Ha ezeket a fájdalmas tüneteket tapasztalod, hagyd abba a telefonozást

A legtöbben egészen addig nem vesszük észre a hosszas mobilozás fizikai következményeit, amíg a szervezetünk nem kezd jelezni. A következmények ugyanakkor rendkívül súlyosak lehetnek.

Az ilyen típusú figyelmetlenség, könnyelműség bizony hamar megbosszulja magát. Egy kimerítő utazás után bemerevedik a nyakunk, a nap végére megfájdul a hüvelykujjunk, vagy már jóval lefekvés előtt szemszárazságot tapasztalunk. A szakértők szerint ezek az elsőre jelentéktelennek tűnő tünetek szemléletesen bizonyítják, milyen drámai hatással van a testünkre a hosszan tartó telefonhasználat – persze leegyszerűsítő magyarázat lenne, ha mindenért az elnyújtott képernyőidőt tennénk felelőssé.

Ezt olvastad már?

A D-vitamin tényleg csökkenti a demencia kockázatát? Íme a tudomány álláspontja

Bűntudat nélkül nassolhatsz az esti órákban, ha betartod ezt az egyszerű szabályt

Az orvosok által „SMS-nyaknak” nevezett testtartást könnyű elképzelni. Az áll lefelé billen, a fej előrehajlik, a tekintet pedig a képernyőre mered.

A Work folyóiratban megjelent szakmai összefoglaló szerint ez az előnytelen testhelyzet megváltoztatja az izomaktivitási mintázatot a nyaki és háti gerincszakaszban. Emiatt a trapézizomnak és a nyak feszítőizmainak a szokásosnál jóval többet kell dolgozniuk, hogy stabilan tartsák a fejet, amit a gravitáció lefelé húz.

A Brazilian Journal of Physical Therapy folyóiratban 2025 novemberében megjelent egy tanulmány, mely szerint egy 457 felnőtt részvételével készült kutatásban megmérték, hogy az emberek milyen szögben hajlítják előre a nyakukat üzenetírás közben. Az eredmények szerint ebből nem lehetett arra következtetni, hogy kinél alakul ki nyakfájdalom egy évvel később.

A rossz alvásminőség viszont 76 százalékkal növelte a nyaki fájdalom kialakulásának esélyét, míg a nem megfelelő mértékű fizikai aktivitás csaknem két és félszeresére. A szakirodalom szerint a megoldás egyáltalán nem bonyolult: ahelyett, hogy a nyakunkat hajtanánk le a telefonhoz, emeljük a készüléket közel szemmagasságig, és tartsunk gyakori szüneteket, hogy az előrehajlított testhelyzet ne legyen folyamatos.

A kutatók szerint a napi telefonozás során az ember több tucat vagy akár több száz alkalommal is feloldhatja készülékét. Ez súlyos terhelést ró az ujjak tövében elhelyezkedő ínhüvelyre. Az Indian Journal of Orthopaedics folyóiratban 2025 novemberében megjelent egy 155 fiatal felnőtt bevonásával készült vizsgálat, melyből kiviláglik: mind a telefon napi feloldásainak száma, mind a képernyő előtt töltött idő szignifikáns összefüggést mutatott a pozitív Finkelstein-teszttel. Ez utóbbi a De Quervain-kór – a hüvelykujj mozgatásában részt vevő inak gyulladásos betegsége – klinikai vizsgálatára szolgáló módszer.

A résztvevők csaknem egyharmadánál pozitív lett a teszt eredménye. A tudósok szerint érdemes váltogatni a telefonunkat feloldó, vagy azon épp görgető hüvelykujjakat, a csuklót pedig célszerű semleges helyzetben tartani.

A képernyő hosszas „bámulása” gátolja az automatikus pislogási reflexet. Az Eye című szaklapban megjelent kutatásban okostelefonos játékot használó gyermekek pislogását figyelték meg. A játék első percében percenként 20,8-ról 8,9-re esett vissza a pislogások száma, sőt az egyes pislogások között eltelt idő csaknem háromszorosára nőtt. Így aztán kevesebb könny jutott a szem felszínére, ami szárazsághoz vezetett.

Tudvalevő, hogy a képernyők kék fényt bocsátanak ki, amely korlátok közé szorítja a melatonin termelődését, közvetett módon tehát az alvásra is hatást gyakorol. Harvardi kutatók azt hasonlították össze, miben különbözik a 6,5 órányi kékfény-expozíció az ugyanilyen hosszú, erőteljes zöld fénynek való kitettségtől. Az eredmények szerint a kék fény körülbelül kétszer olyan hosszú ideig nyomta el a melatonin termelődését, és kétszer akkora mértékben tolta el a cirkadián ritmust (három órával, szemben a zöld fény okozta másfél órás eltolódással). Az orvosok szerint a legjobb megoldás, ha lefekvés előtt két-három órával már nem szegezed a tekinteted olyan képernyőre, melynek intenzív a fénye. Amennyiben ez nem megoldható, használj kékfényszűrőt – tanácsolják a szakértők.

Forrás: Work, Brazilian Journal of Physical Therapy, Indian Journal of Orthopaedics, Eye

Borítókép: