30 felett nincs több kifogás, ideje felelősséget vállalni magadért!

Harminc körül a test már nem bocsát meg mindent, az idő pedig hirtelen a legdrágább erőforrássá válik. Mark Manson 41 évesen foglalta össze tapasztalatait az „I’m 41, if You’re In Your 30s, Watch This…” című videóban – keményen, de őszintén beszél a felnőtté válásról, a döntéseink áráról és a felelősségről.

„Azok a napok elmúltak, barátom” – mondja Manson a húszas éveiről és az átbulizott éjszakákról. És való igaz: a korral a hibahatár szűkül, a következmények pedig összeadódnak.

A test nem felejt

A húszas évek kísérletezései után a harmincasoknál a szervezet már benyújtja a számlát. Manson szerint „itt az idő, hogy kicsit komolyabban vedd a tested épségét és az egészséged”. Nincs már „visszaalszom és rendben leszek” – a minőségi alvás, a mozgás és a megfelelő táplálkozás egyre többet nyom a latba.

Nem kell megszállottnak lenni. Elég, ha felismered: ami működött 25 évesen, az 35 fölött már csak ritkán. Ha eddig halogattad, most kezdd el: építs ki rendszert az alvásban, mozogj rendszeresen, kevesebb alkoholt igyál, több zöldséget egyél és figyelj a fényvédelemre.

Ezt olvastad már?

Három belső tulajdonság, ami nélkül aligha leszel jó vállalkozó

Hogyan lehetsz sikeres vállalkozó? 10 szokás, amit a legsikeresebb férfiak követnek

A beszélgetések átalakulnak: minőség és őszinteség

A harmincas évek egyik fájdalmas felismerése, hogy az életminőség a nehéz beszélgetések számával arányosan változik. „Az életed minősége arányban áll azzal, milyen nehéz beszélgetéseket tudsz lefolytatni” – mondja Manson. Fiatalon a tét kicsi. Később egy-egy halogatott konfliktus karriert, párkapcsolatot, barátságot tehet tönkre. Nem véletlen, hogy az erős határok, az asszertív kommunikáció és a következetes jelenlét egyszerre lesznek szakmai és magánéleti alapkészségek. Aki mindig mindenkinek meg akar felelni, végül senkinek sem fog – önmagának a legkevésbé. Ebben a korban nagyobb hangsúlyt kap az önismeret és a motiváció.

Tisztelet és következetesség

„Amíg szükséged van rá, hogy mindenki elfogadjon téged, nem felnőtt vagy, hanem harmincéves gyerek” – üzeni Manson. A felnőttség nála egyszerű definíció: „a képesség arra, hogy olyat tegyél, ami miatt nem fog mindenki kedvelni”. A tiszteletet ugyanis nem a csillogással lehet kivívni. „A tiszteletet az építi, ha megtartod az ígéreteid, nem az, ha lenyűgözöl másokat” – mondja. Nem a drága autó vagy a felvágós márkajelzések számítanak, hanem a nap mint nap elvégzett munka, a következetesség, a megbízhatóság, és a fegyelem.

„Nem lehet kiszervezni a felelősséget”

Kevés mondat üt akkorát, mint ez: „A feladatokat ki lehet szervezni. A felelősséget nem.” Minden, ami veled történik, rajtad keresztül történik. De valójában nem ez számít, hanem az, hogyan reagálsz adott szituációra, vagy mit kezdesz egy kialakult helyzettel. Ha sokáig ismétled ugyanazokat a kifogásokat, egy idő után az identitásod részei lesznek – és onnan nagyon nehéz visszatalálni. Itt az idő vállalni a felelősséget, hiszen már felnőtt vagy, nem fogja megoldani helyetted más a problémákat.

Változó sikerdefiníció és az elengedés

Harminc körül alakul át az is, mit jelent számodra a „siker”. Ami 20 évesen vonzó volt, később sokszor terhesnek tűnik. Manson saját példája is beszédes: „Azt hittem, zenész leszek… aztán rájöttem, hogy a munka nagy része magányos gyakorlás, és erre nem vágyom.” Nincs ezzel semmi baj. Az irányváltás nem kudarc, hanem tisztánlátás. „Eljön a pont, amikor valamelyik álmot el kell engedned” – mondja. Nem tragédia. Valójában felszabadulás: a figyelmedet áthelyezed arra, ami tényleg számít. A célok nem kevesebbek lesznek, csak közelebb kerülnek a valósághoz – és hozzád.

Portfólió-elv: a mulasztás is kamatos kamat

Az élet úgy működik, mint egy befektetési portfólió. A jó szokások hozama összeadódik – de a halogatás költsége is. Amit elmulasztasz ma, holnap több munkát igényel. Manson emlékeztet: ha nem kezdesz el időben takarékoskodni, edzeni, határokat húzni, később nagyobb lesz az újrakezdés ára, ez különösen igaz az egészségedre.

Az idő a legdrágább kincsed

„A harmincas éveidben a legtöbbet nem a pénz éri, hanem az idő.” A naptárad tele lesz fontos megbeszélésekkel és ügyintézésekkel, miközben a szabad órák egyre csak fogynak. Épp ezért a társasági élet is átrendeződik: kevesebb ember kap helyet a mindennapjaidban, de ezek a kapcsolatok annál értékesebbek lesznek, ha jól válogatod meg őket. A felszínes köröket engedd el, a lényeges kapcsolatokat ápold inkább.

A kiégés pedig ritkán fakad abból, hogy túl sokat dolgozol – sokkal inkább abból, hogy az energiádat olyan dolgokra fordítod, amelyek nem visznek előre. A megoldás nem több kávé vagy egy újabb módszer, hanem egy őszinte leltár: mi ad valódi értéket, és mi nem? Ami épít, az maradjon csak.

Hogyan kezdd el?

• Alvás és mozgás: ezek kerüljenek elsőként a naptáradba.
• Legalább egy kellemetlen, de fontos beszélgetést bonyolíts le a héten – röviden, tisztán, tisztelettel.
• Pénzügyi alapok: állíts be automatikus megtakarítást, és kezdj el csökkenteni az adósságaidat.
• Képernyő és alkohol hétköznap csak mértékkel – legyen több természetes fényben való séta és vízivás a mindennapjaidban.
• Kapcsolati nagytakarítás: ki ad energiát, és ki vesz el? A minőség számít, nem a mennyiség.

Végül egy utolsó gondolat, Manson szavaival élve: „Ha soha senkinek nem okozol csalódást, végül csak magadban csalódsz.” Nem kell mindenkinek megfelelni, kezdd azzal, hogy magadnak megfelelsz, vállalj felelősséget az egészségedért, a tetteidért,  a jövődért!

Forrás:

Borítókép: Tim Bogdanov, Unsplash