5 pofonegyszerű módszer a munkahelyi stressz csökkentésére

A kommunikáció és belsőépítészet evidenciáival – minimális odafigyeléssel a dolgozók szervezetére mért stressz nagy mértékben csökkenthető.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 17
    Shares

hirdetés

munkahelyi stressz

Az evidenciákat ki kell mondani. Ilyen megkerülhetetlen tény például, hogy egy csapat életében bekövetkező kisebb változtatások legtöbbször a szervezet egészére is nagy hatással bírnak.

Egy coach külső rálátása a szervezetre, DISC alapú kommunikációs tréningek, de akár az olyan faék egyszerűnek tűnő változtatások, mint a munkaasztalok környezetpszichológia szempontjából helyes elrendezése előidézheti az irodán belül a szervezetet érő stressz mennyiségének jelentős csökkenését. Pók Enikő, a studioNeked vezető belsőépítész tervezőjének cikksorozatának második része következik.

hirdetés
hirdetés

A helyes kommunikáció lenne a kulcs a stresszmentes élethez?

HR-es, munkahelyi egészségmegőrzésre irányuló felmérések alapján bizonyított tény, hogy hatékony kommunikációval és együttműködéssel növelhető a csapatmunka sikere, miközben a helyes megértés és egymás iránti tiszta odafordulás eredményeképp csökkenthető a csapaton belüli stressz.

Arisztotelész tudja

A Google Arisztotelész Projekt néven indított kutatást pár évvel ezelőtt: kíváncsiak voltak arra, mi kell a hatékony csapatmunkához, mitől jó egy csapat. Az egyik legfontosabb következtetés szerint: a legeredményesebb csapatoknak azok bizonyultak, akik jól tudtak együtt dolgozni – nem a csapatösszetétel számított. (Azt gondoljuk, hogy az eredményes csapatokat szupersztárok alkotják, pedig ez nem minden esetben van így; ellentétes véleménynek Reed Hastings: Az a szabály, hogy nincs szabály – Netflix, a megújulás kultúrája c. könyvét javasoljuk elolvasni.)

A szinergia-hatás az IQ-ban és az EQ-ban is megjelenik: a csapat intelligencia magasabb, mint a csapattagok intelligenciájának átlaga. Öt kulcs-normát találtak, amelyek döntően befolyásolhatják a csapat által leadott teljesítményt:

hirdetés

1.) A csapatnak hinnie kell abban, hogy fontos a munkája.

2.) Ahogyan abban is, hogy értéket teremtenek.

3.) Szükséges, hogy legyenek világos szerepek és tiszta célok.

4.) Tudni és érezni kell, hogy a tagok szorosan függnek egymástól.

5.) Ám a legfontosabb: pszichológiai biztonság.

Homolya Emese szerint, a pszichológiai biztonságot legkönnyebben úgy tudjuk megérteni, ha végigvesszük, mi NEM jelenti a pszichológiai biztonságot:

A számos helyen évek óta működő anonim visszajelzések rendszere. (Nem akkor, nem annak és nem arról adnak visszajelzést, ami a legfontosabb, hanem egy ventilációs trollkodásra alkalmas felület csupán.) Ha hiba történik, rögtön felelőst keresnek, ám nem teszik fel a kérdést: hogyan ne kövessük ezt el ismét? Ha a valódi felelős helyett más viszi el a konfliktusok zömét.

Amikor egy szervezetben működik a stresszt is csökkentő pszichológiai biztonság, annak a következő látható és érezhető elemeit tapasztalhatjuk:

  • A csapat tagjai bátran mernek visszajelzést adni egymásnak – nem csak elismerést, hanem a fejlődést támogató, építő kritikát is -, mert tudják, hogy a nyílt kommunikáció valódi érték. (A visszajelzések adása, fogadása még mindig nem megy könnyen számos szervezetben.)
  • Őszintén, nyíltan beszélnek, mert bízhatnak abban, hogy ha elmondják a véleményüket, ezért nem éri őket hátrány.
  • Bátran elmondhatják az ötleteiket, mert nem kell attól tartaniuk, hogy azt valaki más „lenyúlja”.
  • Ha valaki rossz passzban van, támogatást, megértést kap, hogy minél hamarabb túljusson a nehézségeken.
  • Nyíltan felvállalhatják a felelősséget a hibákért, mert nem éri őket retorziók.
  • A csapaton belül együttműködés van, nem versengés.
  • Az erősségekre koncentrálnak – mindenki azt csinálhatja, amiben jó, amiben tehetséges.

Iktasd ki a mikromenedzselést, szavazz bizalmat az embereidnek!

Hogyan lehet elérni, hogy egy szervezet így működjön? Nyílt fórumok működtetésével, a kreativitás támogatásával, bizalom kialakításával és a vezetői mikromenedzselés elkerülésével. Nyilván ezt az átalakulást folyamatként kell értelmeznünk, amelyben a vezetői példamutatás nélkülözhetetlen.

