Minden 10. apa szülés utáni depresszióval küzd, némán

Alapvetően egy súlyos állapotról van szó, érdemes tisztában lenni a kiváltó okokkal, fontos felismerni a figyelmeztető jeleket és élni megoldási lehetőségekkel. Ebben segít ez a cikk.

Noha nagyságrendileg kevesebb szó esik róla, a szülés utáni depresszió a férfiakat is érinti – méghozzá egyáltalán nem elhanyagolható mértékben. Az UT Southwestern Medical Center vonatkozó cikke szerint minden 10 apából 1 érintett a depresszióban. A Verywell Mind pszichológiai magazin pedig a Parents-szel közösen, 1600 apa megkérdezése alapján jutott arra a megállapításra, hogy az amerikai apák 9 százalékának volt szülés utáni depressziós epizódja, míg 12 százalékuk arról számolt be, hogy ő és a házastársa is depressziós zavarokkal küzdött. Akár legyinthetnénk is, hiszen „Amerika messze van”, de ezzel súlyos hibát követnénk el: a magyar apák egy része is küzd a szülés utáni depresszióval (és akkor még nem beszéltünk a magyar társadalom általános mentális és fizikai egészségi állapotáról).

Az viszont már egy másik kérdés, hogy az ő mentális egészségük és összességében a jóllétük érdekel-e komolyan bárkit is Magyarországon.

Nincsenek megszólítva férfiként és apaként sem; esetükben a mentális és a fizikai egészség még mindig nem jelenik meg értékként a kommunikációban és a tényleges cselekvés színterein sem.

Mit nevezünk szülés utáni depressziónak?

A szülés utáni depresszió a klinikai depresszió egyik formája, amely a gyermek születése után jelentkezhet mindkét szülőnél. Tehát éppen abban az időszakban támad, amikor a társadalmi elvárások szerint – amelyek erősen hathatnak a belső, saját elvárásrendszerre is – a legnagyobb boldogságnak kellene következnie egy ember, egy pár életében. A magas látencia és a diagnosztizálás elmaradásának egyik oka is éppen az, hogy a magyar társadalom számára egyrészt maga a kifejezés is ismeretlen, másrészt pedig keményen bünteti azokat – „nem is vártad, nem szereted a gyereked” –, akik a gyermek születése után nehéz időszakon mennek keresztül, és nem „fürdőznek a dopaminban” reggeltől estig.

Összességében igaz – ahogy a Verywell Mind cikke is fogalmaz –, hogy a gyermek születése után megjelenő kimerültség, stressz és a túlterheltség érzése a szülői lét természetes velejárója. Ugyanakkor, ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, és zavarják vagy akadályozzák a gyermek gondozását, illetve a mindennapi életet, akkor nagy eséllyel szülés utáni depresszióról van szó.

Az anyák számára, akik erősen érintettek a szülés utáni depresszióban, szerencsére már jó ideje megnyílt a tér arra, hogy – noha még mindig jelentős kritika éri őket is – beszélhessenek az ilyenfajta nehézségeikről. Ha van rá szándékuk, ha elérhető a szakszerű támogatás, vagy ennek hiányában rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások, akkor felvehetik a harcot a depresszióval. Az viszont biztos, hogy ők sem kapnak elég segítséget, támogatást.

Egy igazi pasi nem lelkizik – vagy mégis?

Az apák viszont továbbra is teljes vakrepülésben vannak; erősen kötik őket a hagyományos férfi- és apaszerepekből fakadó, a már ezeken az oldalakon is részletezett belső és külső elvárások. Ezek gyakran önsorsrontó önszabotázshoz vezetnek. Ezek lényege röviden: az érzelmek megélése és kimutatása a gyengeség jele, az igazi férfi nem sír, a „lelkizés” pedig végképp nem fér bele egy erős és büszke férfi életébe. Érdemes leszögeznünk: ez soha nem működő, kontraproduktív és önsorsrontó stratégia. A férfiak – és meggyőződésem, hogy az apaság legtöbbjüket még inkább azzá teszi – rendkívül mélyen érző, nagyon érzékeny „műszerek”, amelyekhez valóban másképp kell közelítenünk, ha meg akarjuk ismerni és meg akarjuk érteni őket.

A szülés utáni depresszió legmarkánsabb okai

A szülővé válás egy komplex folyamat, amely során gyakorlatilag egy új identitás is születik, és amit alapvetően meghatároznak a származási család mintázatai, a saját belső meggyőződések, a mentalitás és a pszichés állapot, az adott párkapcsolat és/vagy házasság minősége, az aktuális egzisztenciális helyzet és a jövőbeli kilátások, illetve az adott ország társadalmi miliője.

