A klasszikus autók jelentenék az elektromobilitás jövőjét?
Az elektromos autózás egyre szélesebb körben terjed egy fenntarthatóbb jövő ígéreteként, sokan azonban szkeptikusak, hogy valójában mennyire környezetbarátak ezek a járművek.
A kritikusok az akkumulátorok és az autók gyártását hozzák fel a negatívumok között első helyen. Utóbbira próbál megoldást kínálni néhány műhely, akik a múltba nyúlnak vissza alapanyagért elektromos járműveikhez:
régi, klasszikus négykerekűeket újítanak fel, hogy a környezettudatosság és autódizájn ne egymást kizáró fogalmak legyenek.
A világ szén-dioxid kibocsátásának nagyjából 20 százalékáért a közlekedés felel, amiből 45 százalékot a személygépjárművek és a motorok tesznek ki. Akár az elektromos autó lesz a fenntartható jövő közlekedési megoldása, akár a hulladékból előállított benzin, akár egy másik technológiai fejlesztés, egyértelmű, hogy a jövő érdekében el kell távolodnunk a fosszilis üzemanyagoktól.
A kritikusok szerint az egész elektromos autózás csak egy hatalmas zöldre festési akció, ami a belsőégésű motorokat tünteti fel ördögként, azonban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére nem jelent valódi megoldást, sokkal inkább egy újabb problémát kreál. Igaz, hogy az elektromos autók teljes életciklusát vizsgálva vannak még olyan kérdések, amik nem tisztázottak, de míg a hagyományos autók már több mint egy évszázada velünk vannak, így a technológiának is volt ideje kiforrni, addig az elektromos autóktól gyakorlatilag két évtizedes létezés után várjuk el, hogy azonnal kész válaszokkal szolgáljanak. Gyakran hozzák fel az elhasznált akkumulátorokat példaként, amik miután kikerülnek a járműből csak szennyezik a környezetet – épp ezért a Volkswagen nemrégiben az akkumulátorokat újrahasznosító tesztüzemet épített, ahol ezt orvosolnák. A hagyományos gyártókon túl azonban vannak olyan kis cégek, akik más fronton próbálják még fenntarthatóbbá tenni az autózást, miközben az esztétikai élményről sem kell lemondania a tulajdonosoknak.
1958-ban a mostanra ikonikussá vált Rolls-Royce reklám azt ígérte, hogy a nyolc cilinderes alumínium motor ellenére az autó leghangosabb eleme az elektromos órájának ketyegése lesz. Hat évtizeddel később a modern technológia valóra váltja ezt az ígéretet: „Henry Royce úgy építette azokat az autókat, hogy csöndesek legyenek” – mondja David Lorenz, a Lunaz luxus autóműhely alapítója. „Most valóra válthatjuk ezt.” A trükk? Elektromos hajtáslánc.
A Lunaz klasszikus luxusautók átépítésére specializálódott, ahogy azt korábban megírtuk, olyan ikonikus modelleket keltenek új, elektromos életre, mint az Aston Martin DB6 vagy a Rolls-Royce Phantom, de James Bond kedvence, az Aston Martin DB5, a Jaguar XK120 és a Range Rover konvertálása sem jelent nekik akadályt. Lorenz elmondása szerint az elektromos motorral a klasszikus autók fenntartása olcsóbb és felhasználóbarátabb lesz, ezáltal „megőrizhetik őket a jövő generációi számára”.
Oldtimer: válasz a nem túl zöld gyártásra?
Dominic Dattero-Snell mérnök szerint, aki a Cardiffi Egyetemen végzi doktori kutatását és a fenntartható közlekedésre szakosodott, az elektromos autóknak számos előnye van: kipufogócsőből származó károsanyag-kibocsátás nélkül ugyanis az elektromos járművek kevésbé környezetszennyezők és olcsóbb a töltésük, mint a benzines vagy dízelmotoros autóké.
Azonban az angol non-profit szervezet, a Zemo 2018-as vizsgálata alapján ugyan az új EV-k összességében kevesebb szén-dioxid kibocsátással járnak az élettartamuk során, mint hagyományos társaik, de a kibocsátásuk 20-95 százaléka magának az autó legyártásának tudható be, attól függően, hogy milyen forrásból állítják elő a töltésre használt elektromos áramot. Egy másik non-profit szervezet, a International Council of Clean Transportation 2021-es riportja szerint pedig Európában egy közepes méretű elektromos jármű előállítása 2 tonnával több CO2-t juttat a légkörbe, mint egy hagyományos autóé.
Kézenfekvő tehát, hogy egy már meglévő járművet alakítanak át, a gyártással járó környezetterhelést pedig – nyersanyagok előállítása, megmunkálása, szállítás, összeszerelés stb. -, kivonják az egyenletből, és az erőforrások hatékony kihasználását valósítják meg.
