A stressz kezdeti fázisában pusztán egy vészjelző, a test természetes riasztórendszere, ami jelzi, hogy figyelj fokozottabban, mert lehet, hogy gond lesz. Testileg-lelkileg feszültebb állapotba kerül az ember készen arra, hogy tegyen valamit. A stressznek azonban van egy másik típusa is, amely az egyre jellemzőbb, túlhajszolt életmóddal, állandó készenléti állapottal és a munkastílussal, amely egyenes útként vezet a kiégéshez, komoly veszteségeket jelent nem csak a munkavállalók egészségére, de a vállalkozások eredményeire nézve is.

A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, azaz alkalmazkodásra kényszerít. Történik valami, ami szokatlan és erre nekünk reagálnunk kell. Itt két lehetőség adódik, ami máris megmutatja, hogy a stressz nem feltétlenül rossz. Eustressznek nevezzzük azt a helyzetet, amikor van esélyünk arra, hogy megoldjuk az új helyzetet, akár még élvezzük is a megoldáshoz vezető utat, amit kihívásként élünk meg, sőt, még eredményt is érünk el. Ez a jó stressz. Ez lelkesít, energiával tölt fel.

Ha úgy érezzük viszont, hogy a probléma nagyobb nálunk, ránk nehezedik, kellemetlen, megoldhatatlannak tűnik, az a distressz, vagy rossz stressz. Ez lehúz, elkedvetlenít, szorongást, szomorúságot vagy haragot kelt. Ez utóbbi terjedt el a köznyelvben a stressz fogalmaként tévesen.

Kiégés kultúra és generációs különbségek

Nem könnyű elhatárolni, hogy az idővel való mindennapos zsonglőrködés meddig jelent kihívást és honnan kezdve jelent veszélyt az egészségre. 30-as fiatalok, akik ahelyett, hogy javában élveznék az életet, kiégéssel vagy a depresszió tüneteivel küzdenek. Az önmegvalósítás, irreális elvárások és a folyamatos verseny csak néhány, a már megszokottá vált mindennapos jelzők közül és sokszor fel sem tűnik, hogy mindeközben szépen lassan elmosódnak a határok munka és magánélet, a kihívást jelentő stressz és a kontroll teljes elvesztése vagy éppen a gyakori fáradtság és a kiégés között.

A világ dinamikája, a jobb lehetőségek kihagyásától való folyamatos félelem, a rekreációs idő hiánya és az elvárások szintén csak néhány ok, azok közül, amelyek miatt sokan már 30 éves koruk körül megtapasztalják a kiégés nyomasztó jeleit. A mentális jóllét hiánya pedig nem csak a produktivitásra és a munkahelyi környezetre van hatással, de magánéleti konfliktusokhoz is vezethet.

A WHO legitim orvosi diagnózisnak minősítette a kiégést

2019. májusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvette a betegségek közé a kiégés szindrómát hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe, ezzel a kiégést legitim orvosi diagnózisnak minősítette, amelyet „krónikus munkahelyi stressz okoz, amelyet még nem sikerült kezelni.” A WHO azt javasolja, hogy az orvosok ma már diagnosztizálhassák a kiégési zavarral küzdő embereket, ha: kimerültség, megnövekedett szellemi távolság a munkától, vagy a munkához kapcsolódó negativizmus vagy cinizmus érzése és csökkent szakmai hatékonyság. Nem meglepő, hogy a WHO új kiégési osztályozása egyértelművé teszi, hogy „kifejezetten a foglalkozási környezetben jelentkező jelenségekre utal”. A munkahelyi stressz problémája egyedülálló, mivel a munka és a magánélet közötti vonalak továbbra is elmosódnak.

Herbert J. Freudenberg amerikai pszichológus már 5 éve leírta a kiégés szindrómát, a WHO hivatalos diagnosztikai kézikönyvébe, azonban hivatalos diagnózisként csak most került be a betegségek közé a kutatók által 45 éve tanulmányozott tünetegyüttes. A burnout az elmúlt évek egyik legtöbbet tárgyal mentálhiginés problémája.

A munkavállalók is veszítenek azáltal, hogy képtelenek megbirkózni a túlzott stresszel és a munkahelyi igényekkel. A hosszan tartó stressz ugyanis nem csak mentális-, de súlyos fizikai egészségproblémákat is okozhat.

Ennyibe kerül a munkahelyi stressz az európai vállalkozásoknak

Brit kutatók felmérései szerint például a Brexit krónikus bizonytalansága tovább rontotta ezt helyzetet a brit munkavállalók körében, mivel a felmérések szerint az utóbbi években a legmagasabb a stressz szint, ezzel párhuzamosan pedig a munkaidő növekszik. A hagyományos munkaidő heti 37 óra az Egyesült Királyságban, de a dolgozók 20,1 százaléka hajlandó hetente legalább 45 órát dolgozni. De nem kell messzire menni ahhoz, hogy olyan munkahelyet, pozíciót találjunk, ahol hasonló elvárások szerint mérik a teljesítményt és az elismerést.

Kizárólag az Egyesült Királyságban 595 000 munkavállaló szenvedett munkahelyi stressz, depresszió vagy szorongás tüneteivel a tavalyi munkaerő-felmérés (LFS) szerint. Ez összesen 15,4 millió elveszített munkanaphoz vezetett, és becsült költsége 13,5 millió font volt. Európai szinten ez a szám milliárdokra is rúghat, de nem ez volt a történet legmélyebb pontja. 2002-ben ugyanis a munkahelyi stressz költsége a statisztikai adatok és becslések szerint az EU-15-ben évi 20 milliárd euró volt. A munkahelyi stressz okozta veszteségek ugyanis nem csak a konkrét, munkavállalói távollétekben mérhető, de a termelékenységre, a hatékony munkavégzésre is jelentős hatással van.

A kiégésnek nincsenek nyertesei, az első lépést mégis nehéz megtenni a változás felé

A megoldást – vagy a megoldáshoz vezető út első lépését – alapvetően két oldalról kell megközelíteni. A vállalkozók és vállalatok oldaláról például egy hosszú távon is fenntartható vállalati- és vezetés kultúra kialakításával, amelynek része a munkaidő, a jóléti juttatások, a céges hierarchia rendszer optimalizálása és a munkavállalói bizalom erősítése – szükség esetén pedig a támogatás és segítségnyújtás, hogy az alkalmazottak képesek legyenek kezelni a stresszt, a nagyobb kihívást jelentő időszakokat.

Egyéni szinten pedig olyan instant módszerekkel lehet csökkenteni a feszültséget, mint például a rendszeres szünet és az ebédidő megtartása, a rendszeres sport vagy például a munkahelyi emailek korlátozása a munkaidőre. Nem könnyű elhatárolni, hogy az idővel való mindennapos zsonglőrködés meddig jelent kihívást és honnan kezdve jelent veszélyt az egészségre, így érdemes figyelni a jelekre, hogy még idejében legyen lehetőség változtatni a kialakult helyzeten.

Ez is érdekelhet: Stresszcsökkentő és produktivitás-növelő állatokat minden irodába!