A klímaváltozás szó szerint átírja az agy működését

A klímaváltozás nemcsak a természetet formálja át, hanem az emberi szervezet legérzékenyebb részét, az agyat is. Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a szélsőséges időjárás és a hőség komoly hatással van az idegrendszer működésére – az eredmények pedig aggasztóak.

A tartósan magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent: súlyosbíthatja többek között az epilepszia, a migrén, a sclerosis multiplex, a sztrók és számos más neurológiai betegség tüneteit. A 2003-as európai hőhullám idején a hőség okozta többlethalálozások 7 százaléka közvetlenül idegrendszeri problémákhoz volt köthető – hasonló arányokat mértek a 2022-es brit hőhullám alatt is.

Miért ennyire érzékeny az agy a hőre?

Az agy hőmérséklete alig magasabb a testünk átlaghőmérsékleténél, miközben működés közben jelentős hőt termel. A szervezetnek folyamatosan dolgoznia kell azon, hogy lehűtse ezt a létfontosságú szervet. A túl magas hőmérséklet azonban megzavarhatja az idegsejtek közötti jelátvitelt, ami döntéshozatali problémákhoz, ingerlékenységhez vagy a meglévő betegségek súlyosbodásához vezethet.

„A hőszabályozás az agy feladata. Ha ez a mechanizmus sérül, a test képtelen megfelelően lehűteni magát” – magyarázza a BBC kérdésére Sanjay Sisodiya, a University College London neurológusa. Ráadásul bizonyos gyógyszerek – például a skizofrénia vagy más pszichiátriai betegségek kezelésére használt készítmények – rontják a szervezet hőérzékelését, ami még nagyobb veszélyt jelent a betegek számára.

A hőség nemcsak nappal, hanem éjszaka is veszélyes. A magas éjszakai hőmérséklet rontja az alvás minőségét, ami epilepsziásoknál rohamokat, másoknál hangulatingadozást és teljesítményromlást okozhat.

A sztrók előfordulása is összefügg a meleggel: egy 25 országot vizsgáló kutatás szerint ezer sztrókos halálesetből kettő a legforróbb napokhoz köthető. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de globális szinten több mint tízezer plusz halálesetet jelent évente. A demenciával élők szintén nagyobb veszélyben vannak: az idősek szervezete nehezebben hűti magát, a kognitív zavarok miatt pedig gyakran nem ismerik fel a hőség okozta kockázatokat.

A legfiatalabbak is érintettek

A forró nyarak a magzati fejlődést is befolyásolják. Egy elemzés szerint a hőhullámok 26 százalékkal növelik a koraszülés kockázatát, ami későbbi idegrendszeri problémákhoz vezethet.

A hő ráadásul gyengíti a vér-agy gátat, amely normál esetben megakadályozza, hogy káros anyagok és kórokozók jussanak be az agyba. A felmelegedés miatt terjedő szúnyogok pedig újabb veszélyt jelentenek, mivel a magzatoknál súlyos idegrendszeri károsodásokat okozhatnak.

Még nem tudjuk pontosan, hogy a hőhullámok melyik tényezője a legkárosabb – a nappali csúcshőmérséklet, a tartós meleg vagy az éjszakai hőmérséklet –, de egy dolog biztos: a legsebezhetőbbek, vagyis az idősek, a betegek és az alacsony jövedelműek szenvedik meg leginkább a forróságot.

Szakértők szerint kulcsfontosságú lenne, hogy a veszélyeztetettek időben értesítést kapjanak a közelgő hőhullámokról, és legyenek olyan támogatási programok, amelyek segítik őket a védekezésben.

„A globális felmelegedés kora véget ért, a globális forrósodás kora elkezdődött” – mondta korábban António Guterres ENSZ-főtitkár, amikor a 2023 júliusát a valaha mért legmelegebb hónapnak nyilvánították. Ez annak a kornak a kezdete, amikor a hőség már az agyunk működését is felülírja.