Tipikus tyúk vagy a tojás típusú kérdés, hogy vajon melyik jön előbb: a siker vagy a boldogság? A siker tesz boldoggá vagy azért leszel sikeres mert boldog vagy?
Ezt a dilemmát vizsgálták kutatók öt éven keresztül, eredményeiket pedig az MIT Sloan Management Review című lapban tették közzé Happy Soldiers Are Highest Performers címen. Az Amerikai Védelmi Minisztérium egymillió munkatársát követte nyomon ahhoz, hogy megválaszolják a 21. századi, városban élő és irodában gürcölő ember életének nagy kérdését:
a siker jelenti a boldogságot vagy a boldogság hozza magával a sikert?
A kutatás öt éve során a résztvevők relatív boldogságát és optimizmusát vizsgálták két olyan teszttel, amit a hadsereg a katonák jóllétének vizsgálatára használ. A kérdésekre adott válaszok eredményeit aztán összevetették a résztvevők által kapott kitüntetésekkel.
„Amikor a vezetés úgy dönt, hogy odaítélnek egy kitüntetést, egy meglehetősen szigorú folyamaton kell keresztülmenni, mielőtt valakinek ténylegesen odaadják azt” – magyarázza a kutatás vezetője. „Hozzávetőleg egymillió dolgozónak mindössze 12,6%-a kapott kitüntetést. Ezeket nem a részvételért adják, kitüntetést ritkán lehet kapni” – tette hozzá.
A boldogság hatása
A publikált eredmények azt mutatják, hogy azok, akiknek a legjobb volt a közérzete, csaknem négyszer annyi díjat kaptak, mint a legalacsonyabb pontszámmal rendelkezők a csoportban. A kutatók azt is megállapították, hogy míg az olyan negatív érzések, mint a szomorúság és a harag kevesebb kitüntetést helyeztek kilátásba, a pozitív érzelmek alacsony szintje ugyanilyen eredményt mutatott.
„A boldogság hatására tekinthetünk úgy is, mint a teljesítmény előrejelzője” – mondja a szakértő hozzátéve, hogy az erős negatív érzések akadályozzák a jó teljesítményt, a magas optimizmus pedig a kiváló munkateljesítmény nagyobb esélyét vetíti előre.
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy nem kell sikeresnek lenni ahhoz, hogy az ember boldog legyen, és nem kell boldognak lenni ahhoz, hogy sikeressé váljon valaki.
Azonban azok az emberek, akiket társaikhoz képest boldogtalannak lehet nevezni, még mindig kaptak díjat a teljesítményükért, de alacsonyabb arányban, mint azok, akik összességében boldogok voltak. A boldogság tehát nagyobb esélyt jelenthet a sikerre. Számítanak továbbá természetesen a készségek, a tudás és a képességek is. A boldogság nem fontosabb, mint az összes többi tényező, de mérhető előrejelzője a teljesítménynek.
Mit jelent ez számodra?
Bár a kutatás alanyai katonák voltak, ami egy külön világ, a civil szférába is megfeleltethetőek az eredmények. A Védelmi Minisztérium a világ egyik legnagyobb munkaadója, mintegy 190 különböző típusú pozícióval, egészen a teherautó-sofőröktől és pilótáktól az orvosokon át az ügyvédekig. A kutatók a területek és a demográfiai adatok, a nemek, a hivatali idő és a munkakör jellemzőinek széles skáláját tudták ennek köszönhetően áttekinteni.
Minekután a boldogság a siker előfutára lehet, a kutatók arra ösztönzik a szervezeteket, hogy összpontosítsanak az alkalmazottak jóllétére és optimizmusára. Bizonyos értelemben ez magának a szervezetnek az egészségét is jelenti.
Munkaadóként és vezetőként megszívlelendő tanács ez, sok helyen bevett gyakorlat a kérdőívezés a munkavállalok körében, de ezek a legritkább esetben terjednek ki a dolgozó boldogságérzetére. Érdemes ezeket kibővíteni, és akár már a potenciális munkavállalóknál, leendő alkalmazottaknál is felmérni!
A szervezeteknek ezen felül érdemes figyelmet fordítani a mérgező vezetésre és az olyan alkalmazottakra is, akik boldogtalanságot okozhatnak másokban, befolyásolva az egész csapat, illetve a szervezet teljesítményét.
A vezetőknek olyan modelleket kell kialakítani, amelyek a jóllétre fókuszálnak. A lényeg, hogy ezek a pozitív gyakorlatok a szervezeti kultúra szerves részévé váljanak. „A legjobban abból tanulunk, ha figyelünk másokra. A legfontosabb dolog az, hogy az alkalmazottak boldogságának igenis nagy súlya van. Igen, a teljesítmény objektív mérőszámai fontosak a szervezet életében, hiszen emiatt jött létre. De a nap végén a vállalat teljesítményének mércéje az alkalmazottak általános boldogságát mutatja” – összegzik a kutatás megállapításait.
