Ha megtörtént a baj, az életmódváltás a minimum, amit megtehetsz: ahogy megbetegíthet, úgy gyógyíthat is

egészség - életmód - gasztroenterológia

A zsíros, cukros ételek, a rostszegény étrend, a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás nagyban hozzájárulnak az emésztő- és bélrendszert érintő betegségek kialakulásához.

Ha pedig már megtörtént a baj, sőt műtéti beavatkozás szükséges a probléma orvoslására, a lehető legkevesebb, amit tehetsz, hogy életmódot váltasz. Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus most abban segít, mit tehetsz másképp, hogy minél gyorsabb és eredményesebb legyen a betegséget követő regeneráció.



Esély az egészségesebb életre: újrakezdés a betegség után

Az egyre sűrűsödő panaszok, a mind gyakoribb emésztési problémák, a mindennapossá váló fájdalmat kiváltó betegség megfelelő kezeléséhez hozzáértő csapat kell. A gasztroenterológus, aki felfedi a problémát, a proktológus vagy onkológiai sebész, aki kezeli a betegséget, a dietetikus, aki megfelelő diéta összeírásával előkészít a szükséges beavatkozásokra és étrended megváltoztatásával igyekszik enyhíteni a panaszaidat, a pszichológus, aki lelki segítséget nyújt a nehéz időszakban, az aneszteziológus, aki már a műtét előtt melletted van és nem is tágít onnan a beavatkozás végéig.
Ugyanez a csapat a betegségből való lábadozás idejében is segít.

„A Budai és Pesti Gasztroenterológia Centrumban igazi összeszokott csapat dolgozik: a kollégák együttműködésének köszönhetően tökéletesen feltérképezhető a páciens állapota. Legyen szó gyulladásos bélbetegségről, ételérzékenységről, Crohn-betegségről, polipról vagy legrosszabb esetben daganatról: garantált, hogy személyre szabottan a legjobb kezelést kaphatja a páciens. Nincs ez másképp az utókezelés során sem.”

Gyógyultnak nyilvánítva: és most?

Ha a műtét vagy az egyéb beavatkozás sikeres volt és a problémát sikerült megszüntetni, az még nem jelenti azt, hogy jó ideig nem kell szakemberrel találkoznod. Kezdve a dietetikussal.

„A dietetikus már a műtét előtt olyan étrendet állít össze a páciensnek, ami a későbbi regenerációt segíti” – magyarázza a gasztroenterológus. „A táplálkozás kiemelt szerepet kap: ahogyan megbetegíthet, úgy gyógyíthat is. Minél jobb tápláltsági szinttel kerül a beteg a műtőasztalra, annál gyorsabb lesz a gyógyulás, regenerálódás. A dietetikus speciális étrendet állít össze, listát ír arról, mit, milyen mennyiségben és mikor ehet a beteg. Ez egy állandóan változó történet, más diétát kell alkalmazni a műtétre való felkészülés idejében, közvetlenül a beavatkozás utáni napokban, majd a következő hónapokban. Ehhez rendszeres konzultációra van szükség, az étrend folyamatosan változik, a szakember lassan, a gyógyulást látva bővíti a fogyasztható ételek listáját.”

Az étrend természetesen akkor segít a legtöbbet, ha személyre szabottan állítják össze, így ne próbáld meg némi internetes böngészés után kúrálni magad, hiszen komoly gondot is okozhatsz vele. Természetesen, ahogyan azt a szakember is mondja, néhány alapszabály szinte mindenkire igaz: jobb kerülni a zsíros, túl fűszeres, nehéz, „magyaros” ételeket, helyette ügyelni kell a megfelelő rostbevitelre – gyümölcsök és zöldségek, teljes értékű gabonafélék fogyasztásával –, amennyire az orvos engedi, a sportot újra be kell vezetni a mindennapokba, kerülni kell a stresszt, a dohányzást és az alkoholfogyasztást.

A kötelező vizsgálatok

A gasztroenterológusnak nem csak a betegségek felfedezésében és gyógyításában, de a beavatkozás után is fontos szerepe van. „Ellenőrző endoszkópos, ultrahang és CT vizsgálatok követik egymást, laborral kiegészítve. A magyar és nemzetközi protokollnak megfelelően, egy daganatos megbetegedés után onkológussal, sebésszel együttműködve végezzük el ezeket az ellenőrző vizsgálatokat. Mindezeket jó hatékonysággal végezzük a Budai és Pesti Gasztroenterológiai Centrumban.”

A kontrollvizsgálatok gyakorisága az elváltozástól függ. Egy daganatos megbetegedés esetében a szövettani elemzés határozza meg, milyen gyakran kell kolonoszkópiára, vagyis vastagbéltükrözésre menni. „Daganatos elváltozás esetén a protokoll szerint a műtét után fél évvel következik a vizsgálat, ha itt mindent rendben találunk, utána egy év múlva, ha akkor sincs baj, három évvel később kell újra időpontot kérni. Úgy gondolom, egy ilyen nagy beavatkozás után ez a gyakoriság nem túl sűrű protokoll, jól tolerálható.”

Polipok, gyulladásos megbetegedések, Crohn-betegség, laktóz és liszt érzékenység, a Colitis ulcerosa, vagyis a gyulladásos bélbetegség esetében is a beavatkozás sikerességétől, a gyógyulás gyorsaságától és eredményességétől függ, milyen gyakran kell újra találkozni az orvossal.

Gyógyul a lélek is

A Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum csapatának fontos tagja a pszichológus is. Már egy komolyabb megbetegedés, legyen szó bármiféle ételérzékenységről, vagy komoly fájdalommal járó gyulladásos esetről, vagy akár műtétről is erős lelki megterhelést jelent – arról nem is beszélve, hogy az állandó stressz és a szorongás maga is kiváltó ok lehet az emésztőrendszeri betegség kialakulásában, erről többek között a proktológus szakértővel készült cikkünkben olvashatsz –, ami folyamatban jó, ha szakértő kísér.

„Az onkopszichológus akár már a műtét, vagy beavatkozás előtt is a pácienseink rendelkezésére áll, de a későbbiekben, a regeneráció során is nagyon sokat segíthet. Nálunk a gyógyulás minden folyamatában – legyen szó testről vagy lélekről –, szakértő áll a páciensek rendelkezésére, csapatmunkában gondolkodunk. Teljesen természetes, hogy egy súlyosabb betegség diagnosztizálásában és gyógyításában részt vesz a sebész, dietetikus, gasztroenterológus és pszichológus – ugyanígy nem engedjük el a betegeink kezét a beavatkozások után sem. Segítünk, hogy egészséges életet élhessen és a későbbi kontroll vizsgálatokon is mindent rendben találhassunk.”

Az anyag összeállításában segítséget nyújtott: Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum.

Olvass tovább:

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print