Ekkora összeg illet, ha otthonról dolgozol, de mindenképp kérned kell

A pandémia az élet minden területén változást hozott, a fertőzésveszély csökkentésére alapjaiban kellett újraértelmezni az emberi kapcsolatokat. Talán az egyik legnagyobb változás a munka világában zajlott, a kollektív home office pedig merőben új kihívásokat és helyzeteket teremtett.

Bár sokan maradnának az irodába járásnál, az nagyjából már most borítékolható, hogy az otthoni munkavégzés meghatározóbb szeletet fog képviselni a mindennapokban a jövőben. A magánélet-karrier egyensúlyának megteremtése mellett azonban komoly munkaszervezési és munkajogi kérdéseket is felvet ez a formáció.

Ekkora összeg illet, ha otthonról dolgozol, de mindenképp kérned kell

Míg márciusban az első otthon töltött munkanapokhoz írtunk kézikönyvet, az idő előrehaladtával egyre több kérdés merült fel az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban. Hogyan demonstrálj erőt home officeban is? Hogyan ne menjen az agyadra a home office? És persze az sem egy elhanyagolható kérdés, hogy milyen juttatások illetnek, ha távmunkában dolgozol.

Az egyik legfontosabb dolog, amit tisztázni kell, hogy az otthoni munkavégzés nem távmunka. Míg a távmunka tartós, a Munka Törvénykönyvében szabályozott és kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre, az otthoni munkavégzés jogilag jelenleg nem rendezett kategória, többnyire eseti jellegű és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá, azon belül tekinthető egyfajta egyszerűsítésnek, kedvezménynek vagy a mostani aktuális helyzetben szükségszerűségnek.

“Havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg bruttó 16 100 forintot kaphat munkaadójától a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló. Átmeneti intézkedésről van azonban szó, mértékéről pedig a feleknek kell megállapodniuk. Ha ez nem sikerül, végső esetben akár munkaügyi bíróság is dönthet benne” – írja a Portfolio.hu az InfoRádió interjújára hivatkozva. Az interjúban Vakulya Csaba munkajogász azt is elmondta, hogy „a költségtérítés nem kötelezettség, inkább csak egy lehetőség, miután azt a munkavállalónak kérnie kell. Vagyis a felek egyeztetését igényli, amely során a munkáltatónak és a munkavállalónak közösen kell meghatároznia azt az összeget, amit a munkáltató költségtérítés címen biztosít, hogy az elszámolható legyen.”

A kormányrendelet, amely a jelenlegi helyzetet szabályozza 2021. februárjában hatályát is vesztheti. A jelenleg álláspont szerint a személyi jövedelemadó szabályai ideiglenesen módosultak, miszerint a távmunkát végző munkavállaló részére a munkáltató – számla nélkül tételként – költségtérítést fizethet a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig. A Munka törvénykönyvében azonban általános szabályként szerepel, hogy a munkáltatónak meg kell térítenie minden olyan költséget a munkavállaló számára, amely a munka teljesítése közben felmerül.

A szakértő azt tanácsolja, hogy habár a jogszabály arra nem tér ki, hogy ezt milyen formában kell rögzíteni, érdemes írásban, akár egy email formájában megállapodni.