Vastagbélrák: az intő jel, amire senki sem gondolna

Kovács Patrik Kovács Patrik | 2024.04.21 | Egészség | Olvasási idő: 3 perc
Vastagbélrák: az intő jel, amire senki sem gondolna

A vastagbélrák világszerte a vezető daganatos megbetegedések egyike, de mivel viszonylag későn produkál látványos tüneteket, így nehéz időben észrevenni. A daganattípus az utóbbi időben azért került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, mert globálisan egyre több fiatalt érint.

A vastagbélrák minden kétséget kizáró, pontos diagnózisához kolonoszkópia (más néven vastagbéltükrözés) szükséges. Bár a vizsgálat altatásban egy teljesen fájdalommentes, néhány perces rutinvizsgálat, amely ráadásul életet menthet, sokan csak abban az esetben szánják rá magukat, amikor már késő és a nyugtalanító tünetek (kimerültség, véres széklet, vagy akár a hasmenés és a székrekedés váltakozása) fokozódni kezdenek. A vastagbélrák globálisan egyre több fiatalt érint, amire a kutatók egyelőre még nem találtak magyarázatot, ezért a vastagbélrák-kutatásban előtérbe kerültek a genetikai jellegű megközelítések.

Egy új, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány összefüggést talált egy, a szájban megtalálható baktérium, valamint a vastagbélrák progressziója között.

A Fusobacterium nucleatum egy úgynevezett anaerob szájbaktérium, mely a különböző fogágybetegségek kialakulásában játszik szerepet. Habár a száj mikrobiomjának része, a szakértők évtizedekkel ezelőtt felfedezték, hogy a vastagbélrákban szenvedő betegeknél a bélszövetekben és magában a tumorban is megtalálható. Sőt, a mikroba fel is gyorsíthatja a betegség kórlefolyását. A seattle-i Fred Hutchinson Rákközpont biológusai most génszekvenálást végeztek a baktériumon, és megvizsgálták, hogyan befolyásolja a környezetét.

Körülbelül 100 betegtől gyűjtöttek tumormintákat, majd laboratóriumi üvegedényekbe helyezték azokat, és figyelni kezdték, hogyan viselkedik bennük a baktérium.

Vizsgálatuk során a szakértők arra jöttek rá, hogy a Fusobacterium nucleatumnak csupán egy meghatározott altípusa, az Fna C2 képes előbb a gyomorba, majd a vastagbélbe jutni. Susan Bullman, a tanulmány egyik szerzője azt mondta, az eredmények új frontot nyithatnak a vastagbélrák elleni küzdelemben azzal, hogy a baktériumok finomított formáinak felhasználásával közvetlenül a daganatba juttathatnak gyógyszereket – mondta a kutató.

„Pontosan meghatároztuk azt a baktériumvonalat, amely a vastagbélrákkal összefüggésbe hozható, és ez a tudás kritikus fontosságú a hatékony megelőző és kezelési módszerek kifejlesztéséhez” – tette hozzá Christopher Johnston, a tanulmány társszerzője.

Hazánkban évente több mint tízezer új megbetegedést diagnosztizálnak és mintegy hatezer ember halálát okozza a vastagbélrák. Ez a szám aggasztóan magas, ráadásul korai diagnózis esetén a daganat 90 százalékban gyógyítható.

Olvass tovább: Egyre több fiatalt diagnosztizálnak vastagbélrákkal – ezek az intő jelek

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!