A kiegyensúlyozott szülők 5 ismérve – a pszichológus szerint ezekre kell figyelni
A modern szülőkre nehezedő nyomás minden eddiginél erősebb. Egy friss amerikai felmérés szerint a szülők közel fele a legtöbb napon „teljesen túlterheltnek” érzi magát, mégis kevesen tanulják meg tudatosan kezelni a stresszt. Pedig a megoldás nem a keményebb önfegyelemben, hanem a megfontoltabb reakcióban rejlik.
Az American Psychological Association 2023-as, 3185 felnőtt bevonásával készült kutatása szerint a szülők 48%-a számolt be arról, hogy a mindennapi stressz sokszor teljesen elárasztja. Háromötödük szerint a feszültség rontja a koncentrációját, 62% pedig úgy érzi, senki sem érti igazán, min mennek keresztül.
Juli Fraga klinikai szakpszichológus – a Parents Have Feelings, Too társszerzője – több mint egy évtizede dolgozik túlterhelt szülőkkel. Tapasztalata szerint két gyakori, de káros stratégia jelenik meg újra és újra: az érzelmek elfojtása és az önhibáztatás. Mindkettő tovább növeli a belső nyomást.
A stressz azonban nem gyengeség. Jelzés. Arra figyelmeztet, hogy lassítani kell, és újra kell gondolni, hogyan reagálunk. Az alábbi öt szokás azoknál a szülőknél jelenik meg, akik tartósan kiegyensúlyozottabbak maradnak.
Ezt olvastad már?
Így változik meg az agyad, amikor apa leszel
Mit kezdjünk a zárkózott, frusztrált tinédzserrel?
1. A káoszra nyugalommal válaszolnak
Beteg gyerek, munkahelyi határidők, testvérharc, a stressz fizikailag is megjelenik: felgyorsul a pulzus, megfeszülnek az izmok, beszűkül a figyelem. Ilyenkor ösztönösen reagálunk, nem tudatosan.
A stresszt jól kezelő szülők beiktatnak egy rövid szünetet. Akár öt lassú, hasi légzés is elegendő lehet ahhoz, hogy a „vészreakcióból” visszatérjenek egy racionálisabb állapotba. Ez nem spirituális gyakorlat, hanem idegrendszeri reset.
2. Az összehasonlítást együttérzésre cserélik
A közösségi média korában könnyű belecsúszni a folyamatos méricskélésbe: mások türelmesebbek, szervezettebbek, sikeresebbek. Az összehasonlítás azonban belső kritikussá alakítja a gondolkodást.
A kutatások szerint az önmagunkkal szembeni együttérzés – például az a belső mondat, hogy „ez most nehéz, és más szülők is átélnek ilyet” – csökkenti a stressz hatását. Az együttérzés összeköt, az összehasonlítás elszigetel. Ráadásul aki magával türelmesebb, a gyerekével is az lesz.
3. Tudnak segítséget kérni
Sokan a segítségkérést gyengeségnek élik meg. Pedig valójában épp az ellenkezője: tudatos döntés a mentális egészség védelmében.
Egy egyszerű üzenet egy barátnak – „Nehéz napom van, beszélhetnénk?” – csökkenti az izoláció érzését. A kutatások arra is rámutatnak, hogy a szülő jólléte hosszú távon befolyásolja a gyerek stresszkezelését. A feszültség ragadós, de a stabilitás is az.
4. Empátiával reagálnak
Amikor a gyerek kiborul, a legtöbb szülő azonnal megoldást keres vagy fegyelmez. Az érzelmileg tudatosabb megközelítés ezzel szemben kérdez.
„Mi történt pontosan?”
„Miben segíthetek?”
Az empatikus hozzáállás nemcsak a gyerek érzelemszabályozását támogatja, hanem a szülő önbizalmát is erősíti. A kutatások szerint az empatikus szülők nagyobb céltudatosságot élnek meg, ami még nehéz napokon is stabilabb belső alapot ad.
5. Tudatosan megélik az örömöt
A stressz hajlamos „problémakereső üzemmódba” kapcsolni az agyat. Egy aggódó szülő például folyamatosan veszélyjeleket keres a kamasza online életében. A kiegyensúlyozottabb szülők tudatosan figyelnek az apró pozitív pillanatokra: egy mosolyra, egy ölelésre, egy elismerő szóra. Nem csak észreveszik, hanem időt is szánnak arra, hogy megéljék az érzést. Az öröm fizikailag is tágító élmény – csökkenti a beszűkült, stresszalapú gondolkodást, és erősíti a családi kapcsolatokat.
A szülői stressz nem tűnik el egyik napról a másikra. De ahogyan reagálunk rá, az tanulható. Amikor a szülő eszközöket kap a kezébe, nemcsak saját magát stabilizálja, hanem a gyerekének is mintát ad arra, hogyan lehet éretten kezelni a feszültséget. Ez pedig hosszú távon az egész család mentális ellenálló képességét erősíti.
Forrás: CNBC Make It, American Psychological Association