E tényezők kiválthatnak akár tartós stresszt és szorongást, ahogy a depresszió kockázatát növeli a hosszú, akár évekig tartó rossz alvásminőség és alváshiány is. Bár kevéssé hangsúlyozott téma, igaz: a gyermek érkezése, neki fel nem róható módon, alapjaiban rendezi át a szülők önképét és egymáshoz való viszonyát, ami gyakran vezethet konfliktusokhoz. Az anyák esetében jól ismert jelenség a „tökéletes anyaságra” való törekvés, ám ugyanez a késztetés az apák életében is megjelenhet. Az apák esetében a depresszió kockázatát növelheti a támogató környezet hiánya; kulcskérdés, hogy az apa nehézségeire, krízisére miként reagál a családja – beleértve valamennyi nagyszülőt –, a gyermeke anyja, a barátai és akár a munkahelyi döntéshozók. Az apák szülés utáni depresszióját növelheti a koraszülés vagy ha a gyermek valamilyen egészségi problémával küzd.

Ugyanakkor a szülés utáni depresszió egyik legerősebb rizikótényezője az anyagi és egzisztenciális problémák megléte. Ez csak néhány oki tényező, amely – miközben egy szülő szó szerint mindenét odaadná a csöppségért – növeli a szülés utáni depresszió kockázatát.

Nyugodtan kimondhatjuk, hogy a magyar társadalom – ahogy sok más témában is – úgy a szülői lét és család témaköreiben is hallgat, erősen tabusít és megbélyegez. Az uralkodó nézetek szerint a szülővé válás folyamata egy zökkenőmentes, csak és kizárólag a dopamin és az oxitocin által meghatározott folyamat. Miközben pontosan tudjuk, hogy teljesen természetes módon alapjaiban változik meg a szülővé váló emberek élete, és ahogyan minden jelentős változás, ez is a bizonytalanság érzésével, szorongással és stresszel járó folyamat.

Vannak olyan emberek, akik ezt az időszakot viszonylag könnyen megugorják, míg mások komoly krízist élnek át. Fontos tudatosítani, hogy a gyermekeknek nem feladata, és nem is képesek arra, hogy „felnőtt emberek” szükségleteit, vágyait kielégítsék, miközben megőrzik vagy fejlesztik a szülők mentális egészségét. Ezekről a szülőknek szoros együttműködésben maguknak kell gondoskodniuk.

A szülés utáni depresszió legfontosabb jelei:

• Düh és hirtelen érzelmi kitörések
• Agresszív, erőszakos viselkedés
• Ingerlékenység, az ingerekkel való gyors telítődés
• Alacsony motivációs szint
• Impulzív vagy kockázatvállaló magatartás növekedése
• Egészségtelen szokások felvétele, a meglévők erősödése
• Fizikai tünetek megjelenése
• Gyenge koncentrációs képesség
• Elidegenedés a környezettől
• A szociális kapcsolatok leépülése
• Kivonulás a családi életből
• Jelentős változás a táplálkozásban
• Jelentős változás a munkavégzésben

A szülés utáni depresszió jelei egyértelműek, viszont nagy átfedést mutatnak más mentális zavarok tüneteivel, ezért a pontos diagnózis felállítása minden esetben szakember feladata.

Ez egy súlyos helyzet, mindenképpen foglalkozni kell vele!

A szülés utáni depresszió súlyos állapotot jelent, amelynek következményei az egész családra hatással lehetnek. Éppen ezért fontos a jelek időben történő felismerése és a megoldás keresése. Az első lépés az lehet, ha a nehéz helyzetben lévő szülő megosztja az érzéseit másokkal – a másik szülővel, egy családtaggal vagy egy baráttal –, hiszen a támogató közeg nagyon sokat segíthet ebben az időszakban. Ugyanakkor előfordulhat, hogy mindez nem elegendő a probléma megoldásához, ebben az esetben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. Az első lépés lehet a háziorvossal való konzultáció, aki a helyzet felmérése után segíthet a megfelelő támogatási forma és szakember felkutatásában.

A depresszió bármilyen formája – beleértve a szülés utáni depressziót is – túlmutat a coach szakemberek kompetenciáján. Ezért elengedhetetlen, hogy pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérjük a diagnózis felállításához és a megfelelő terápia alkalmazásához.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a szülés utáni depresszió megjelenése nem minősíti a szülőt és az ő gyermekéhez való viszonyulását; a szeretete és a gondoskodási hajlandósága, igazán extrém eseteket kivéve, megkérdőjelezhetetlen. A mai szülők ebből a szempontból könnyebb helyzetben vannak, mint akár csak 30 évvel ezelőtt, hiszen ma már lehet beszélni róla és ami igazán lényeges, a szülés utáni depresszió eredményesen kezelhető.

Lippai Roland
life és karrier coach, ultrafutó