A whisky aukciók piaca az elmúlt években olyan gyorsan növekedett, hogy a világ legdrágább palackjai nem ritka, hogy egymillió dollár feletti áron kelnek el. Ilyen összegek kifizetése után őrültségnek tűnne meginni ezeket az italokat, ami felvet egy kérdést: mi a fontosabb, maga az ital vagy a sztorija?
A valószínűsíthetően 250 éves üveg bourbont – amit jelenleg a világ legidősebb whisky-jeként tartanak számon – a bostoni Skinner Auctioneers által szervezett árverésen bocsátottak kalapács alá június végén, az előzetes becslések után a szakértők 20 és 40 ezer dollárra tették a palack lehetséges leütési árát.
A valaha készült legidősebb whisky végül 137 ezer dollárért kelt el az aukción.
Habár magának a palacknak is érdekes története van, a whisky értékét minden bizonnyal az ital kora emelte az előzetesen becsült ár többszörösére.
A barna üveg elején a domború felirat arról tanúskodik, hogy a whisky a Georgia állambeli Evans & Ragland terméke, a hátulján pedig egy papírlapon géppel írt szöveg, miszerint ez a palack talán 1865 előtt készült.
Persze a “talán 1865 előtt” elég tág megfogalmazás, így a Skinner ritka, alkoholtartalmú italokra specializálódott szakértője, Joseph Hyman egy tűvel kis mennyiségű mintát vett a folyadékból és színizotópos kormeghatározásra küldte azt, hogy alátámassza az eredeti feltételezését, miszerint a whisky 1850-ből való. Korábban a legrégebbi palackok az 1840-es és 1860-as évek közöttiek voltak, tehát a szakértő szerint a palack régi volt, de nem a legrégebbi.
A Georgiai Egyetem és a Glasgow-i Egyetem tudósainak segítségével azonban megállapították, hogy más korszakban készült az ital: 81,1 százalékos biztonsággal arra jutottak, hogy a whisky valamikor 1763 és 1803 között készülhetett.
„Sokkoló meglepetés volt az üveg kora nekem és a tudósoknak egyaránt a jegyzet ellenére is” – mondta Hyman a Food & Wine kérdésére. „Eredetileg mind azt gondoltuk, hogy a lepárló a polgárháború előtt működhetett, mert utána ilyen néven nincs feljegyzés hasonló tevékenységről. Az Evans & Ragland kereskedésről szóló levéltári adatok, valamint azok a feljegyzések alapján, hogy a whiskyt általában demizsonban tárolták, arra a következtetésre jutottunk, hogy a whiskyt a háború után palackozták, mivel több évtizede ilyen demizsonban volt.”
