Óraátállítás: a magyarok nem fognak örülni az Európai Unió friss bejelentésének

Noha évekkel ezelőtt úgy tűnt, az Európai Unió az óraátállítás eltörlése mellett döntött, a kérdés az utóbbi időszakban látványosan háttérbe szorult.

Az Európai Bizottság még 2018 nyarán indított nyilvános konzultációt az óraátállítás – a magyarok számára is kifejezetten érzékenynek minősülő – kérdéséről. Akkor nagyjából 4,6 millió válasz érkezett, s a megkérdezettek elsöprő többsége (84 százaléka) az évi kétszeri óraátállítás megszüntetése mellett érvelt – idézi fel a Startlap.hu cikke. Az Európai Bizottság szeptemberben elő is rukkolt egy jogszabálytervezettel, mely lényegében véget vetett volna a korábbi gyakorlatnak, méghozzá úgy, hogy az uniós tagállamoknak többé nem kellett volna igazodniuk a tavaszi és az őszi időszámításhoz, s helyette ők maguk dönthették volna el, hogy a kettő közül melyik megoldást alkalmazzák hosszabb távon. Noha az Európai Parlament a következő év tavaszán egyértelműen támogatta az intézkedést, s akkor még úgy tűnt, 2021 lehet az utolsó olyan év, amikor Európában tavasszal és ősszel is át kell állítani az órákat, az ügyben az elmúlt évek során nem történt érdemi előrelépés. Jóllehet az időszámítás megválasztása az egyes tagállamok hatáskörébe tartozik, az Európai Unión belül közös szabályok alapján hangolják össze az óraátállítás időpontjait.

Ezt olvastad már?

Jacob Elordi lehet a következő James Bond? A színész személyesen reagált a híresztelésre

Tényleg tilos kávét inni hőhullám idején? Íme a tudomány válasza

Ha a szomszédos országok egymástól függetlenül, saját belátásuk szerint választanának (eltérő) időzónát, az súlyos következményekkel járna a fuvarozásra és a közlekedésre nézve éppúgy, mint a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében.

Amennyiben tartósan (éveken keresztül) fennmaradna, egy ennyire széttagolt és instabil rendszer felmérhetetlenül nagy nehézségeket okozhatna az utazásban, az áruszállításban és az üzleti életben is. A Startlap.hu cikke rávilágít: ez az elsődleges oka, hogy 2019 óta nem született döntés az ügyben.

A Pulzus Közvéleménykutató 2023-ban, az Economx megbízásából készített felmérése szerint a magyarok 83 százaléka megszüntetné az évi kétszeri óraátállítást, és áttérne valamely időszámításra. A mostani gyakorlathoz a megkérdezettek elenyésző töredéke, mindössze 17 százaléka ragaszkodna. A válaszadók 52 százaléka a nyári időszámításra tenné a voksát, 31 százalék pedig a téli időszámítás mellett döntene. A Pulzus arra is kíváncsi volt, hogy a jelenlegi rendszer milyen terhet ró a magyar emberek szervezetére. A megkérdezettek 40 százaléka napokig tartó fáradtságról számolt be, 23 százalék pedig azt mondta, akár hetekbe is beletelhet, amíg egy-egy óraátállítást követően képessé válik igazodni az új időszámításhoz.

A jelenleg érvényben lévő EU-s szabályok alapján a nyári időszámítás minden évben március utolsó hetében veszi kezdetét, s október utolsó vasárnapján ér véget. Hazánkban tavasszal hajnali 2 órakor 3 órára, míg ősszel hajnali 3 órakor 2 órára kell átállítani az órákat. Idén október 25-én tér vissza a téli időszámítás. Az EU honlapján megjelent egy friss menetrend, mely alapján az elkövetkezendő években így alakul az évi kétszeri óraátállítás: 2027-ben március 28-án és október 31-én, 2028-ban március 26-án és október 29-én, 2029-ben március 25-én és október 28-án, 2030-ban március 31-án és október 27-én, 2031-ben pedig március 30-án és október 26-án kell előre-, illetve visszaállítani az órákat. A menetrend a hatályos szabályok alapján készült el, nem jelenti tehát, hogy a következő évtized hajnaláig biztosan velünk marad az óraátállítás, hiszen időközben akár új uniós szabályozás is napvilágot láthat, ám kérdés, van-e erre számottevő esély.

Forrás: Startlap.hu

Borítókép: freepic.diller, Magnific