Ezért élünk rövidebb ideig Európában – az okok meglepőek

Az elmúlt évtizedekben az európaiak életkilátásai folyamatosan javultak, de valami történt a 2010-es évektől kezdve: a várható élettartam növekedése lelassult, sőt, a COVID-19 járvány alatt jelentősen visszaesett. Egy friss tanulmány feltárja ennek okait, és azt is megmutatja, hogyan lehetne visszafordítani a kedvezőtlen folyamatokat.

Az európai országokban a várható élettartam a 1990-es és 2000-es években jelentős mértékben növekedett, évente átlagosan 0,23 évvel. Ez azt jelentette, hogy minden egyes új generáció szinte három hónappal tovább élhetett, mint az előző. A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rák okozta halálozás csökkenése kulcsszerepet játszott ebben a fejlődésben – írja az euronews.com.

Miért csökken a várható élettartam?

A 2010-es évektől kezdve azonban ez a tendencia megtorpant, és az évi átlagos növekedés 0,15 évre csökkent. A legnagyobb visszaesés az Egyesült Királyságban, Németországban és Spanyolországban volt tapasztalható, míg az északi országokban – például Norvégiában, Svédországban és Izlandon – csak minimális lassulás következett be.

A kutatók szerint a várható élettartam növekedésének lassulásában a krónikus betegségek emelkedő száma kulcsszerepet játszik. Az elhízás, a magas vérnyomás, a mozgásszegény életmód és a rossz táplálkozás egyre nagyobb mértékben járul hozzá a szívbetegségek és más egészségügyi problémák terjedéséhez.

Egyes szakértők szerint a demográfiai változások is szerepet játszhatnak. Az olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Németország, a bevándorlás növekedése megváltoztathatta a populáció szerkezetét, ami hosszabb távon hatással lehet a statisztikákra.

A pandémia 2019 és 2021 között jelentős visszaesést okozott: az Egyesült Királyságban és Görögországban a várható élettartam több mint fél évvel csökkent. Ugyanakkor olyan országok, mint Norvégia, Izland, Svédország és Írország, valamint Belgium szinte változatlanul vészelték át a pandémiát.

A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy az egészségügyi rendszer minősége és a jól működő társadalmi politikák kulcsfontosságúak abban, hogy egy ország mennyire tud ellenállni az ilyen sokkoknak.

Hogyan élhetünk tovább?

A tanulmány szerzői szerint az egészségügyi kockázatok csökkentése és az életmód javítása lehet a megoldás. A kormányok számos módon hozzájárulhatnak ehhez:

• Egészséges táplálkozás és rendszeres mozgás népszerűsítése,
• Jobb hozzáférés az orvosi ellátáshoz,
• Oktatásba és szociális szolgáltatásokba való befektetés, amelyek bizonyítottan összefüggésben állnak a hosszabb élettartammal,
• A gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése, mivel a szegényebb régiókban az életkilátások sokkal rosszabbak.

A kutatás szerint az idősebb generációk élettartama továbbra is növekszik, ami azt mutatja, hogy nem értük el a természetes határt, és igenis van lehetőség a pozitív változásra.

Az EU friss adatai szerint a várható élettartam 2023-ban átlagosan 81,5 évre emelkedett, bár néhány országban – köztük Ausztriában, Finnországban, Németországban és Görögországban – továbbra is csökkenő tendencia figyelhető meg.

Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy csökkentsük a kockázati tényezőket és megelőzzük az idő előtti haláleseteket. Az egészségpolitika és az megfelelő életmód még mindig kulcsszerepet játszhat az élettartam növelésében. A kérdés már csak az, hogy Európa képes lesz-e visszatérni a korábbi trendekhez.

Olvass tovább: Biztos kudarc, ha így csinálod az életmódváltást!