A siker legnagyobb gátja sokszor saját magad vagy

Miközben sokan a sikerről áhítoznak, a kívülről sikeresnek tartott vállalkozók, vezetők nem feltétlenül tudják élvezni az elért eredményeket, státuszszimbólumokat. Egy folyamatos küzdelemről szól a történet, ahol a hatalom, pozíció és az értékesnek vélt tárgyak mellett sokszor feledésbe merül az út és az egyén.

A siker mindenki számára mást jelent, éppen ezért nincs általános képlet az eléréséhez sem. A gát, az akadály legtöbbször belül keresendő, ennek elfogadásához viszont önismeret, elfogadás, a sztereotípiák ledöntése szükséges és az, hogy az egot egy kicsit félre tudd tenni. Az apró figyelmeztetések általában figyelmen kívül maradnak és csak egy drasztikus esemény után kezd el a kiégett vezető, az agresszív, de magányos főnök vagy a túlhajszolt, szívproblémákkal küzdő vállalkozó gondolkodni azon, hogy hol csúszott félre a történet.

A felismeréshez egyre többen kérik egy külső szemlélő segítségét. A lehetőség is egyre több, amelyek közül választani lehet, az egyik ilyen például a coach. A kereslet együtt nő a kínálattal, a coach képzések pedig álom-órabérrel kecsegtetnek. A gyorstalpaló kurzusoknak köszönhetően viszont ez a szakma is kezd felhígulni, a nemzetközi akkreditácó még nem kötelező, a felelősség viszont óriási. Az együttműködés célja megtalálni és kibontani azt a belső okot, ami egy adott helyzetben visszafog, gátol, akadályoz – a hivatás iránti alázat és a szakmai elköteleződés mellett az emberi oldalra is szükség van hozzá.

Nemes Antóniával, az integrál coaching itthoni nagykövetével beszélgettünk minderről és a coaching szakma hazai helyzetéről.

Véleményed szerint mi az oka annak, hogy a coach szakma iránti kereslet-kínálat ilyen mértékben megugrott?

Én azt gondolom, hogy mindannyiunknak szükségünk van rá. Szándékosan fogalmaztam így, én is kilenc éve járok szupervízióra.

Rálátni magunkra kívülről és felülről szemlélni egy-egy elakadást egyedül nagyon nehéz. Egy külső szemlélő ebben tud segíteni, ezt pedig egyre többen ismerik fel mind a kereslet, mind a kínálat oldaláról. Ebben a kapcsolatban a bizalom és a szakértelem két kulcsfontosságú tényező.

Lehet ez a külső segítő személy terapeuta, mentor, szupervizor vagy éppen coach. Az együttműködés célja a személyes szakmai kompetenciafejlesztés, hatékonyságnövelés, a mentális egészség megerősítése, a burn out kivédése, illetve megtalálni és kibontani azt a belső okot, ami egy adott helyzetben visszafog, gátol, akadályoz.

Mondanál erre néhány konkrét példát?

A felsővezető, aki bár alapvetően sikeresnek érzi magát, és úgy halad felfelé a ranglétrán, ahogyan eltervezte, nem tudja élvezni a sikereit. Állandóan tépelődik, belül „zakatol”, bűntudata van amiatt, hogy nem elég jó, amit csinál. Egy ideje nincs párkapcsolata sem, a szüleihez is visszaköltözött. Ha új feladatokat kap, megtisztelve érzi magát, bár naponta tizenkét-tizennégy órákat is dolgozik. Ha valami jól sikerül, az rövid időre feldobja, ha nem, az elkeseríti és sokáig rossz kedve lesz.

A vállalkozó, aki saját vállalkozását vezeti és minden idejét bent tölti a cégénél. Sokszor hétvégén is bemegy, mert úgy érzi, ha nincs ott, nem megy az üzlet. Bár állandóan figyelnie kell és gyorsan reagálnia a helyzetekre, mégis amikor bent van, sokkal nyugodtabb, mint a családjával. Két gyermeke van, rájuk alig jut ideje, de szerinte ez az élet rendje. Még sok feladata van, és ha a terveit mind megvalósította, akkor akar lassulni. Majd a menedzserszűrésen leszállítják a bicikliről, mert annyira magas a vérnyomása, hogy nem akarják, hogy ott helyben rosszul legyen. Szívgyógyszert is kap.

