Így előzheted meg könnyen az emésztési problémákat!

Elnézve a boltok polcain sorakozó mentes alapanyagokat, a reklámblokkokat, amiben egymást érik az emésztési problémákat orvosló gyógyszerek, a rapid fogyást ígérő csodadiéták sorát, könnyen érzi úgy az ember: manapság mindenki emésztési problémákkal küzd. A gond valós, de a megoldás nem a csodapirulákban rejlik. Dietetikus szakértő segít, hogyan tehetsz hosszú távon emésztőrendszered egészségéért.

Állandó rohanás, kapkodás – a felgyorsult életmód negatív hatásai az emésztőrendszerünket is érintik. „Megváltozott az étkezésünkhöz fűződő viszonyunk, egyre kevésbé adjuk meg a tiszteletet a testünknek” – mondja Sziráki Zsófia, a Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum dietetikusa. „A legegyszerűbb és leggyorsabb utat választjuk: mind több feldolgozott, fagyasztott, félkész ételt vásárlunk a boltban, gyorséttermekben étkezünk. Kevesebbet járunk piacra, ritkábban vásárolunk őstermelőtől, de még a gyümölcs, zöldség származási országát sem mindig nézzük meg, vagyis nem igazán ismerjük az alapanyagok származási helyét.”

Mindent gyorsan, azonnal!

Gyakorlatilag szinte fogalmunk sincs, mit eszünk, csak tömjük magunkba a feldolgozott ételeket, ami nagy mennyiségben tartalmaz hozzáadott zsírt, cukrot, adalékanyagokat, egyéb tartósítószereket. Egyszer-egyszer még belefér egy ilyen sebtiben összedobott vacsora, gyorsétteremből rendelt, autóban bekapott ebéd, de hosszú távon komoly gondot okozhatsz vele.

„A sok adalékanyag, tartósítószer fogyasztása mellett további probléma, hogy mintha elfelejtenénk, hogy a vitaminok és az ásványianyagok legjobban a természetes táplálékból szívódnak fel, mi pedig inkább kapszulába zárva próbáljuk ezeket bejuttatni a szervezetünkbe – az egyszerűség és a gyorsaság jegyében. Persze, hogy egyszerűbb bevenni egy multivitamint, mint ténylegesen életmódot váltani és színesen, változatosan étkezni, csak éppen nem annyira hatékony. És akkor még nem is beszéltünk a rengeteg antibiotikumról, amit szedünk – gyakran félbehagyva a kúrát –, vagy az emésztési gondjainkra vásárolt pirulákról, savlekötőkről, mindenféle gyógyszerekről, amelyek a gyomor és a bélrendszer egészségét károsítják. Az efféle gyógyszeres kúráknak köszönhetően ugyanis olyan baktérium törzsek szaporodhatnak el a bélrendszerben, amelyek betegségek kialakulásához vezethetnek.”

Bízd a szakemberre!

A dietetikust a legtöbben akkor keresik fel, amikor már nagy a baj. „Ahhoz, hogy kiderítsük, mi állhat a tünetek háttérben, alapos vizsgálat szükséges. Senkinek nem ajánlom, hogy például puffadás esetén hasraütésszerűen, szakemberrel való konzultáció nélkül iktasson ki az életéből egy-egy alapanyagot, hiszen a kellemetlen tünetek hátterében számos más ok is állhat” – magyarázza Sziráki Zsófia.

„Gyakran okoz gondot a nem kellőképpen mediált, krónikus gyógyszerfogyasztás, az egészségtelen alapanyagokból álló étrend, különböző betegségek – a sor hosszan folytatható. Hogy biztos képet kapjunk az emésztőrendszer állapotáról, abban több vizsgálat, szakorvosi konzultáció segíthet. Ha dietetikai ellátásról van szó, első körben felvesszük a teljes táplálkozási anamnézist, így fény derülhet arra, mely élelmiszerek okoznak bajt – sokat segíthet ebben a táplálkozási, illetve tüneti napló konzultáció előtt történő vezetése. A nutritív allergiatesztek (vérből vett) és különböző kilégzéses (pl.: laktóz), specifikus feltérképező vizsgálatok mellett, ha szükséges, arra biztatom a pácienseket, hogy konzultáljanak gasztroenterológus kollégával is, hiszen a szakorvosi konzultáció kompetenciákat illetően nem megkerülhető. Például egy változó széklet konzisztencia, vagy refluxos tünet hátterében többféle emésztőszervi megbetegedés állhat. Ezeket leghatékonyabban vastagbél- vagy gyomortükrözés által vizsgálhatjuk, és a hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem fájdalmasak, hiszen altatásban is lehet végezni – mi, a Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrumban is így dolgozunk.”

