Leépítések világszerte: a cégek a mesterséges intelligenciára mutogatnak

A mesterséges intelligencia (MI) egyre gyakoribb téma, ráadásul sok vállalatnál hivatkozási pontként is szerepel a leépítések kapcsán. A „gépek helyettesítik az embert” narratívája jól hangzik, de a szakértők szerint a valóság sokkal árnyaltabb. A friss adatok és elemzések azt mutatják: nincs tömeges, MI által okozott munkavesztés, a háttérben inkább stratégiai és gazdasági okok állnak.

MI, a kényelmes bűnbak

Az elmúlt hónapokban sorra jelentették be a nagyvállalatok, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazására hivatkozva alakítják át csapataikat. Az Accenture átképzési programot hirdetett, a Lufthansa 2030-ig 4000 állást szüntet meg, a Salesforce 4000 ügyféltámogatási pozíciót épített le, a Klarna két év alatt 40%-kal csökkentette létszámát, a Duolingo pedig a külsős munkatársak számát mérsékli. Papíron mindez az MI diadalmenetének tűnik, a gyakorlatban azonban sok esetben inkább jól csengő indok a fájdalmas döntésekre. Fabian Stephany, az Oxford Internet Institute kutatója szerint a cégek így egyszerre tűnnek innovatívnak, és rejthetik el a valódi okokat, például a túlzott felvételeket a járvány idején.

Ezt olvastad már?

Bővülő ingatlankínálat mellett higgadtabb kereslet

Mennyi személyi kölcsönt lehet felvenni az aktuális átlagbérből?

A Covid-időszakban sok digitális vállalat túl sok embert vett fel. A kereslet az egekben volt, a növekedés prioritás lett. Most, hogy a piac lehiggadt, a cégek korrigálnak – könnyebb azt mondani, hogy „az MI kiváltotta a munkát”, mint bevallani: „néhány éve túl optimistán terveztünk.”

Mit mutatnak a statisztikák?

Ha az MI valóban tömegesen kiváltotta volna a munkahelyeket, az a statisztikákban is megmutatkozna. A Yale Egyetem Budget Lab elemzése szerint a ChatGPT 2022-es megjelenése óta az amerikai munkaerőpiacon nincs jele széles körű, MI által okozott átrendeződésnek. Az állások aránya szakmánként alig változott, tömeges automatizációs munkavesztésről nincs szó.

A New York Fed kutatása is megerősíti: bár egyre több cég használ MI-eszközöket, csak elenyésző hányaduk jelölte meg közvetlen okként a leépítéseknél. Sok vállalat épp az MI miatt vett fel új munkatársakat, hiszen új feladatok és szerepkörök jelentek meg. A változás szakaszos, hullámokban érkezik, és gyakran átrendezésben, nem azonnali tömeges megszűnésben mérhető.

Hogyan lehet kezelni az MI okozta félelmet?

A kommunikáció hiánya komoly károkat okozhat. Amikor a dolgozóknak csak annyit mondanak: „az MI miatt”, de nem adják meg a pontos számokat, érintett pozíciókat vagy ütemezést, az bizonytalanságot és félelmet szül. Karriertanácsadók szerint ez „táplálja az MI-től való pánikot”.

A cégeknek érdemes tiszta célokat kitűzni: miben várnak mérhető hatékonyságot az MI-től, és milyen költségekkel. Nyílt kommunikációval, célzott átképzésekkel és belső mobilitással a fluktuáció csökkenthető, a bizalom pedig megőrizhető.

Az egyének számára kulcs a készség-csomag: alapszintű MI-eszközhasználat, adatismeret, jó promptolás, valamint a saját szakmai terület mély ismerete. Így a mesterséges intelligencia nem fenyegetés, hanem karrier-gyorsító eszköz lehet.

A mesterséges intelligencia ugyanis nem varázspálca, de nem is végzet. Eszköz, amely egyes folyamatokat gyorsít, másokat alig érint. Amikor a vállalatok „MI-t” mondanak, gyakran valójában költségfegyelmet, stratégiai korrekciót vagy a járvány utáni túlkapások kiigazítását értik alatta. A számok eddig a józan megközelítést igazolják: a változás szakaszos, és a tudatos alkalmazkodásban rejlik a valódi előny.

Forrás: CNBC

Borítókép: Steve Johnson, Unsplash