Évi hat hét szabadságot vesz ki és nincs hobbija - Ő Reed Hastings, a Netflix alapítója

2020 az otthonülés éve volt, így a mozikkal és sok más iparággal ellentétben a streaming szolgáltatók élükön a Netflixel nagyon is profitáltak a kialakult helyzetből.

Ha pedig idén teljesen átértékelődött a Netflix & Chill fogalma és jelentősége, akkor utánajártunk, ki is áll a lineáris műsorszolgáltatást fenekestül felforgató cég, a filmforgalmazók által antikrisztusnak kikiáltott Netflix mögött. Portré Reed Hastings milliárdosról.

Több millió dollárt költött az oktatási rendszer reformjára, minden évben hat hét szabadságot vesz ki, és azt állítja, hogy a munkán kívül nincs semmilyen hobbija. Reed Hastings a Netflix kitalálója, társalapítója és ügyvezetője, vagyonát 5 milliárd dollárra becsülik, miközben ő nem akar mást, csak jobbá tenni az oktatást és a filmipart. Bár az 5 milliárd dollár hatalmas összeg, nem elég ahhoz, hogy a világ 200 leggazdagabb emberét összesítő Forbes listára felkerüljön, de ennek jó oka van a szó szoros értelmében: Hastings és felesége rengeteg pénzt adományoz az amerikai oktatás fejlesztésére, emellett a demokrata pártot is rendszeresen támogatják.

Ahogy 1997-ben mindenki, úgy Hastings is a tékából kölcsönzött filmeket, és ahogy sokan mások, ő is elkavarta a kazettát, így tovább tartotta azt magánál, mint azt az üzlet szerette volna. Azóta azt a 40 dolláros késedelmi díjat tartja Hastings élete legjobb befektetésének, ugyanis ez adta az ötletet a Netflix-hez.

Reed Hastings 1960-ban született Bostonban. Apja, Wilmot Reed Hastings a Nixon adminisztráció idején a Department of Health, Education, and Welfare-nél dolgozott (ma nálunk ez az Emberi Erőforrások Minisztériumhoz lehetne hasonlítani). A The New York Times forrásai szerint apja munkája miatt még Camp Davidbe, az elnök vidéki rezidenciájába is ellátogatott a család, amikor a Netflix atyja még gyerek volt. „Golfkocsikban mentünk körbe, tartottak nekünk egy túrát, és láttam, hogy Nixon elnöknek aranyszínű WC-ülőkéje volt” – mondta Hastings 2006-ban a The Times-nak.

Az érettségi után Hastings egy évig porszívó ügynök volt, majd a Bowdoin College-ba vették fel. „Matematika szakra jártam, mert gyönyörűnek és izgalmasnak találtam a tárgyat” – mesélte Hastings a The Times-nak adott interjújában. Hastings később csatlakozott az amerikai tengerészgyalogsághoz, de később inkább a Békehadtestet választotta, mivel „Megkérdőjeleztem, hogy miként csomagoljuk a hátizsákjainkat és hogyan ágyazunk be, és a kérdéseket nem igazán támogatták” – áll a The Times-ban. Végül a Stanfordon diplomázott. „Nem jutottam be az M.I.T.-ra, ami az első választásom volt.”

A Netflix nem az első cég volt, amit Hastings alapított

A vállalkozói lét szépségeit és a cégalapítás finomságait 1991-ben ismerte meg a 31 éves Hastings, amikor Raymond Peckkel és Mark Box-szal megalapította a Pure Software-t. Az Inc. magazinnak Hastings úgy írta le a fő terméküket, mint egy „debugger eszköz programozóknak”.

„Akkoriban extrém kajakoztam, és itt ha a problémát bámulod és arra fókuszálsz, akkor nagyobb valószínűséggel kerülsz veszélybe” – mondta Hastings a The Times-nak a Pure Software-nél töltött éveiről. „A biztonságos vízre fókuszáltam és arra, amit el szerettem volna érni. Nem hallgattam a szkeptikusokra.”

A cég annyira sikeres volt, hogy megduplázta bevételét egy évvel azelőtt, hogy 1995-ben a tőzsdére mentek volna, nyilakozta Hastings az Inc.-nek. Az azóta megszűnt Rational Software 1997-ben 750 millió dollárért vásárolta fel a céget. Az eladásból kapott részesedése segítette hozzá Hastings-et, hogy megvalósítsa ötletét, ami a Netflix nevet kapta.

Az Apollo 13 és Netflix

„Hat hetet késtem, és 40 dollárral tartoztam a videótékának. Elkevertem a kazettát. Az én hibám volt az egész. Nem akartam elmondani a feleségemnek. És azt mondtam magamnak “Feladnám a házasságom integritását a késedelmi díj miatt?” Később, úton az edzőterem felé rájöttem, hogy volt egy sokkal jobb üzleti modelljük. Fizethettél havi 30 vagy 40 dollárt, és olyan keveset vagy olyan sokat kölcsönözhettél, amennyit akartál.”

Ez az ötlet adta az alapot a Netflix-hez, amit Hastings Marc Randolph vállalkozóval alapított 1997-ben. Bár már hosszú évek óta Hastings irányítása alatt működik a cég, nem mindig ő volt ügyvezetője. Egészen 2002-es távozásáig Randolph állt a céges ranglétra csúcsán, ahogy arról a Business Insider is beszámolt.

Az Inc. információi szerint a cégnek csak az első évben 239 ezer feliratkozója volt. A felhasználóknak volt egy listája azokról a DVD-kről, amiket látni szerettek volna a Netflix.com-on, és a cég elpostázta azokat nekik egyesével az azóta ikonikussá vált piros borítékokban. Az előfizetők olyan hosszan tarthatták maguknál ameddig csak akarták, és nem volt késedelmi díj sem.

