Nadal: nem az a lényeg, hogy a legjobb legyek, szeretek teniszezni

Rafael Nadal 14-edszer nyerte meg a férfi egyes küzdelmeit a francia nyílt teniszbajnokságon, miután a vasárnapi döntőben könnyedén legyőzte a norvég Casper Ruudot.

Mindkét játékos történelmet írhatott a fináléban: a péntek óta 36 éves spanyol sztár tovább javíthatta az általa tartott Roland Garros- és Grand Slam-rekordot, Párizsban ugyanis elképesztő módon 13-szor ünnepelhetett, és a januári Australian Open óta 21-szeres Grand Slam-tornagyőztesnek mondhatta magát. Ő lett minden idők második legidősebb férfi döntőse a Garroson, miután 1930-ban az amerikai Don Budge 37 évesen vívott finálét, az addigi legidősebb férfi bajnok pedig a szintén spanyol Andres Gimeno volt, aki 1972-ben 34 évesen diadalmaskodott.

A francia fővárosban előzőleg döbbenetes, 111/3-as meccsmérlegnél tartó salakkirály rajongói az elmúlt egy évben sokat aggódhattak az egészségi állapota miatt, mivel a tavalyi szezon második felét lábproblémái – pontosabban a lábközépcsont ritka deformációjaként ismert Müller-Weiss-szindróma – miatt kihagyta.

Ezért is volt váratlan a melbourne-i sikere, illetve sorozatban megnyert 20 mérkőzése, mielőtt az Indian Wells-i döntőben fáradásos bordatörése miatt kikapott. A bő egy hónapos kényszerszünet után Rómában ismét a lábát fájlalta, és a párizsi diadalán múlt, hogy 18 év után először trófea nélkül zárja-e az idényt kedvenc borításán.

A túloldalon a 23 éves Ruud szintén ebben a környezetben mozog igazán otthonosan: főként salakos sikerei révén jutott fel a világranglista 8. helyére, 2020 eleje óta 66 mérkőzést és hét tornát nyert a vörös borításon. Az oslói teniszező eddigi legjobbja a tavalyi Australian Openen elért nyolcaddöntő volt a GS-tornákon.

Érdekes módon a spanyol és a norvég még sosem vívott egymással tétmérkőzést, ugyanakkor sokszor edzettek együtt Nadal mallorcai akadémiáján. Ezeken a tréningeken Ruud elmondása szerint példaképe mindig megverte őt, bár mint tréfásan hozzá szokta tenni, vendégként úgy illett, hogy hagyja nyerni a házigazdát.

Legutóbb a 2008-as Australian Openen fordult elő Novak Djokovic és Jo-Wilfried Tsonga között, hogy két játékos egy GS-fináléban találkozott először egymással.

A 30. GS-döntőjét vívó Nadal rögtön brékkel kezdett, aztán két kettős hiba és rontott ütés miatt váratlanul elbukta az adogatását, majd ismét elvette Ruudét (3:1). A volt világelső nyugodott meg hamarabb, onnantól már nem engedélyezett bréklabdát riválisának, és 49 perc elteltével szettelőnybe került.

A második játszmában Nadal ismét bizonytalankodott, kihívója 3:1-re meglépett, aztán újabb Ruud-hibák jöttek, és 3:3 lett az állás. A 13-szoros bajnok nemsokára sorozatban négy nyert gémnél tartott, majd 5:3-nál fogadóként három szettlabdát még elszalasztott, a negyedikkel viszont a norvég kettős hibája révén már élni tudott.

A manacori klasszis két óra elteltével már hetes szériában volt (2:0) a nyert játékok szempontjából, az egyre többet rontó skandináv teniszező pedig megroppanni látszott. A következő brékkel a salakkirály már sorozatban kilenc gémnél járt, innentől már nem engedte ki a kezéből a meccset, és végül a 14. párizsi döntője után is ő ünnepelhetett. A váratlanul egyoldalú finálé 2 óra 18 percig tartott.

Nadal immár 14-szeres Roland Garros- és 22-szeres Grand Slam-tornagyőztes rekordernek mondhatja magát, és karrierje 92. trófeája, a Muskétások Kupája mellé 2,2 millió eurót kapott.

„Hihetetlen dolog számomra itt játszani ebben a fantasztikus támogatásban, amit tőletek kapok” – mondta a mérkőzés után a Philippe Chatrier közönségének a spanyolok klasszisa. „Nem igazán tudom kifejezni, mit érzek most, de az biztos, soha nem hittem abban, hogy 36 évesen még versenyképes leszek, és a számomra legfontosabb pályán még egy döntőt vívhatok” – emelte ki Nadal.

A GS-rekorder játékos esetleges visszavonulásáról – melyről az elmúlt napokban rengeteget cikkeztek a nemzetközi sajtóban – csak annyit mondott, nem tudja, mit hoz majd a jövő, de a sérülései ellenére továbbra is harcolni fog.

Nadal: gladiátor a pályán, filozófus a szívében