Allergia vagy intolerancia: hagyd az öngyógyítást, bízd szakemberre magad!

allergia vagy intolerancia - szakértő válaszol

Gyakran puffadsz, székrekedéssel vagy hasmenéssel küzdesz, bizonyos ételek fogyasztása után „kipattogzik” a bőröd, légzési nehézségeid adódnak – ha a tünetek rendszeresen jelentkeznek, valószínűleg hamar diagnosztizálod „saját magadnak” a gondot: biztosan ételallergiával vagy intoleranciával küzdesz. Mielőtt azonban elkezdenél mindenmentesen étkezni, konzultálj szakemberrel!

Valószínűleg a közvetlen környezetedben is egyre többen étkeznek ilyen-olyan mentesen, míg egyesek valamilyen divatos diétát követve, mások egészségügyi gondokra hivatkozva, megint mások – és sajnos ők vannak kevesebben – orvosi javaslatra. Csábító az egyszerű diagnózis: az emésztési gondok allergiát vagy intoleranciát jeleznek. Az internetes források alapján történő „ténymegállapítás” már csak azért is veszélyes, mert a laikus lakosság nagy része általában azzal sincs tökéletesen tisztában, hogy mi a különbség az ételallergia és az intolerancia között.

Immunválasz és emésztési zavarok

Az internet és az álhírek korában, ahol minden és mindennek az ellenkezője is igaz, a dietetikában kevésbé jártas átlagember könnyen elveszik az információk tengerében.

„Mielőtt felállítanánk saját magunk diagnózisát, nem árt képben lenni, mit is értünk ételallergia és intolerancia alatt” – kezd magyarázatba Sziráki Zsófia, a Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum dietetikusa. „Az allergia az immunrendszer kóros válasza: ha az immunrendszerünk valamit – például egy élelmiszer összetevőjét, ami legtöbbször valamilyen fehérje – téves módon veszélyesnek ítél meg, akkor védekező reakciót indít ellene. Ilyen reakció lehet az élelmiszer elfogyasztása után röviddel jelentkező emésztőrendszeri (puffadás, hasfájás, -görcs, hasmenés, hányás) vagy légúti tünet (szénanátha, nehézlégzés), bőrreakció (ekcéma, csalánkiütés), súlyosabb esetben pedig anafilaxiás sokk is. Ezzel szemben az intolerancia nem specifikus immunreakció, inkább felszívódási zavarok tünete, akkor jelentkezik, ha például megváltozik a bélfal áteresztőképessége, vagy más emésztési probléma áll fenn. A tünetek hasonlóak lehetnek az allergiáéhoz, a különbség annyi, hogy nem közvetlen az adott étel elfogyasztása után jelentkeznek, hanem akár órákkal, napokkal később okozhatnak gondot, illetve ez esetben extrém súlyos tünetekkel, mint például az életet veszélyeztető állapot, nem kell számolnunk.”

Hogyan ismerheted fel?

Ahogyan arra a dietetikus is rámutat, az ételallergia és az intolerancia kimutatása alapos vizsgálat eredménye, hiszen a tünetek nem specifikusak, az étkezésen túl egy sor egyéb probléma is okozhatja a kellemetlenségeket (egyéb emésztőrendszeri rendellenességek, krónikusan szedett gyógyszerek).

„Példának okáért a vérből vett ételintolerancia (IgG-alapú) vizsgálat pozitív eredményei nem feltétlen jelentenek bizonyosságot arról, hogy az adott élelmiszert kerülni kell” – teszi hozzá Sziráki Zsófia. Az IgG memóriasejtként működik, és azon esetekben is emelkedett értéket mutathat a vizsgálati eredmény, amelyik nyersanyagból csak nagy mennyiséget fogyasztott el a páciens az elmúlt 1-2 hónapban, de nem a tünetei forrása. A tényleges táplálékallergia vérvétellel történő diagnosztizálása IgE kimutatásával történik. Ebben az esetben kiemelten fontos, hogy a vizsgálatot megelőzően ne folytassunk elkerülő étrendet. Rengetegféle vizsgálat létezik, és könnyen elveszhet a páciens, mikor egyedül indul a kórokok tisztázása felé. A dietetikai konzultáció abban segít, hogy a páciens állapotát felmérve, és gasztroenterológussal együttműködve, kialakítsuk a páciens számára legadekvátabb kivizsgálási metódust.”