Az asszertív vezető, aki ahogyan beszél a munkatársaival ugyanaz megjelenik közöttünk: „lemodellezzük” a coachingban. Így nem példán keresztül, hanem valódi, hús-vér helyzetben tapasztalhatjuk meg haragját, hatását környezetére. Támadásaival, „kirohanásaival”, majd később félelmeivel dolgzunk. Ahogyan lassan kapcsolatba kerül érzéseivel, eljut a fájdalmas magány kimondásáig. Közben tudatosítjuk: ha hadonászik, ha ujjaival másokra mutogat, ha folyton kritizál, támad, elszigeteli magát környezetétől, nem fogják szeretni. Az ítélkezés és támadásmentes, a másik embert is respektáló kommunikáció tanulása irányába megyünk tovább.

Említetted, hogy egy ideje több férfi kliensed van – tapasztalataid szerint melyek a leggyakoribb kérdések, amelyekkel felkeresnek?

Tartózkodnék az általánosítástól, ugyanúgy vannak női vezetők férfias tulajdonságokkal és férfi vezetők nőies tulajdonságokkal. Sok férfi klienssel találkoztam viszont, akik olyan kérdésekkel fordultak hozzám, mint a magány, az egyedül vagyok felelős egy olyan helyzetben, aminek a felelőssége túlnyúlik rajtam, vagy az alig bírom el, szenvedek a magánytól érzés, esetleg nincs kapcsolatom az érzéseimmel, nem tudok racionális lenni, folyamatokra koncentrálni. Sokszor tapasztalom a félelmek vagy a magány figyelmen kívül hagyását, az érzelmekhez való kapcsolódás hiányát pedig szinte kivétel nélkül. Az emberi kapcsolatok nem csak a networking miatt fontosak.

A tiszta nyitottság, őszinteség és a bizalom megrendítő, sokszor megható számomra. Az ötödik-hatodik alkalom után már sokan megengedik maguknak például a sírást is, az addig elnyomott érzések, amikhez nem tudtak kapcsolódni felszínre kerülnek.

Már gyerekként azt erősítik a kisfiúkban, hogy egy férfi nem sírhat, nem érezheti magát gyengének, mindig minden helyzetben erősnek kell maradnia.

Ezeket a gender sztereotípiákat megkérdőjelezni, lebontani és az érzelmeknek racionalitást adni, nem egy könnyű folyamat. Az érzéseken keresztül pedig kapcsolatba kerülnek a kliensek önmagukkal is. Ez az integrálási folyamat.

Miben más az integrál coaching folyamata?

Az integrál szemlélet és egyik alkalmazott ága, az integrál pszichológia több, mint tíz éve a „szenvedélyem”. Eleinte Ken Wilber – az integrál közelítés kidolgozója – könyveit bújtam, aztán, amikor 2006-ban elkezdtem egy három éves integrál pszichológia képzést, pontosan tudtam, miért és mit akarok tanulni.

Integrál szemmel egységben, egységes rendszerben látjuk a világot és benne az embert. „És”-kapcsolatban rendeződnek az információk, amelyek egy ember, kapcsolat, helyzet mentén alakulnak. Amikor integrál szemmel nézünk az emberre, elfogadjuk és elismerjük őt minden adottságával és lehetőségeivel. Az egymással adott esetben versengésben, összefeszülésben lévő témák, energiák, minőségek együttműködéssé emelkednek ebben a közelítésben. Az integrál közelítés rendszerbe helyez, összeköt, összerendez, tudások áramlását támogatja, kommunikációt segít elő. Amikor integrál szemmel nézünk a világra, minden tudományos és nem tudományos embertan és világnézet elfér, megfér egymással egyetlen, komplex, integrált rendszerben.

Az integrál tudásrendszert az én megélésemben megtartja, kipárnázza, lényegíti az „integrál érzés”, melyet jelen pillanatban az ember teljes elfogadására, látására épülő, mély emberi közösség-érzetként és empátiaként, együttérzésként tudok definiálni: egyfajta „szív és fej összhang”- állapothoz kapcsolódó érzés- és hormonállapotként.

Az integrálban elhelyezhető a coaching, a coaching eszköztárhoz illeszthető az integrál eszköztára. Az integrál coaching háttere az integrál(pszichológiai) tudás- és modellrendszer. Az integrál szemléletű coachingban integrál keretben, integrál modellek mentén közelítjük meg a változást, ami itt beágyazódik az ember tudati evolúciójának jellegzetességeibe.

A kínálat növekedésével felmerül a kérdés, hogy mitől lesz valaki jó coach vagy megfordítva a kérdést, hogyan keressünk szakembert?

Az egyéni coaching egy támogató-kísérő kapcsolat és folyamat, amelyben konkrét cél elérésére szerződik a coach és a coacholt (a coachee). A két legfontosabb tényező a bizalom és a szakértelem.

Széles a paletta színvonalastól színvonaltanig. Gyakorlatilag bárki elvégezhet egy mindössze két hónapos képzést, 50-70 órás gyakorlattal, ami rendkívüli módon felhigítja a szakmát. Vannak minősített, akkreditált képzések, nemzetközi szervezetek által pontosan lefektetett kompetenciák és vizsgák, amelyhez például minimum 500 igazolt gyakorlati óra szükséges, de a nemzetközi minőségbiztosítás, akkreditáció nincs kötelezővé téve. Természetesen vannak cégek, akikkel csak a nemzetközi akkreditáció miatt tudunk együtt dolgozni, de ehhez a keresleti oldalnak is ismernie kell a rendszert és a lehetőségeket.

Az International Coach Federation Magyar Tagozata 2014-ben az „Év Coachának” választott. Mit jelent számodra ez a hivatás?

Az emberek, a világ megismerése inspirál leginkább. Miközben mindannyian a „saját mozinkat” nézzük, fontos számomra azt látni és érezni, ami van, ami folytonosan változik. A fejlődés fontos helyen áll értékrendemben. A balféltekés modellek, metódusok „lehorgonyoznak”: tanultam történelmet, írásvizsgálatot, pedagógiát, tanácsadást és coachingot, integrál pszichológiát, tranzakcióanalízist, társas szabályozást. Szakmai és személyes útkeresésem során egyfajta dinamikában lévő nyugvópontot jelent számomra az integrál szemlélet, mely folyamatos fejlődést, sokirányú kérdésfeltevést és módszertani továbblépést tesz számomra lehetővé.

Megérintenek az emberek problémái, az pedig, hogy egy elakadásban szerkezetet tudok teremteni ahhoz, hogy valaki túllépjen egy adott helyzetben, megadja számomra az „életem értelme” érzést. Gyakorlatilag a coaching számomra egy belső elhivatottság, ez a dolgom, hogy támogassam az emberek fejlődését.

Az integrál coaching szemléletet itthon alapvetően én képviselem, a 2016-ban megjelent könyvem sokat segített a szakmai pozícionálásban, megismertetésben. 2003 óta tanítok felnőttoktatásban, néhány éve a munkám viszont az egyéni és csoportos mentorálás, coaching- és tanácsadás felé tolódott el. Cégalkalmazottakat, vezetőket, kisgyerekes nőket is támogatok abban, hogy megismerjék saját erőforrásaikat és merjenek autonóm módon élni.

Említetted, hogy megérintenek a történetek. Hogyan tudod elkerülni, hogy átvedd a klienseid problémáit?

Érzékeny vagyok, ami kell a munkámhoz, de tudatosság és szupervízió nélkül nem tudna működni. Folyamatos fókuszt jelent, hogy magamat hogyan tartom védetten ebben a munkában. Így tudom tisztán tartani a teret, amiben dolgozunk. Hetente sok klienssel dolgozom együtt, tudatosság nélkül ebben nagyon el lehetne használódni. Az empátia fontos, de ismerni kell a határokat ahhoz, hogy elkerüld a kiégést.

Meglátásod szerint vezetőként mi az a kulcsfontosságú tényező, ami a hosszú távú sikerhez elengedhetetlen?

A siker egy nagyon érdekes és szubjektív kérdés. Sokan tűnnek kívülről sikeresnek, akik belül egyáltalán nem tudják élvezni az elért eredményeiket, státuszszimbólumokat. Sokaknak van sikeres cége, vállalkozása a háttérben magánéleti problémákkal.

A sort még hosszasan lehetne folytatni, a lényeg viszont minden esetben az, hogy egységben legyünk fejben, szívben, integráltan, a folyamatosan változó körülményekhez pedig merjünk, akarjunk és tudjunk alkalmazkodni.

A vezetői lét egy másik aspektusa, hogy miként foglalkozol az alkalmazottaiddal, mennyire vagy tudatos a munkatársi kapcsolataidban.

Képes vagy-e coach típusú vezetőként a különböző szerepek között váltani – rendszerlátás, értő figyelem, motiválás, delegálás, vezetési stílus tudatos használata, saját erőforrások optimális kihasználása, irányítás a szervezeti céloknak megfelelően.

Egyre több tudós és író állítja, hogy a 21. századi világ komplexitását csak magasabb tudatossági szintekről lehet jól kezelni. A szervezetek egyik legfontosabb feladata az alkalmazottak tudatosodásának a fejlesztése. Ehhez pedig nagyon tudatos vezetők is kellenek, akik képesek ebbe az irányba mozgatni a szellemi tőkét és a humán erőforrást.

Ez is érdekelhet:

Egy lépésre a kiégéstől – a semmiből talált rám az új cél
Ha vezető vagy hatalmad van, de bizalom nélkül semmit sem ér!