Hogyan irányítják a bélbaktériumok az agyadat?

Talán nem is gondolnád, de az emésztőrendszeredben élő apró mikroorganizmusok nemcsak az emésztésedért felelősek – az agyműködésedre és a hangulatodra is hatással lehetnek.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a bélbaktériumok kulcsszerepet játszanak mentális egészségünkben, sőt, új lehetőségeket kínálhatnak a depresszió, szorongás és más pszichés betegségek kezelésében – írja a BBC.

A bélrendszer láthatatlan lakói

Az emberi bél egy valóságos mikrobavilág: baktériumok, gombák és más élőlények trilliói népesítik be. Ezek a „társbérlők” már az ember megjelenése előtt léteztek, és az evolúció során szoros együttműködést alakítottak ki velünk. „Ezek a mikrobák sosem léteztek az emberi agy jelei nélkül” – magyarázza John Cryan, az University College Cork professzora.

A bél mikrobaközössége – az úgynevezett mikrobiom – számos fontos funkciót lát el. Segíti az emésztést, támogatja az immunrendszert, és olyan anyagokat állít elő, amelyeket az emberi test önmagában nem tudna előállítani. Az elmúlt évek kutatásai azonban arra utalnak, hogy ezek a mikroorganizmusok az agyműködésünkre és viselkedésünkre is hatással vannak.

A bél-agy tengely: hogyan kommunikál a két rendszer?

A tudósok egyre több bizonyítékot találnak arra, hogy a bél és az agy között szoros kapcsolat van. A „bél-agy tengelynek” nevezett rendszeren keresztül a bélmikrobák üzeneteket küldenek az agynak, befolyásolva a hangulatot, a viselkedést és akár a gondolkodást is.

Az egyik ilyen kommunikációs útvonal a bolygóideg, amely egyfajta „gyors internetkapcsolatként” működik a bél és az agy között. Például a Lactobacillus rhamnosus nevű baktérium az egereken végzett kísérletekben csökkentette a szorongást – de csak akkor, ha a bolygóideg jeleit nem blokkolták.

Egy másik útvonal az immunrendszer, amelyet a mikrobák modulálhatnak. Ezen túlmenően ezek az apró élőlények olyan vegyületeket, például szerotonint termelnek, amelyek közvetlenül hatnak az agysejtekre. Elaine Hsiao, a UCLA professzora szerint ezek a mikrobák még az idegsejtek fejlődésére is hatással lehetnek, hosszú távú változásokat idézve elő az agy működésében.

Milyen hatásuk van a hangulatra és a mentális egészségre?

Állatkísérletekben kimutatták, hogy a „steril” egerek – amelyek mikrobiom nélkül születtek – hajlamosabbak a szorongásra, kevésbé szociálisak, és gyengébben teljesítenek tanulási feladatokban. A probiotikumok ezzel szemben javították az állatok viselkedését, és csökkentették a stressz jeleit.

Az emberek esetében is ígéretes eredmények születtek. Egy oxfordi kutatásban például annak a csoportnak a tagjai, akik probiotikumot kaptak, jelentős javulásról számoltak be a hangulatukban, szemben a placebót szedő résztvevőkkel. Bár a kutatás még gyerekcipőben jár, ezek a „pszichobiotikumok” új utakat nyithatnak a mentális egészség kezelésében, különösen azok számára, akik nem szeretnének antidepresszánsokat szedni.

Mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A jó hír az, hogy a mikrobiom változtatható. Az étrenddel – például rostokban és fermentált ételekben gazdag diétával – jelentős mértékben támogathatjuk a hasznos baktériumok szaporodását. Az olyan ételek, mint a kefir, joghurt vagy a savanyú káposzta, nemcsak az emésztésünkre, hanem a hangulatunkra is jótékony hatással lehetnek.

Új korszak küszöbén

Bár még hosszú út áll előttünk, hogy pontosan megértsük a bélmikrobák és az agy közötti kapcsolatot, a kutatások már most izgalmas lehetőségeket kínálnak. A mikrobiom tanulmányozása nemcsak fizikai, hanem mentális egészségünk megőrzésében is kulcsfontosságú lehet. Addig is érdemes figyelmet fordítanunk bélrendszerünk láthatatlan lakóira – mert a jólétünk kulcsa talán éppen ott rejlik, ahol nem is várnánk.