Hogyan növeld a munkahelyi teljesítményedet és kovácsolj előnyt a bizonytalanságból?

A modern munkahelyi környezetet a folyamatos változás és sok esetben a kiszámíthatatlanság jellemzi. Újabbnál újabb technológiák, átformálódó iparágak és változó piaci struktúrák olyan mértékű bizonytalanságot szülnek, amely könnyen nyomást gyakorol a munkahelyi teljesítményedre is. Valóban igaz, hogy az ismeretlenre nem lehet felkészülni úgy, hogy ne fenyegetésként éld meg a kontrollvesztés állapotát? Mutatjuk

Bizonytalanság, mint hajtóerő

Az agykutatás területén végzett tanulmányok arról számolnak be, hogy az agyunk eleve úgy épül fel, hogy tanuljon a bizonytalanságból és felkészüljön a további kihívásokra. 

Amennyiben a gondolkodásmódunkon is képesek vagyunk változtatni és ezeket a bizonytalan helyzeteket nem veszélyforrásként értelmezni, hanem új, izgalmas kihívásként, akkor javíthatjuk a döntéshozatalt, a kreativitást, valamint az alkalmazkodóképességet, amely mind a munkahelyi teljesítmény alapvető mutatója.

Mit mond minderről Deepak Chopra? Ebben a cikkünkben többet olvashatsz róla.

Mi lehet bizonytalanság egy munkahelyen?

A bizonytalanság sokszor abból fakad, hogy nincs elegendő információ a döntéshez, így nem látjuk tisztán, merre érdemes lépni. Ezt tovább fokozhatja a kiszámíthatatlanság érzése, például amikor szervezeti átalakulás, új vezetőség vagy piaci változás zajlik, és nem tudni, mindez hogyan hat majd ránk.

Ezt olvastad már?

7 szokás, ami segít, hogy ne add fel: így lesz a célból eredmény

Így formálja át agyad teljesítményét az AI

Ugyanez igaz a technológiai változásokra is: új eszközök, rendszerek vagy az AI-automatizáció érkezése könnyen bizonytalanságot kelt, ha nem világos, hogyan befolyásolják a munkát vagy a szerepkörünket. Emellett az emberi tényezők is nagy súllyal jelennek meg, legyen szó váratlan felmondásokról a csapatban vagy konfliktusos helyzetekről, amelyekből nem látni a kiutat.

Röviden: a bizonytalanság az az állapot, amikor több a kérdőjel, mint a biztos pont.

Bizonytalanság és a biológia

A bizonytalanságra adott első reakciónkat többnyire az agy „riasztóközpontja”, az amigdala irányítja. Amint átveszi az irányítást, az agy úgy működik, mintha veszélyben lennél: megemelkedik a stressz, szűkül a figyelem, és csak a legközelebbi problémára tudsz koncentrálni. Ilyenkor nehezebb tisztán gondolkodni és kreatív megoldásokat látni.

A bizonytalanság: lehetőség, amivel nem számoltál

Ám ugyanaz a helyzet teljesen máshogy hat rád, ha nem fenyegetésként, hanem új kihívásként kezeled. Ilyenkor az irányítás átkerül a „gondolkodó agyhoz”: a prefrontális és más magasabb rendű agyi területekhez, amelyek a problémamegoldásért, a kreativitásért és a tanulásért felelősek. 

Ezek együtt képesek „lehalkítani” az amigdala vészjelzéseit, így a figyelmed kitágul, a gondolkodásod rugalmasabbá válik és könnyebben jutsz el valódi, minőségi megoldásokig. Ugyanis valójában nem a helyzet maga vezet a vészjelzéshez, hanem az, ahogyan gondolsz rá.

Gyakorlati kisokos a bizonytalanság átkeretezéséhez

1. Fogadd el, hogy nem tudod azonnal a választ

A legnehezebb beismerni magadnak, hogy nem tudod, hogyan tovább. Pedig a lelassítás – a megfontolt hozzáállás és a probléma mélyebb vizsgálata nem gyengeséget mutat, hanem stratégiai rugalmasságot.

2. Alakíts ki kísérleti gondolkodást

A bizonytalan helyzeteket bontsd le kisebb, kezelhető lépésekre. Amint elindulsz a megoldás útján, egyre csak tisztulni fog a kép.

3. Kérdezz – másoktól és magadtól

A legerősebb bizonytalanságot az információhiány okozza – oszd meg, amit tudsz és kérdezz a helyzetről a releváns felektől!

4. Tartsd mozgásban a gondolkodást

A merev gondolkodás ilyenkor az ellenséged. A rugalmas értelmezés csökkenti a stresszt és elősegíti a jó döntések megszületését.

A bizonytalanság ma már nem kivételes állapot, hanem az új norma. A jövő munkahelyén nem az fog kiemelkedni, aki mindent tud, hanem aki jól viseli a “nem tudás” állapotát, és képes tanulni belőle.

Forrás: Forbes

Borítókép: creativeart, Freepik