Szerelem vagy megszállottság? Amikor az érzések átcsúsznak egy másik dimenzióba

A legtöbben az életünkben egyszer átéltük már azt az intenzív, szinte mindent elsöprő érzést, amikor valaki folyamatosan a gondolatainkban jár. Felkeléskor már azon jár az agyunk, hogy vajon milyen volt az éjszakája, lefekvés előtt pedig mosolyogva idézzük fel a napközbeni beszélgetéseket. Üzeneteket várunk, jeleket keresünk és gondolatban újra és újra elemezzük a másik minden szavát. Könnyű ezt a megfoghatatlan állapotot szerelemnek nevezni, de valójában nem mindig az. 

Szerelem vagy megszállottság rabja vagy?

Ha mindig azon agyalsz, hogy éppen mit csinálhat szíved választottja, kivel és hol van, vajon miért nem ír vissza azonnal és nem tudsz szabadulni ezeknek a gondolatoknak a kínzó bűvköréből – akkor valami másról van szó. Amikor ez a folytonos kattogás pedig már a hétköznapjaid rovására is megy, akkor érdemes komolyabban elgondolkozni és megismerni a mögötte húzódó jelenséget. Ez az állapot már egyfajta megszállottságot takar, amit a pszichológia limerenciának hív.

Ezt olvastad már?

Szakítás után: ez az 5 megküzdési stratégia segít a legtöbb embernek továbblépni

Harag és szenvedély: erősítheti a konfliktus az intimitást a párkapcsolatban?

A szerelem és a megszállottság közötti különbség nem mindig egyértelmű, hiszen mindkét állapot intenzív érzelmekkel jár. Van azonban egy lényeges eltérés: a megszállottság inkább rólunk szól, mint a másikról. Ilyenkor egy bennünk lévő bizonytalanságot próbálunk feloldani – olyan kérdéseket, mint hogy „elég jó vagyok?” vagy „szerethető vagyok?”. A másik ember nem partnerként jelenik meg, hanem egyfajta „bizonyítékként”, aki visszaigazolhatja az értékünket. A limerencia egyik legjellemzőbb vonása a folyamatos mentális pörgés. Újra és újra lejátszunk képzeletbeli jeleneteket és aránytalanul nagy jelentőséget tulajdonítunk apró gesztusoknak – azok félreértelmezhetősége érdekében. Egy késői válasz vagy egy kétes jelentésű mondat könnyen teljes érzelmi hullámvasutat indíthat el és kizökkenthet a nyugalmi állapotból. Mindez elsőre egy új kapcsolat izgalmas velejárójának tűnhet, de hosszú távon kimerítő és szorongással teli.

Hogyan ismered fel a valódi szerelmet?

A valódi szerelem ezzel szemben nem a bizonytalanságból táplálkozik, nem arról szól, hogy folyamatos visszaigazolásra van szükséged, hanem arról, hogy biztonságban érzed magad a másik mellett. A gondolatok kontrollálatlan áradata nem pörgeti túl az elmédet, a párod gondolata inkább megnyugtat. Míg a megszállottság sürget és feszültséget kelt, a szerelem hagy teret és időt ad arra, hogy a kapcsolat természetesen fejlődjön. A különbség abban is megmutatkozik, hogyan látod a másikat. Megszállottság esetén könnyű idealizálni és a másik felet szinte hibátlannak látni, miközben a valóság háttérbe szorul. A szerelem viszont nem tökéletességet keres, ugyan észreveszi a hibákat is, mégis működni akar velük együtt. Ekkor nem egy elképzelt belső képet szeretsz, hanem egy valódi embert, úgy ahogyan van.

A legfontosabb pedig, hogy a szerelem nem elvesz belőled, hanem hozzáad valamit az életedhez, nem szűkíti le a világodat egyetlen emberre, hanem kinyitja. Amennyiben az tapasztalod, hogy egy érzés inkább beszűkít, szorongást kelt és elveszi a fókuszodat önmagadról, érdemes elgondolkodni rajta, hogy mindkettőtök mentális egészsége érdekében folytatjátok-e a kapcsolatot.

Forrás: Psychology Today

Borítókép: prostooleh, Freepik