Életmódváltás nélkül nem megy

A dietetikussal való közös munka személyre szabottan, diagnózistól függően alakul. Minden betegség, minden egyén más és más diétát kíván, nem mindegy, hogy mikor milyen alapanyagot hagysz el és azt hogyan vezeted később vissza az étrendbe.

„Gyakran tapasztalom, hogy a paciensek az internetről tájékozódva saját maguk állítanak fel diagnózist, majd szörnyen szigorú diéta szerint kezdenek étkezni – elhagyva bizonyos ételcsoportokat. Amennyiben a diagnózis téves, mindez nem csak felesleges, de kifejezetten káros is, hiszen az egyoldalú étkezéssel hiányállapot is kialakulhat, illetve a nem megfelelően kezelt betegség további egészségromlással jár.”

Bár az étrend összeállítása személyre szabva működik a legjobban, a dietetikus szerint néhány alapszabályt jó lenne, ha mindannyian betartanánk:

„Több rostban gazdag, kevesebb feldolgozott élelmiszer legyen a tányéron. Javaslom a napi ötszöri, kisebb étkezést és ahogyan a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) is ajánlja, fogyasszunk naponta legalább négy adag zöldséget, ebből egy legyen nyers. Szintén fontos lenne megfogadni az MDOSZ „okostányér” szabályát, ami szerint ha egy tányérral szeretnénk leírni az egész napos táplálkozását, akkor a tányérunk negyedén legyen teljes értékű fehérjeforrás (például sovány hús, hal, zsírszegény sajt, tojás), másik negyedén keményítő alapú köret (például burgonya, rizs, teljes kiőrlésű tészta, quinoa, köles, kenyérfélék, pékáruk); a maradék felén pedig zöldségek (saláta, nyers, vágott, főtt és sült formában is!) és gyümölcsök. Zöldségek alatt természetesen nem a szaftos, zsíros, majonézzel nyakon öntött salátát értem elsősorban. És persze elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel is.”

A lényeg, hogy törekedj a változatosságra, étkezz, amennyire lehet, szezonálisan! Válassz minél kevésbé feldolgozott élelmiszert, a félkész ételeket kerüld. Ha teheted, készítsd el magad a menüt, így biztosan kevesebb hozzáadott cukor, tartósítószer, adalékanyag kerül bele. És amiről nem feledkezhetsz meg: a mozgás. A rendszeres sport segíti a jojó-effektus következményeképp lelassult anyagcsere ellensúlyozását, erősíti a szív- és érrendszert, javítja az emésztést, segít a súlycsökkentésben.

A dietetikus szerint télen, bármennyire is változatosan étkezünk, szükséges lehet a vitaminpótlás: napi 500-1000 mg C-vitamin és 1500-2000 nemzetközi egységnyi D-vitamin az ajánlott mennyiség serdülők és felnőttek számára.

Mielőtt kizárnád

Ahogyan arra a dietetikus is felhívja a figyelmet, szakemberrel való konzultáció nélkül ne zárj ki alapvető élelmiszereket az étrendedből. Nem kivétel ez alól a vegán étrend sem. „A növényi étrend, ha okosan állítjuk össze, tökéletesen tartható. A bolygó fenntarthatósága és az egészség szempontjából is hasznos, ha valaki vegán lesz, de a dietetikai konzultáció itt is elengedhetetlen. Hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását, kötelező az éves laborvizsgálat, illetve a B12-vitamin pótlása is szükséges. Aki növényi alapon étkezik, az általában több rostot fogyaszt, ami dicséretes, de itt is figyelni kell a mértékre: a napi minimum rostmennyiség 25 gramm, 35 felett már gondot okozhat az emésztésben. Aki sok rostot eszik, ne feledkezzen meg a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről se!”

Különösen fontos az orvosi, dietetikai szakvélemény a növényi eredetű táplálkozásról, ha valamilyen bélbetegséggel élsz, vagy műtét után lábadozol. Ezekben az esetekben csak szakember felügyelete mellett iktasd ki lassan, fokozatosan az állati eredetű alapanyagokat.

Az anyag összeállításában segítséget nyújtott: Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum.