Egy lépésre a kiégéstől – a semmiből talált rám az új cél
Rengeteg munka, őrült tempó, anyagi jólét és (kívülről) attraktívnak tűnő élet. Van az éremnek azonban egy másik oldala, amit közel tizenöt, médiában eltöltött év után tapasztaltam meg.
Motiváció helyett egykedvűség és közömbösség, önbizalom helyett eluralkodó elégedetlenség, energikus reggelek helyett olyan szintű kimerültség, amit semmilyen formában nem lehetett a tavaszi fáradtsággal magyarázni – és nem csak azért, mert november közepén jártunk. Nem tudtam mit kezdeni ezekkel az idáig ismeretlen érzésekkel és csak hónapokkal később értettem meg, hogy a kiégés széléről sikerült visszatáncolnom egy szerencsés találkozásnak köszönhetően, amely teljesen megfordította a látásmódomat.
[box] A kiégési szindróma (angol kifejezés, a burnout syndrome-ból) azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre, fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel jár, és elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük.[/box]
Elképesztően izgalmas az élet, rengeteg a lehetőség, még több a választási út, számtalan sikersztorit látunk és nagyon könnyű elveszni ebben a színes, sűrű, hihetetlenül parádés kavalkádban.
Több 30-as fiatal, küzd a kiégés vagy a depresszió tüneteivel ahelyett, hogy javában élveznék az életet, mint gondolnád. Az önmegvalósítás, irreális elvárások és a folyamatos verseny csak néhány, a már megszokottá vált mindennapos jelzők közül és sokszor fel sem tűnik, hogy mindeközben szépen lassan elmosódnak a határok munka és magánélet, a kihívást jelentő stressz és a kontroll teljes elvesztése vagy éppen a gyakori fáradtság és a kiégés között.
Érdekes egyébként, hogy hasonló tüneteket produkálhatnak ápolók, orvosok, pszichológusok, jogászok, informatikusok, felsővezetők, ügyfélszolgálatosok, pénzügyi tanácsadók és a médiában dolgozók is.
A „semmire sincs időm“ és a „nem jutok egyről a kettőre“ érzések talán neked is ismerősek és egyre közelebb a 40 felé talán benned is felmerült a kérdés, hogy biztosan jó helyen, jó időben és jó irányban halad-e az életed.
15 év üzletfejlesztés és értékesítés után egyszer csak azt vettem észre, hogy nem találom a motivációt, ami nap mint nap előrevisz. Azt éreztem, hogy egyre kevésbé motivál a munka és úgy hiányzott az új inspiráció, mint egy hosszú, hideg tél után az első napfénybe borult tavaszi nap.
Miután marketingkommunikációs megoldásokkal foglalkozom, elkerülhetetlen, hogy a napom nagy részét a kommunikáció tegye ki – írásban, telefonon, személyesen – , így rengeteg a „kommunikációs zaj“ az életemben. Ami idáig a motivációt jelentette, hirtelen széles szárnyú ólommadarként nehezedett rám. Nagyobb nyomást éreztem mint egy magyar válogatott focista az elmúlt 40 évben bármikor.
Amikor egy vérbeli sales-es hallgat
Egy idő után megfigyeltem, hogy az üzleti célok mellett ekezdtek érdekelni az emberi célok, motivációk. Hogyan tudnék jobb érzéseket adni az embereknek? Hogyan tudnám megérteni működésüket és közelebb segíteni őket céljaik megvalósításához?
Itt villant be először a coaching, ami pont erről szól: egy közös, partneri kapcsolódás ahol a coach támogatja a klienst céljainak elérésében. Több mint egy éven keresztül kerestem, tanulmányoztam a képzéseket. Olyan iskolát kerestem, ami széleskörű tudástárat, komplex látásmódot ad és egy olyan tanárt, akitől emberileg és szakmailag is tanulhatok.
Ekkor találtam rá Nemes Antóniára, akit 2014-ben az év coach-ának választottak és egy olyan szemléletet képvisel, ami számomra elképesztően izgalmasnak tűnt. Egy olyan látásmód, ami egyesíti a nyugati pszichológiát a keleti tanításokkal, ami segít jobban megérteni önmagunkat és a világban elfoglalt helyünket. Ez az megközelítés az integrál szemlélet és megtörtént az a furcsa paradoxon, amelyet még a legközelebbi barátaim is meglepődve, de annál nagyobb örömmelfogadtak. Átültem ugyanis a hallgatás oldalára és egy teljesen új aspektust ismertem meg, amely mind az emberi, mind az üzleti kapcsolataimat – és kommunikációt – teszem hozzá, elképsztő szintekre emelte.
A nyitottság, az értő figyelem és a teljes elfogadás, amit azalatt a kilenc hónap alatt tapasztaltam mind Antóniától, mind az új élethelyzetekben, nagyon meghatározó volt, hiszen számomra is ezek jelentik az emberi kapcsolatok alapköveit, de a mindennapi rohanásban mégis könnyű megfeledkezni minderről.
Az egy éves képzés kilencedik hónapja után, azt érzem, hogy életem egyik legjobb döntése volt amikor elköteleztem magam az integrál coach képzés mellett. A tanítási napok során egyre szisztematiksuabban és mélyebben ismertük meg a coaching kompetenciákat amelyek közelebb viszenek ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk ügyfelekkel dolgozni. Egy-egy személyes cél megvalósításában való közös munka eredményét látni pedig csodálatos élmény.
Vezetőknek, HR-eseknek és tudatos önismereti úton járóknak is egyaránt ajánlom a képzést ami egyszere izgalmas és rengeteg felsimerést adó élmény, valamint komplex tanulási és fejlődési folyamat. Az integrál coaching képzés következő évfolyama szeptemberben indul.