5500 kilométer két keréken: a Trans Dinarica a hegyi bringások új kedvence

Nyolc balkáni országot köt össze a maratoni hosszúságú kerékpárút, mely sűrű erdőkön, megejtő szépségű hegyi településeken, mély szurdokokon, vadregényes tájakon át vezet.

Összesen nyolc balkáni országot kapcsol össze az 5500 kilométeres hegyi kerékpárút, a Trans Dinarica, melyet 2024 júliusától tesztelhetnek a merészebb bringások – írja a BBC. A különleges kanyarokkal tűzdelt, változatos tájakon át vezető útvonal állomásai (nemzeti parkok, UNESCO világörökségi helyszínek, mesés szépségű hegyi falvak) minden bizonnyal lebilincselik majd a kerékpárosokat, akik nyolc különböző országot (Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia, Koszovó és Szerbia) szelhetnek át.

A Trans Dinarica létrehozását egy másik, hasonló útvonal, a „mindössze” 2000 kilométeres Via Dinarica inspirálta, melyet 2010-ben adtak át céllal, hogy növelje a túrázók körében e hajdanán háborúktól sújtott, ám különleges hangulatú európai régió népszerűségét.

A Dinári-hegység északnyugat-délkeleti irányban, Szlovéniától egészen Albániáig nyúlik. Magassága 1000-1500 méterig terjed, s mivel kőzete mészkő, ezért domborzatát karsztos felszíni formák jellemzik.

De a Dinári Alpok varázsa korántsem csak a romlatlan, festői szépségű természeti közegnek köszönhető. Jugoszlávia 30 évvel ezelőtti felbomlása után a régió afféle ezerárnyalatú multikulturális olvasztótégellyé vált: az egyes országokban katolikusok, szerbek, muszlimok, horvátok, albánok és szlovének élnek egymás mellett, az itt fellelhető történelmi örökség pedig (az ókori hellenisztikus kultúra nyomaitól kezdve az ortodox kolostorokon át egészen az ottomán hatásról árulkodó településekig) különösen gazdag.

„Én azon gyermekek utolsó nemzedékéhez tartoztam, akik még Jugoszláviában nőttek fel, szerb-horvát nyelvet tanultak, az osztálytermeinkben pedig Josip Broz Tito (Jugoszlávia egykori elnöke – a szerk.) arcképe lógott” – mondta a BBC-nek Jan Klavora, a szlovén utazásszervező ügynökség, a Visit Good Place vezérigazgatója, a Trans Dinarica egyik ötletgazdája. „Remélem, hogy a Trans Dinarica egészen újfajta módon kapcsolja majd össze a régiót” – fűzte hozzá.

A lengyel származású kerékpáros, Joanna Chmara, aki már kipróbálta az útvonalat, azt mondja, évekkel ezelőtt, amikor első ízben járt erre, a balkáni hegyi utak biciklivel történő megközelítése még jelentős akadályba ütközött. Az érdeklődők, akik két keréken szerették volna beutazni Szlovénia, Horvátország vagy épp Bosznia-Hercegovina leggyönyörűbb vidékeit, ekkortájt azt sem tudták, melyek a leglátványosabb és nem utolsó sorban a legbiztonságosabb utak. Ezért a többség inkább a partmenti utakat részesítette előnyben, így viszont sok kulturális élményről maradtak le. Chmara szerint a Trans Dinarica e tekintetben is újat hoz a felfedezés-vágytól vezérelt bringások számára, hiszen eddig ismeretlen – úgyszólván elérhetetlen – tájak bebarangolását teszi lehetővé.

„Egy 27 ezer kilométernyi kerékpározható utat tartalmazó adatbázisból választottuk ki a legnagyszerűbb 5500 kilométert, aztán térképre helyeztük, és érdekes állomásokkal fűszereztük az útvonalat” – fogalmazott Jan Klavora hozzátéve, hogy a Trans Dinaricával nem pusztán a régió idegenforgalmának felpörgetése a cél, hiszen emellett azt is szeretnék, ha az elnéptelenedett, aggasztó demográfiai válságtól sújtott (kis)települések lélekszáma hosszú idő után ismét emelkedésnek indulna.

Klavora őszintén reméli, hogy a Via Dinaricához és a Trans Dinaricához hasonló kezdeményezések segítségével a Balkánon új dimenziók nyílhatnak a fenntarthatóság és a közösség alapú turizmus terén. Persze e projektek valódi kedvezményezettjei a hegyi kerékpárosok, akik egyszerre hódolhatnak kedvenc szabadidős tevékenységüknek, és merülhetnek el egy nem túl távoli, lebilincselő történelmi múlttal rendelkező, és nem utolsósorban káprázatosan gyönyörű vidék rejtelmeiben.