Vajon tényleg boldoggá tesznek a házikedvencek?

Sokan állítják, hogy a kutyájuk vagy macskájuk az egyik legnagyobb boldogságforrás az életükben. Egy új, nagyszabású kutatás azonban arra jutott: összességében a háziállat-tartás nem növeli sem az elégedettséget, sem a mentális jóllétet.

A közbeszédben és számos korábbi pszichológiai vizsgálatban is visszatérő állítás, hogy a háziállat javítja a fizikai és mentális egészséget. A magány csökken, a stressz oldódik, az ember aktívabbá válik. Ugyanakkor a valóság ennél árnyaltabb: egy beteg állat miatti aggodalom, egy agresszív, rosszul nevelt kutya, vagy a magas állatorvosi költségek komoly mentális terhet jelenthetnek. A háziállat tehát lehet örömforrás – de stresszforrás is.

Ezt olvastad már?

Túlértékeljük a kávét? Így hat valójában a kreativitásra és a fókuszra

Ez az egyszerű dolog óriási hatással lehet a kreativitásodra

Egy új megközelítés: mit mutatnak az ausztrál adatok?

A friss kutatás a University of Melbourne vezetésével készült, és az eredményeket az Applied Research in Quality of Life című tudományos folyóiratban publikálták. A vizsgálat a HILDA (Household, Income and Labour Dynamics in Australia) nevű, 2001 óta futó nagyszabású, hosszú távú ausztrál felmérés adataira épült és három szempontból is kiemelkedett a korábbi vizsgálatok közül.

Egyrészt longitudinális volt: a résztvevőket több éven keresztül követték, és 2018-ban, illetve 2022-ben is gyűjtöttek adatokat. Ez jóval megbízhatóbb képet ad, mint az egyszeri, pillanatfelvétel-szerű kutatások.

Másrészt egy természetes „kísérleti helyzetet” használtak ki. Az ausztrál Victoria államban jogszabályváltozás tette lehetővé, hogy a bérlők háziállatot tartsanak, míg más államokban ez továbbra is korlátozott volt. Így össze lehetett hasonlítani azokat, akik a szabályozás miatt kezdtek állatot tartani, azokkal, akik nem tehették.

Harmadrészt a mintavétel is kiegyensúlyozottabb volt: nem kifejezetten „lelkes gazdikat” toboroztak, ami csökkenthette az elfogultságot. A vizsgálatban 495 állattartó vett részt, különböző típusú háziállatokkal – kutyától és macskától kezdve a lovon, madáron át egészen a halakig.

A meglepő eredmény

A kutatók az élettel való elégedettséget, a magányérzetet, a mentális egészséget és az általános egészségi állapotot vizsgálták. Az eredmény: a háziállat-tartás átlagosan sem pozitív, sem negatív hatást nem mutatott ezekre a mutatókra.

Fontos hangsúlyozni: ez nem azt jelenti, hogy egyes emberek számára ne lenne hatalmas érzelmi támasz egy kutya vagy macska. A vizsgálat inkább arra mutat rá, hogy nagy mintán vizsgálva a pozitív és negatív hatások kiegyenlítik egymást. Míg sokan valóban profitálnak az állattartásból, mások mentális állapota romolhat a vele járó felelősség, konfliktusok vagy anyagi terhek miatt.

A kutatás eredményei szembemennek több korábbi tanulmánnyal, ugyanakkor a nagyméretű minta és a kifinomult módszertan miatt erős bizonyítéknak számítanak. Elképzelhető, hogy a korábbi vizsgálatok részben torzított mintákon alapultak, például főként olyan gazdák jelentkeztek, akik eleve pozitívan éltek meg az állattartást.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Valójában az számít igazán, hogy valaki az élethelyzete, időbeosztása, anyagi helyzete és mentális terhelhetősége mellett képes‑e felelősen vállalni egy háziállatot.

Egy kutya nem önfejlesztő eszköz és nem magány elleni gyógyszer. Kapcsolat. Felelősség. Hosszú távú elköteleződés. Ha ezek adottak, az állattartás mély és valódi örömöt adhat. Ha nem, akkor könnyen plusz stresszfaktor lesz az amúgy is túlterhelt mindennapokban.

A tanulság tehát józan és érett: a háziállat nem univerzális boldogságformula. Az viszont biztos, hogy tudatos döntéssel, reális elvárásokkal és stabil háttérrel valódi értéket adhat az élethez.

Forrás: Psychology Today

Borítókép: Jamie Street, Unsplash