek az ötnapos modellre.

A rövidített hét brit kísérlete szeptemberben a feléhez ért, és eddig pozitív eredményeket hozott. Az EY tanácsadó cég novemberi felmérése szerint pedig a cégek 40%-a már a négynapos hetet általánossá teszi vagy tervezi a közeljövőben. A konklúzió pedig, amit a vezetők a kísérlet végén levontak: ha megbízol az emberekben, bebizonyítják, hogy megbízhatóak.

Magyarországon is működik

A Magyar Telekomnál idén július és október között zajlott az első pilot projekt, amelyben 150, a társaságon belül négy különböző területen dolgozó ember négy napos munkarendben dolgozott.

Folyamatosan mérték a tesztidőszakban résztvevő kollégák teljesítményét és megállapították, hogy miközben a 4 nap 8 órás foglalkoztatás mellett 20 százalékkal kevesebb időt töltöttek munkával, átlagosan 10 százalékkal javult az egyéni hatékonyságuk.

A dolgozók elégedettsége, egyéni hatékonyságuk növekedése miatt pedig úgy döntöttek, folytatják a négynapos munkahét tesztelését.