A bél–agy tengely nem puszta hangzatos kifejezés: az emésztőrendszer saját idegsejthálózattal rendelkezik, és folyamatos párbeszédet folytat az aggyal. A bélmikrobák állapota nemcsak az éhségérzetre, hanem a hangulatunkra is hatással lehet. A belekben zajlik a tápanyagok felszívódásának nagy része, és akkor működik jól ez a folyamat, ha elegendő „jó” baktérium van jelen, amelyek segítenek kiszűrni a kevésbé hasznos vagy irritáló részecskéket. Emiatt kulcsfontosságú a sokszínű, kiegyensúlyozott mikrobiom: valódi védőrétegként működik a szervezet számára. Ez magyarázza, miért függ össze a bélrendszer egészsége az agyműködéssel és a mentális jólléttel.
A joghurtól a kimcsiig: a sokszínű mikrobiom receptje
Az erjesztett ételek nem újkeletűek, de ma egyre népszerűbbek. Valójában sok alapélelmiszerben találkozunk velük: a kenyér kovászában, a joghurtban, a sajtokban, a savanyú káposztában, sőt még a kávé és a csokoládé előállítása során is jelen van az erjedés. Ami igazán újdonság, az a mikrobiomra irányuló fokozott figyelem – egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélflóra támogatása nemcsak jobb közérzetet és egyenletesebb emésztést, hanem kiegyensúlyozottabb mentális állapotot is hozhat.
Dr. Johnny Drain fermentálással foglalkozó séf-kutató szerint a kulcs nem egyetlen „szuperétel”, hanem a sokféleség és a rostbevitel az – erről beszélt a brit GQ-nak adott interjúban is.
Ezt olvastad már?
Mit eszünk valójában? Az ultrafeldolgozott ételek rejtett kockázatai
Miért fontos a fehérje és hogyan érd el a napi 100 gramm bevitelt?
Miért kezdett az ember erjeszteni – és miért szeretjük ma is?
Az erjesztés eredetileg a túlélés eszköze volt: a hideg telek előtt így tartósították az élelmiszereket, akárcsak sózással vagy füstöléssel. A fermentálás azonban ennél többet tud: a mikrobák „előemésztik” az alapanyagot, így a tápanyagok könnyebben hasznosulnak. Jó példa erre a szója, amit nyersen kevésbé fogyasztunk, tofuként, misóként vagy szójaszószként viszont már lebontott, tápláló formában gyakran kerül az asztalra.
A fermentálás zsenialitása abban is rejlik, hogy egyszerű alapanyagokból egészen új, mély és izgalmas ízeket hoz létre. A szaké gyümölcsös aromái, a sajtok komplexitása vagy a kenyér kovászos karaktere mind ennek köszönhető. Sőt sok kedvencünk – a kávé és a csokoládé is – átesik fermentálási folyamatokon, még ha nem is gondolnánk.
Mi hasznos a bélrendszernek? A változatosság és a rostok
Egyetlen válasz nincs, szabály azonban van: minél többféle erjesztett ételt eszel, annál több pozitív összefüggést látni a gyulladásos markerek csökkenésével és a jobb emésztéssel. A másik pedig, hogy a bélflóra rostot kér – különösen prebiotikus rostot. Ha megfelelően táplálod a jó baktériumokat, akkor bizony hálásak lesznek érte és ez az egészségedre is pozitív hatással lesz.
Vagyis nincs egyetlen „szuperkefir”. Van joghurt, kefir, kimcsi, savanyú káposzta, kombucha, kovászolt kenyér, miso, szójaszósz, sajt, kovászolt zöldségek, sőt a mindennapi kávé vagy csokoládé is beleszámíthat abba, mi számít hasznosnak a bélrendszered számára.
Miért nem létezik egyetlen „legjobb” erjesztett étel?
Mert nincs két egyforma mikrobiom. Még két egészséges emberé sem hasonló egészen. Sőt: két üveg savanyú káposztában is más baktériumtörzsek lehetnek, még ha papíron ugyanazt a fajtát tartalmazzák is. A lényeg, hogy ne egyetlen csodaszerre próbálj koncentrálni, hanem egy rendszerre. Heti többféle erjesztett étel és a bőséges rostbevitel egyenlő a stabilabb bélflórával.
A bél-agy tengely
A fermentált ételek nem varázslatos szerek, hanem megbízható, régi szövetségesek. A cél a sokszínű, élvezetes étrend – elegendő rosttal és rendszeres, változatos erjesztett fogásokkal. Ha ehhez hozzáteszed a mozgást, a megfelelő alvást és a stressz csökkentését, a bélflórád hálás lesz, te pedig hosszú távon jobb formában maradsz.
Forrás: GQ
Borítókép: The Matter of Food, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