Göröngyös út vezetett a sikerhez

2002 óta lehet a Netflix részvényeit megvásárolni a NASDAQ-on, és egészen 2011-ig jól teljesítettek, mielőtt a korábban a Forbes újságírója, Brian Solomon szavaival élve „egy sor megkérdőjelezhető döntést” hozott volna Hastings. Az ügyvezető ugyanis ekkor különválasztotta a hagyományos DVD előfizetői üzletágat és az akkor még gyerekcipőben járó streaming üzletágat külön szolgáltatásokká, külön előfizetői díjjal, ami krízisbe taszította a vállalatot.

„Szeretnénk készek lenni, amikor a video-on-demand megtörténik. Ezért hívják a céget Netflix-nek és nem DVD-by-Mailnek” – nyilatkozta Hastings még 2005-ben az Inc.-nek. Azonban akkor úgy tűnt, Hastings a Netflix előfizetők előtt járt, és korábban állt készen a váltásra, mint az ügyfelei, akiket felháborítottak az új előfizetői díjak. A Netflix részvényei 75 százalékos zuhanórepülést mutattak be 2011 végére, ahogy arról beszámolt a Forbes. Később aztán az előfizetők is felzárkóztak, és a technikai újdonságoknak, valamint a megváltozott fogyasztói szokásoknak köszönhetően mára a Netflix-nek 193 millió előfizetője van világszerte – és akkor a potyázókat még nem is vettük bele.

A pihenés a legjobb út az új ötletekhez

Ügyvezetői feladatait Hastings a júliusban kinevezett társ-ügyvezetővel, Ted Sarandosszal osztja meg. „A lenyűgöző emberek nem akarják, hogy micromenedzseljék őket” – mondta egyszer Hastings a Forbes-nek. „Meghatározzuk a kontextust, aztán hagyjuk az embereket dolgozni.”

Stratégiája részeként Hastings évente hat hét szabadságot vesz ki. „Sokat vagyok szabadságon, és ezzel kapcsolatban őszinte vagyok a cégen belül” – mondta Hastings a The New York Times DealBook konferenciáján 2015-ben. „Ahogy azt várhatod, sokszor akkor jönnek a legjobb gondolatok, amikor egy hegyen túrázol és egy másik szemszögből látod a dolgokat… vagy olvasol valamit, aminek semmi köze a munkához.”

Hastings 2014-ben lett milliárdos a Netflix részvényeinek köszönhetően

Akárcsak Elon Musk esetében, Hastings vagyona is Netflix részvények árával párhuzamosan gyarapodott. Jelenleg Hastingsé a Netflix 1 százaléka, a vagyonát pedig jelenleg 5 milliárd dollárra becsülik.

Hastings és családja Santa Cruzban él

A filmes gurunak és feleségének, Patty Quillinnek két gyermeke van a Bloomberg Billionaires Index alapján. Annak ellenére, hogy Hastings nagyra értékeli a munkán kívül töltött időt, állítása szerint nincs semmilyen hobbija. „Sajnos és furcsa módon nincs szinte semmilyen hobbim” – mondta Hastings a The New Yorkernek. „Nem vitorlázom, nem horgászom. A reneszánsz ember sajnálnivaló kudarca vagyok” – ugyanakkor ahogy az a 2006-os The New York Times interjúból kiderül, a Netflix atyja szeret úszni és snowboardozni. Az azonban biztos, hogy Hastings nagy állat rajongó. A családi falkához négy örökbefogadott kutya, négy nigériai törpe kecske és 10 csirke tartozik – derül ki a The New Yorkerben megjelent 2014-es Hastings portréból.

Hastings jelentősen támogatja anyagilag a demokrata pártot

A CEO összesen 8,1 millió dollárt adományozott politikai célokra Kaliforniában 2001 és 2011 között – számol be róla a Silicon Valley Business Journal. Nemrégiben pedig 2800 dollárt adott a korábbi alelnök, Joe Biden 2020-as elnöki kampányára – Hastings egy a Bident támogató 137 milliárdos közül. 2012-ben 5000 dollárral támogatta Barack Obama elnök kampányát – szintén a Silicon Valley Business információi szerint.

Az adakozás nem áll távol Hastingstől

2012-ben Hastings és Quillin aláírta a The Giving Pledge-et, azt a paktumot, amit Bill Gates és Warren Buffet indított, és amellyel az aláírók arra kötelezik magukat, hogy a vagyonuk nagy részét eladományozzák. „Megtiszteltetés, hogy megpróbálhatunk segíteni a közösségünknek, az országuknak és a bolygónknak az adományaink révén” – mondta a házaspár egy közleményben.

Csak 2020-ban Hastings és Quillin 120 millió dollárt adott a fekete diákokat támogató ösztöndíjak finanszírozására, illetve támogatták egy luxus tréning tábor megtartását tanárok számára Colorádóban. Azonban nem csak pénzzel érdekelt Hastings az oktatásban. 2000-ben csatlakozott a Kaliforniai Oktatási Bizottsághoz, amelynek három évig elnöke is volt.

„A vállalkozói lét a türelemről és kitartásról szól, nem a gyors pénzkeresetről, és minden, ami jó és nagy, az nehéz és időbe kerül” – mondta Hastings az Inc. interjúban. „Ha átalakíthatjuk a filmipart azzal, hogy megkönnyítjük az embereknek, hogy felfedezzék a filmeket, amiket szeretnék, és a producerek és rendezők számára, hogy megtalálják a megfelelő közönséget a Netflix-en keresztül, valamint átalakíthatjuk az oktatást ezekkel az iskolákkal, akkor az elég nekem.”