Hány gyerek szükséges a boldogsághoz? Meglepő válaszra jutott egy felmérés

Egy nagyszabású vizsgálat szerint nem a gyerekek száma számít igazán, hanem az, mennyire egyezik a valóság a szülők eredeti elképzeléseivel.

A gyerekvállalás és a boldogság kapcsolata régóta vitatott téma. Egy új, több mint 23 ezer résztvevő adatait elemző kutatás azonban árnyalja a képet: a pszichológiai jóllétet nem önmagában a gyermekek száma határozza meg, hanem az, hogy mennyire teljesülnek a szülők saját vágyai.

Ezt olvastad már?

Így állíts fel működő határokat a gyerekekkel – kevesebb harccal, több együttműködéssel

Miért árthat a túl sok gondoskodás is? A modern gyereknevelés csapdái

A vágyak és a valóság közti különbség számít

A berlini kutatók a German Socio-Economic Panel adatait elemezve azt vizsgálták, hogyan hat a lelki jóllétre a kívánt és a tényleges gyermekszám közti eltérés. A résztvevőknek két alapvető kérdésre kellett válaszolniuk: hány gyermeket tartanának ideálisnak, és hány gyermekük van valójában.

Az eredmények alapján öt csoportot különítettek el:
gyermektelenek saját döntésből, akaratuk ellenére gyermektelenek, a kívánt gyermekszámot elérő szülők, a kevesebb gyermeket nevelők, valamint azok, akik a tervezettnél több gyermeket vállaltak.

Az átlagos tényleges gyermekszám 1,56 volt, míg az ideálisnak tartott szám 2,35. A kutatók ezután az életelégedettséget, a családi és munkahelyi elégedettséget, valamint számos társadalmi tényezőt is vizsgáltak.

Egyetlen csoport lógott ki a sorból

A legérdekesebb eredménya követező lett: a legtöbb csoport pszichológiai jólléte nagyon hasonló volt. Ide tartoznak a gyermektelenek – akár saját döntésből, akár kényszerből –, a kívánt gyermekszámot elérő szülők, sőt még azok is, akik kevesebb gyermeket nevelnek a tervezettnél.

Egyetlen csoportnál jelentkezett tartósan alacsonyabb jóllét minden életkorban: azoknál a szülőknél, akiknek több gyermekük született, mint amennyit eredetileg szerettek volna.

Az akaratuk ellenére gyermekteleneknél érdekes életkori hatás jelent meg: fiatalabb korban nem mutatkozott különbség, idősebb korban viszont csökkent az elégedettségük. A vallás, a társadalmi normák vagy a gyermekellátási rendszer minősége nem befolyásolta érdemben az eredményeket.

Mi állhat a háttérben?

A kutatók szerint több tényező is szerepet játszhat. A vártnál több gyermek nagyobb anyagi terhet, fokozott időnyomást és kisebb autonómiát jelenthet. Ez a kombináció hosszú távon csökkentheti a pszichológiai jóllétet.

A tanulság egyértelmű: a családi boldogság kulcsa nem egy univerzális „ideális gyermekszám”, hanem az, hogy a valóság mennyire igazodik a saját életcélokhoz és vágyakhoz.

Forrás: Psychology Today

Borítókép: senivpetro, Freepik