Elektromos luxus
Persze a Lunaz sem használt Daciákkal és Trabantokkal szöszmötöl, és ahogy egyelőre az elektromos autók sem könnyen elérhetőek mindenki számára, úgy a műhely csodái is csak egy nagyon szűk rétegnek szólnak, ettől függetlenül azonban az értékmentés és újrahasznosítás fontos szemléletmódját adják tovább. Ráadásul évtizedekkel ezelőtt még nem volt elsődleges szempont az alacsony fogyasztás, sőt, épp ellenkezőleg, minél több litert zabált egy gép, annál magasabb státuszt adott a tulajdonosának, de a technológia sem tartott ott, hogy ezt leszorítsák, így az oldtimerek igazi benzinzabálók. Az akkumulátorokkal felszerelve a régi korok szellemiségét káros kibocsátás nélkül lehet élvezni.
A Lunaz nem az egyetlen, akik oldtimer luxus EV-kel foglalkoznak, a Green Shed Conversions Floridában 2006-ban nyitotta meg műhelyét, a japán OZ Motors pedig 2010 óta alakít át autókat, de az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a terület iránt.
„A legnagyobb változás a tőke, amit ebbe a piacba fektetnek” – mondta Lorenz, ami technológiai fejlesztést és az erre szakosodott cégek növekedését vonja maga után. A Lunaz maga is több nagyobb befektetőre talált, így a Braclay, valamint a Reuben család – akik Nagy-Britannia leggazdagabb famíliái között szerepelnek – támogatják a céget, illetve nemrég David Beckham 10 százalékos részesedést vásárolt a Lunazban.
A gyáruk 120 autót tud átalakítani évente, de Lorenz a CNN-nek adott interjújában megszellőztette, hogy a jövőben bővíthetnek. Az átalakítás pedig nem aprópénzes hóbort, 250 ezer és egymillió dollár között mozog egy-egy ilyen jármű ára. Ez azonban nem jelenti, hogy ne lenne kereslet, Lorenz beszámolója szerint a jövő évre már beteltek, nem tudnak több autót vállalni.
Kevésbé drága, de ugyanúgy fenntartható
Egy másik brit műhely elérhetőbb megoldást keres ugyanezen a területen. Matthew Quitter az 1953-as Morris Minorját alakította át, a projekt pedig olyan jól sikerült, hogy ez inspirálta 2017-ben a London Electric Cars megnyitását.
Quitter jelenleg 16 járgányon dolgozik, ezek 41 ezer és 275 ezer dollár között fogják könnyebbé tenni a megrendelők pénztárcáját, itt tehát a legdrágább átalakítás kerül annyiba, mint a Lunaznál a legolcsóbb. Az alapító elmondása alapján azonban az ára 6900 és 13800 dollár közötti szintre fog esni, hogy kielégítsék a megfizethető átalakítás iránti egyre nagyobb keresletet. Szerinte az országok környezeti vállalásai állnak a növekvő érdeklődés hátterében.
Elektromos étvágy
Ugyan 2020-ban az autóeladások 16 százalékkal visszaestek, az EV állományok 43 százalékkal nőttek világszinten – bár Amerikában például csak az eladások 2,7 százalékát teszik ki, de annak a 66 százaléka Tesla volt. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy a klímaválság problémája önmagában az elektromos autókra történő átállással nem fog megoldódni. Jelenleg is zajlik a COP26 találkozó, ahol a világ vezetői arról tárgyalnak, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedést 1,5 százalék alatt tartsuk, mindannyiunk túlélése érdekében.
A Lunaz épp ezért a luxus szegmensen túl a haszongépjárművek felé is kacsingat, hogy a szállítást is megreformálják. Az ő és más hozzájuk hasonló cégek üzenete pedig túlmutat pusztán az elektromosításon: arra hívják fel a figyelmet, hogy ami még használható állapotban van, azt használni kell, és körforgásban tartani, amíg csak lehet.
Rengeteg autótól és ipari járműtől már azelőtt megszabadulnak, hogy 10 százalékát teljesítették volna annak a távnak, amire építették őket, ami semmilyen szempontból sem fenntartható. Az elektromos átalakítással foglalkozó cégek ezt a pazarlást hidalhatják át. „El kell felejtenünk a vegyünk újat mentalitást” – foglalta össze Lorenz.
A belsőégésű motor az autó lelke?
Vannak azonban, akik rossz szemmel nézik ezt az átalakítgatási hullámot, és nem azokra gondolunk, akik a Föld jövője miatt aggódnának. Angliában autórajongók egy csoportja, név szerint a Federation of British Historic Vehicle Clubs véleménye ebben a kérdésben, hogy a klasszikus autók lényege veszik el az eredeti motor lecserelésével.
Öt évvel ezelőtt, nagyjából akkoriban, amikor a Ferrari vezetője, Sergio Marchionne arról beszélt, hogy az elektromos Ferrari „obszcén” volna, az elektromos hajtásláncokat gyártó Electric GT felkérte a kalifroniai EV Westet, hogy alakítsanak át egy kiégett 1978-as Ferrari 308 GTS-t. Az átalakított autó 2018-ban a versenypályán 10 másodperccel lekörözte az eredeti ágaskodó lovat. Talán mégsem minden a benzin.