Fontos az is, hogy mielőtt elmész egy tesztre, ne tarts önkéntes diétát: ha például hosszú ideje kerülöd a glutént, a vizsgálat is fals negatív eredményt mutathat – hívja fel a figyelmet a dietetikus-, a gluténnal kapcsolatos kivizsgálás előtt 6 hétig szükséges visszaépíteni a glutént az étrendbe, ha ezelőtt elhagyta önjáróan a páciens.

Ha ételallergiával diagnosztizáltak, a dietetikus allergénmentes diétát állít majd össze neked. Páciensfüggő, hogy milyen mértékű elkerülést szükséges tartani. Mivel az ételallergia kezelése bizonyos élelmiszerek elkerülése, így fontos, hogy csak azokat az élelmiszereket hagyd el, amelyek tüneteket okoznak. „A gyerekkori ételallergiák általában elmúlnak és a felnőtt korban kialakult allergiával is le lehet számolni. Az ételintolerancia esetén elég egy három hónapos elimináció, hiszen ez esetben nem beszélünk tényleges, kóros immunreakcióról – ennyi idő után szakemberrel konzultálva, lassan újra az étrendünkbe iktathatjuk a kérdéses élelmiszert.”

Hiányállapot is felléphet

Hacsak orvosod nem javasolja így, túl sokáig ne kerülj egy vagy több élelmiszert – így hosszú távon többet ártasz az egészségednek, mint amennyit használsz. Az egyoldalú táplálkozással könnyen kialakulhat hiányállapot. „Az alternatív öngyógyítás számos csapdát rejt. Amennyiben helytelen diétát választ az ember, azzal csak ront a helyzeten. Ráadásul a rosszul megválasztott étrend elfedhet valós problémákat, amelyeket egy alapos vizsgálat után egészen más módon kellene orvosolni. Ami a szomszédnak segített, az lehet, hogy nekem nem fog. Egyénre szabott diéta szükséges ahhoz, hogy megoldjuk a problémát.”

Mielőtt tehát súlyos összegeket fizetnél különféle vizsgálatokra, majd mindenféle mentes élelmiszerre, táplálékkiegészítőre, első körben keress fel egy dietetikust! A szakember a megfelelő vizsgálatra küld majd és annak eredménye alapján segít a problémádat legjobban orvosló étrend kialakításában.

Többeket érint?

Látva a megbetegedések számát, felmerülhet a kérdés: az utóbbi évtizedekben jóval többen élnek ételallergiával, intoleranciával, mint akár száz évvel ezelőtt? „Pontos számot nem tudunk, de több oka is lehet, hogy egyre gyakoribbak az efféle emésztési problémák. Egyfelől tény, hogy rosszabbul táplálkozunk, mint nagyszüleink, dédszüleink, rengeteg feldolgozott, adalékanyagban és tartósítószerben gazdag élelmiszert fogyasztunk. Emellett kevés rostot fogyasztunk, gyümölcsöt, zöldséget alig eszünk, a mozgás szinte egyáltalán nem az életünk része, a napunk nagy részét ülő munkát végezve töltjük – ezek külön-külön és együttesen is emésztőrendszeri problémák kialakulásához vezetnek” – sorolja az okokat Sziráki Zsófia. (Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bizonyos tünetek, a puffadás, gázképződés egyes ételek elfogyasztása után teljesen normálisak – ha például egy ültő helyedben eszel meg több kiló gyümölcsöt, nem csoda, ha a fent sorolt tüneteket tapasztalod.)
A diagnosztizált betegek számát növeli az is, hogy egyre több, pontosabb és gyakorlatilag bárki számára, orvosi beutaló nélkül elérhető vizsgálat mutatja ki a problémát.

Az anyag összeállításában segítséget nyújtott: Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!