Sért(őd)ésmentes visszajelzés

A kulcs-momentum: hogyan bánnak egymással a csapat tagjai? A munkahelyi stressz nagy része a félelemből adódik – mi történik, ha nem tartom a határidőt, ha nem vagyok képes a fejlődésre, ha nem tudok együttműködni a változással, ha nem tudok kijönni a vezetőmmel, a munkatársaimmal, ha hibázok… – abból, hogy nem vagyok elég jó. A jól működő csapatokban jelen van az érzelmi intelligencia, egymás támogatása, elég idő jut a tervezésre, a célok megfogalmazására, az elért eredmények elismerésére, megünneplésére. Él a visszajelzés kultúrája: adhatok és kapok visszajelzést. Van fórum és készség arra, hogy megköszönhetem – akár szóban, akár írásban -, ha valakitől segítséget, támogatást, útmutatást, ötletet kaptam. Ha változást szeretnék elérni, jobbító szándékkal, ezt is nyíltan és sért(őd)ésmentesen tudom megtenni. Ezekhez elengedhetetlen a nyílt kommunikáció, eredménye és ajándéka pedig a csökkenő stressz és a hatékonyabb együttműködés lesz.

Ne feledd: érző, emberi lények vagyunk

Ha lefektetjük az alaptézist, hogy emberek vagyunk, akik nemcsak gondolkodó, hanem érző lények, akik érezhetnek stresszt, akkor kialakíthatunk a számukra olyan területeket az irodában, ami megkönnyíti a stressz kezelését. Stresszmenedzsment felmérésekből kiderül, hogy 6 perc olvasás 68 százalékkal csökkenti a stresszt, azaz ha az irodában kialakítunk egy könyvespolcot, egy házi könyvtárat, és a kollégákat buzdítjuk ennek használatára, azzal már tettünk valamit azért, hogy csökkentsük az őket érő stressz szintjét.

Milyen faék egyszerűségű belsőépítészeti átalakítások segíthetik a munkahelyi stressz csökkentését?

Az asztalt az ajtóval szemben helyezd el

Lehet, hogy egyértelműnek tűnik, mégsem teljesül minden irodában, ezért nem félünk megosztani a gondolatot, hogy érdemes az asztalokat úgy elhelyezni, hogy ne a dolgozó mögött legyen az ajtó, hanem az ajtóval szemben üljön a kolléga. Sokszor az ember nem érzi, mi nem stimmel, miért szorong, miért néz tudattalanul az ajtó felé napjában akár többször is. Elárulok egy titkot: egy ősi, belénk kódolt ösztön miatt, az ajtónak háttal ülve ugyanis önkéntelenül is azt figyeljük, honnan jöhet a támadás, ezért szeretnénk az ellenőrzésünk alatt tartani a területet. Ennek az ösztönnek az ősi vadászmezőkön nagy hasznát vettük. Ma nem a mamut támadásától félünk, és sokszor nem is attól, hogy bejön a főnök, és látja a képernyőn a megnyitott Facebook ablakot, hanem a tudatalattink folyamatos készültségi helyzetben van, hogy „üssön-e vagy meneküljön”. Akik sokszor a nap végén nem értik, miért fáradnak el extrémen a munkában, miközben látszólag nincs rá okuk, érdemes megvizsgálni az asztaluk elhelyezkedését.

Helyezd el az asztalt a közlekedőfolyosóra merőlegesen

Ugyanilyen stresszforrás, ha a közlekedő folyosóknak háttal van az asztal. Fontos megjegyezni, hogy közlekedő folyosónak minősül az asztal melletti és mögötti zóna is, nemcsak a hosszú, irodákat összekötő, ajtós tér. Célszerű a munkaasztalokat az ablakra merőlegesen elhelyezni, minél közelebb a természetes fényhez (a balkezes csapattag jobbról, a jobb kezes kolléga balról kapja a fényt). A mai, korszerű irodai benchek, azaz többszemélyes, egy vázra szerelt asztallapos megoldások segítik a kollaborációs csapatmunkát, a cégen belüli kommunikációt és együttműködést, és ha ezt a folyosóra merőlegesen helyezzük el, ahol az ajtó is található, a lehető legideálisabb ültetési rendszert alakítottuk ki az irodában.

Nagy open office irodában dolgozol? Ülj az oszlop mellé!

A városi terek kialakítására már az ókortól kezdve nagy hangsúlyt fektettek, azok voltak a nagy beszédek helyszínei, találkozási csomópontok, még akár a piac is helyet kapott itt. Kialakításuk hasonló: közepén jellemzően elhelyeznek egy szobrot – vizes elemet, szökőkutat. A szélén oszlopokkal határolt, félig fedett – félig nyitott árkád tér választja el a teret a környező lakóházaktól. Figyeld meg, amikor legközelebb sétálsz a városban, hol helyezkednek el az emberek, egy nyüzsgő városi téren. Megsúgom: jellemzően a közepére állnak, ahol egy burkolatváltás vagy szobor jelzi a középpontot, mellette lépcsőkre lehet ülni, a gyerekek a víz körül sündörögnek, a randira készülő pár férfi tagja egy oszlopot támasztva várja kedvesét a félárnyékos térben.

munkahelyi stressz - open office

Környezetpszichológiailag és evolúciós okokból visszavezethető tehát, hogy az embernek biztonságot nyújt az, ha valami mellett áll, ül, tevékenységet folytat. Épp ezért, egy open office iroda esetében érdemes szekrényekkel elválasztani a folyosótól a munkaasztalokat, hogy az biztonságot nyújtson az embereknek. Ugyanígy fal elé, a falnak háttal érdemes ültetni a dolgozókat, hogy ők uralják a teret. Hány helyen látni még mindig, a fal felé fordított asztalokat?

Minimális odafigyeléssel a dolgozók szervezetére mért stressz nagy mértékben csökkenthető.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 17
    Shares

Előző cikk Cristiano Ronaldo minden idők legeredményesebb futballistája, 3 magyar is a legjobbak között
Következő cikk Hivatalos: érkezik a District 9 folytatása, a District 10